37. H�t
  

H�t nap.

Ennyi id� telt el ama viharos �jszaka �ta.

Imm�ron h�t napja, hogy a teljes F�nix Rendje Luk�t keresi.

�m a fi�t mintha a f�ld nyelte volna el.

Nem �rt semmit a k�mked�s, zsarol�s, az elfogott hal�lfal�k kik�rdez�se. Senki se tudta, hov� is vihette az Idom�r Luk�t.
Egyed�l annyit siker�lt az �gyben kider�teni�k, hogy az apr� nyilacska, amellyel a var�zsl� elk�b�totta a fi�t, egy k�l�n�sen er�s �s bonyolult b�jitalba volt m�rtva.

A f�zet speci�lisan a leanfayekre lett kidolgozva. Csup�n egyetlen csepp v�rbejutott b�jitalb�l, �s a kiszemelt �ldozat k�maszer� �llapotba ker�l, eg�szen addig m�g meg nem kapja az ellenszert.

H�t nap.

Ennyi ideje mardosta Harryt a lelkiismeret. Fogalma sem volt, hogyan alakultak volna az esem�nyek, ha egyb�l Luka keres�s�re indulnak, ahogy azt tervezt�k, �s nem az � „Remusment� mag�nakci�j�val” t�r�dnek.

Ha nem vesztegetik ott az idej�ket, a leanfay val�sz�n�leg most is itt lenne vel�k a Griffend�l-toronyban. (�s egy�tt siratn�tok Remust! – v�gta r� mindig Hermione)

B�rmi is legyen egyszer�en nem tudta kiverni a fej�b�l a gondolatot, hogy � a hib�s Luka raboskod�s�ban…

Ha m�g egy�ltal�n �l bar�tjuk.

Egy �jabb n�v a list�n: a sz�lei, Cedrik �s Sirius neve ut�n imm�r ott �llt a Luka Panther n�v is.

H�t nap.

Ennyi ideje ker�lte iskolat�rsait.

A rendk�v�li tan�t�si sz�net elrendel�s�vel sok di�k a hazamenetel mellett d�nt�tt.

A Griffend�l-toronyban is a fel�re cs�kkent a l�tsz�m, �m m�g ezt is fojtogat� t�megnek �rezte.

Ha tehette m�g bar�tai �tj�b�l is kit�rt. Egyszer�en m�r nem volt k�pes v�gighallgatni Hermione kisel�ad�sait, melyek az �nfej�s�g�r�l �s meggondolatlans�g�r�l sz�ltak, ugyanakkor fennhangon hirdett�k �rtatlans�g�t �s v�tlens�g�t.

H�t nap.

Ennyi ideje, hogy minden este a tet�r�l szedt�k �t �ssze a tan�rok.
Az els� p�r napban eln�z�ek voltak vele, de az ut�bbi id�ben �gy t�nt betelt a poh�r McGalagonyn�l. Az id�s n� v�logatott b�ntet�seket helyezett kil�t�sba, ha nem szokik le arr�l, hogy �rizet�t (H�t igen! �jra megszaporodott a minden l�p�s�t �rgus szemekkel figyel�k sz�ma.) kij�tszva, saj�t testi �ps�g�t kock�ztatva, folyton kisz�kj�n a tet� vesz�lyes ny�lts�g�ra.
De � ennek ellen�re minden k�n�lkoz� alkalmat megragadott, �s nem volt olyan naplemente, melyet ne a Nyugati-torony melletti kiugr�r�l n�zett volna meg.

Maga se tudta mi�rt t�lt�tte itt minden szabd idej�t. De kezdett r�j�nni, hogy Luka mi�rt vonz�dik annyira a helyhez.

Itt nem voltak falak, melyek a b�rt�nbez�rts�g ill�zi�j�t keltett�k.
A Tiltott Rengeteg f�inak megnyugtat� suttog�sa, az arc�t l�gyan simogat� lenyugv� Nap gy�nge sugarai, a haj�ba kap� j�t�kos fuvallat, a narancssz�n� �gen �t�sz� vattaszer� felh�k, a bagolyh�zb�l vad�szatra indul� baglyok m�lt�s�gteljes vitorl�z�sa, mind azt az �rzetet keltett�k benne, mintha egy teljesen m�s vil�gban lenne.

Egy vil�gban, ahol nem t�rnek az �let�re, ahol nem kell bar�tainak szenvednie miatta…, ahol mindannyian b�k�ben �s nyugalomban �lhetnek.

H�t nap.

Ak�rmennyi id�t is t�lt el eme kis „�denben”, a sz�ve m�lyen mindig is tudta, hogy mindez csak ill�zi�. Ill�zi�, amelybe a val�di vil�g kegyetlens�ge el�l menek�l.

H�t nap.

Ennyi ideje nem l�tta Luk�t.

De most v�gre seg�thet bar�tj�n. V�gre tehet valamit azok�rt, akik ki�lltak mellette.

Lassan felt�p�szkodott az egyre hidegebb� v�l� k�r�l, �s s�hajtva a kiugr� sz�les korl�tj�nak d�lt.

A Tiltott Rengeteg szokatlan csendess�ggel t�ntetett. Az alant elter�l� m�lyk�k t� felsz�ne is mozdulatlan volt. Az �g , a lomh�n �t�sz� felh�k�n k�v�l, kihalt volt.

A roxforti birtok visszafojtott l�legzettel v�rt.

Ahogy Harry is.

Ma este nem az „�lomvil�g” csalogat� h�v�sa miatt volt itt.
Nem. Ma eg�szen m�s h�vta.

Furcsa csattan�s hangzott fel a h�ta m�g�l.

M�r-m�r unottan h�trafordult.

N�gy s�t�t k�penyes �s csukly�s alak �llt a kiugr� k�zep�n.
A k�rny�k csendj�t felzavar� hang forr�sa a f�ldre es� zsupszkulcs volt.

A valaha s�r�s�vegk�nt funkcion�l� t�rgy imm�ron ezer darabban szikr�zott a k�veken.

– Hol van Luka? – k�rdezte. �nmag�t is meglepte, milyen nyugodt a hangja. – Az �zenet �gy sz�lt, hogy ha ma itt leszek, tal�lkozhatok vele.

A n�gy csukly�s �sszen�zett, majd rekedten felkacagott.

– �gy van – l�pett el�r�bb egyik�k. – Tal�lkozhatsz vele.
Kez�ben p�lca villant, melyet egyenesen a korl�tnak t�maszkod� fi�ra ir�ny�tott.

Harry egyetlen v�dekez� mozdulatot se tett, csup�ncsak f�sultan a hal�lfal�ra meredt.

– Stupor! – mormolta a f�rfi.

P�lc�j�b�l v�r�s f�nysug�r indult a kamasz fel�.

Harry ell�kte mag�t a korl�tt�l, s nyugodtan �llva n�zte a fel� k�zeled� v�r�s cs�v�t.

Miel�tt a mellkas�nak csap�d� �tok kioltotta tudat�t, arc�n f�lmosollyal csup�ncsak annyit motyogott:

– Sajn�lom Hermione.