2. �jabb kih�v�s

Harry nem t�l kellemes hangulatban �rkezett haza. V�gre valami elrendez�dni l�tszik, �s pont akkor j�n valami �jabb szerencs�tlens�g, ami miatt �gy �rzi, hogy d�h�ngeni tudna.

Agg�dott Flammy�rt, mert, mint ahogy a l�ny �ll�totta, valami butas�got csin�lt, vagy valami rossz dologba keveredett. Ak�rmelyik is t�rt�nt, nem hangzott t�l j�l egyik vari�ci� sem.

Ler�gta cip�j�t, majd ped�ns sorrendbe rugdosta �ket, ahogy Piton szereti, �s a h�zigazd�nak odavetett morg�s „megj�ttem” ut�n elindult a l�pcs� fel�.

- Flammy keresett – k�z�lte a f�rfi, �s Harry �rezte, hogy �v�lt�zni fog vele, ha m�g egyszer el�adja azt, amit egy hete, a l�ny elt�n�se ut�n.

- Megtal�lt – vetette oda, �s m�r indult volna fel, de Piton hangja meg�ll�totta.

- Ennyi, Harry? Megtal�lt? Egy hete mindenki �t keresi, te meg csak annyit b�rsz kiny�gni, hogy megtal�lt? Lenn�l sz�ves r�szletesebb inform�ci�kat is k�z�lni, elv�gre Flammy nem volt t�l j� sz�nben.

Harry megp�rd�lt, de nyugalmat er�ltetett mag�ra. A hat�s kedv��rt azonban levette a szem�veg�t, hogy Piton j�l l�thassa, mennyire fortyog a d�ht�l: v�r�s szemei csaknem szikr�kat sz�rtak.

- K�z�lte velem, hogy valami �ktelen nagy h�lyes�get csin�lt, majd elrohant.

- Mintha kifelejtett�l volna valamit – n�zett r� Piton oldalra ford�tott fejjel. – Mi�rt rohant el, ha eleve veled akart besz�lni?

- Mert megl�tta Ginnyt – felelte Harry kicsivel nyugodtabban, majd lev�gta mag�t az egyik sz�kre, Pitonnal szemben. – F�lre�rtette a helyzetet, fell�k�tt, �s elszaladt. Csak rem�lni tudom, hogy Hermion�hoz ment, vagy haza, a sz�leihez.

Piton megforgatta a szemeit, de nem f�z�tt hozz� semmit, ami�rt Harry most kifejezetten h�l�s volt.

- Felippe �rt – k�z�lte ink�bb, majd egy v�kony pergament l�k�tt a fi� el�, ami egy halk suhan�ssal v�gigsz�nk�zott az asztalon.

Harry gyorsan, fel�letesen v�gigolvasta, majd egy kicsit nyugodtabban eresztette vissza a levelet az asztalra.

- V�gre valami j� h�r – mondta f�radtan, majd megd�rzs�lte a szem�vegt�l zsibbadt orrnyerg�t, mik�zben gondolatai a lev�l k�r�l forogtak. – Ezek szerint Felippe tal�lt valami norm�lis megold�st a l�bamra? – k�rdezte Pitont�l, majd fel�llt, �s valami vacsoraf�l�t kezdett k�sz�teni.

- K�t nap m�lva ki fog der�lni – felelte a f�rfi, majd k�zelebb l�pett, hogy seg�tsen Harrynek.

Mik�zben a vacsor�val foglalkoztak, megbesz�lt�k, hogy mikor indulnak Erd�lybe.

- H�napok �ta ez az els� h�r a l�bammal kapcsolatban, amit ink�bb �r�mmel, mint szkeptikusan tudok fogadni – jegyezte meg Harry kicsit vid�mabban.

- Tal�n mert Felipp�nek kicsit t�bb hitele van a szemedben, mint b�rmelyik ostoba Szent Mung�s gy�gy�t�nak.

- Tal�n – hagyta r� a fi�, �s gondolatai m�r nem is ott j�rtak. �jra a temet�ben t�rt�ntekre gondolt. – Holnap elmegyek a Granger csal�dhoz, h�tha Flammy otthon van, �s megk�rdezem Hermion�t is. Agg�dom �rte – mondta, majd mikor l�tta, hogy Piton meg akar sz�lalni, felemelte a kez�t, a nyomat�k kedv��rt azt, amelyikben a k�s volt. – Ne! K�rem. Most nincs sz�ks�gem egy �jabb fejmos�sra. Tudom, igaza van, nem kellett volna h�lyes�geket mondanom neki, �s bel�tom, hogy igaza volt akkor is, de megk�rhetn�m, hogy ne sz�ljon bele?! – k�rdezte inger�lten, egy kicsit idegesebben a kellet�n�l.

Piton biccentett, �s egy sz�t sem sz�lt t�bbet err�l, de m�sr�l sem. Mindketten gondolataikba mer�lve megvacsor�ztak, majd Harry m�r �ppen k�sz�lt a saj�t kuck�j�ba, hogy valami �rdekes k�nyvet olvasson, mint mindig, a napnak ennek a szak�ban. Terveit azonban kereszt�lh�zta egy �jabb lev�l �rkez�se. Mivel l�tta, hogy a Roxfortos pecs�t van rajta, nem habozott, r�gt�n kibontotta �s elolvasta. �sszer�ncolta a homlok�t, felh�zta a szem�ld�k�t, mik�zben �tfutotta, majd egy el�gedetlen horkant�s k�zepette a t�bbi, olvasatlan lev�l tetej�re dobta.

- Holnap lesz egy utam McGalagonyhoz is – vetette oda Pitonnak, majd h�tat ford�tott, �s felbicegett a l�pcs�n.

Furcs�llotta a f�rfi viselked�s�t. M�skor m�r megk�rdezte volna, hogy mir�l van sz�, de �gy t�nik, tal�n kiss� er�lyesebben mondta el a v�lem�ny�t a Flammy �gyr�l, mint kellett volna. Arra gondolt, hogy legal�bb Piton is meg�rti, hogy nem akarja, hogy belesz�ljon a dologba, de sz�ve m�ly�n tudta, hogy a f�rfi csak j�t akart. Ha eddig �lvezetet is lelt abban, hogy megal�zza, az elm�lt m�sf�l �vben a szarkasztikus, g�nyos modor�t lesz�m�tva igenis seg�t�k�sz volt, �s mindent megtett Harry�rt.

Levetette mag�t kedvenc fotelj�ba, k�zel h�zta a l�btart�t, �s k�nyelmesen elhelyezkedett, majd egy k�nyvet vett a kez�be, �s pr�b�lt olyannyira belemer�lni az olvas�sba, hogy semmi m�sra ne tudjon gondolni. Egy �jabb k�tetet olvasgatott a s�t�t var�zslatokr�l. Sohasem gondolta volna, hogy egyszer �nsz�nt�b�l kez�be vesz egy ilyen k�nyvet, de meglep�en sok ismeretet szerzett az ut�bbi �vben, �s Piton csak m�g jobban r�d�bbentette, hogy az �let nem feket�b�l �s feh�rb�l �ll; jelen esetben var�zslatokb�l.

Egy nap azt vette �szre, hogy a s�t�t �rt�sok a mindennapjai r�sz�v� v�ltak, n�ha mozdulni sem tudott n�lk�l�k. Hiszen pont vend�gl�t�ja tan�tott meg neki egy hasznos, f�jdalomcsillap�t� b�b�jt, amit ugyan�gy a s�t�t m�gia k�r�be csoportos�tottak az emberek, mert nem gy�gy�tott, �s semmi haszna nem volt azon k�v�l, hogy a f�jdalmakat cs�kkentette, r�ad�sul f�gg�v� is v�lhatott t�le, aki t�l sokat haszn�lja. Harry �s Piton �gy d�nt�ttek, v�llalj�k a kock�zatot, hiszen Harryre a vil�gos var�zslatok leger�sebb f�jdalomcsillap�t� b�b�jai szinte teljesen hat�stalanok voltak. Sohasem gondolta volna, hogy egyszer m�g h�l�s lesz egy s�t�t var�zslatnak.

De azt is j�l tudta, hogy ha nem akar f�gg�v� v�lni, n�ha sz�netet kell tartania a f�jdalomcsillap�t�sban, �s b�r k�l�n�sen nehezen v�szelt �t egy-egy ilyen napot, m�gsem merte megkock�ztatni, hogy t�lz�sba vigye. N�h�ny nap m�lva egy �jabb f�jdalmas h�t k�vetkezett, �s tudta ugyan, hogy Felippe tal�n k�pes lesz v�gleg meggy�gy�tani a l�b�t, �s soha t�bb� nem lesz sz�ks�ge se a botj�ra, se a b�b�jra, nem mert nemet mondani a „b�b�jsz�netre”. T�ls�gosan v�kony volt a hat�r a f�gg� �s haszn�l� k�z�tt.

Halk kopog�s z�kkentette ki az olvas�sb�l, de r� kellett d�bbennie, hogy m�r percek �ta �sszefolynak szeme el�tt a bet�k, �s a ma l�tott k�t l�nyon j�r az esze.

- Igen? – sz�lalt meg n�mi f�zisk�s�ssel.

Az ajt�n legnagyobb meglepet�s�re nem Piton, hanem Hermione l�pett be.

- Szia, Harry – k�sz�nt�tte a fi�t egy halv�ny f�lmosoly k�s�ret�ben, majd le�lt vele szemben az �gyra. – Flammy hazaj�tt.

Harry sz�ve nagyot dobbant, �s egy kicsit old�dott a fesz�lts�ge, de a l�ny szomor� arckifejez�s�t l�tva megr�m�lt.

- Mi t�rt�nt?

- Fogalmunk sincs. Nagyon betegnek t�nik, de nem engedi, hogy orvos l�ssa. Azt hajtogatja, hogy majd meggy�gyul, csak hagyjuk pihenni.

- Sajn�lom, az eg�sz az �n hib�m, nem lett volna szabad hagynom, hogy csak �gy elrohanjon. Se m�ltkor, se ma.

- Tal�lkozt�l vele? – k�rdezte Hermione �sszesz�k�lt szemekkel.

- Igen, a temet�ben – felelte. – Csak annyit mondott, hogy nagyon nagy h�lyes�get csin�lt, ut�na megl�tta Ginnyt, �s elrohant.

- Ginnyt – ism�telte Hermione enyhe g�nnyal a hangj�ban, ami ugyan arra �szt�n�zte Harryt, hogy magyar�zkodjon, de j�l tudta, azzal m�g ink�bb el�sn� mag�t.

- Tudod, Ginny Weasleyt – ism�telte el, mintha Hermion�nak gyenge lenne a felfog�k�pess�ge.

- K�rlek, Harry, ne n�zz h�ly�nek, tudom, kir�l besz�l�nk – v�laszolta a l�ny inger�lten.

- Nem fogok magyar�zkodni – sz�gezte le Harry, majd t�ntet�en visszafordult a k�nyv�hez.

- Nem is k�rtem, de elmondan�d, hogy... – elharapta a mondatot a fel�n�l. – J�l van, nem �rdekel, mit csin�ltatok, az �rdekel, hogy Flammyvel mi t�rt�nt!

- M�r mondtam.

- J�, ezen k�v�l semmi m�st nem mondott?

Harry megcs�v�lta a fej�t, mire Hermione r�gcs�lni kezdte a sz�ja sz�l�t.

- �gyis r� fogok j�nni, hol volt �s mit csin�lt, de egyszer�bb lett volna, ha elmondja valakinek. De mi�rt hozz�d ment, �s mi�rt nem egyb�l haza?

- Ha tudn�m, hidd el, elmondan�m –v�dekezett Harry, �s mag�ban �gy d�nt�tt, nem ez a legmegfelel�bb pillanat, hogy el�js�golja bar�tn�j�nek, hogy a h�ga szerelmes bel�.

Hermione gyanakodva vizsg�lgatta az arc�t, de kem�nyen, rezzen�stelen�l �llta a tekintet�t, �gy l�tsz�lag ki�llta az �szintes�gi pr�b�t.

- �s veled mi �js�g? Tal�lt�l m�r munk�t? – terelte a t�m�t, arra gondolva, Flammyre visszat�r egy kicsit k�s�bb. A legjobb megold�s �gyis az, ha szem�lyesen keresi fel a l�nyt, �s hosszan elbesz�lget vele a t�rt�ntekr�l. Csak �ppen el�sz�r tiszt�ban kellene lennie a saj�t �rz�seivel.

- Jaj, Harry, nem fogod elhinni, mi t�rt�nt! – csillant fel azonnal Hermione szeme. Harry �r�lhetett, mert a lehet� legjobb t�m�t hozta fel, hogy elterelje a figyelm�t a gondokr�l.

- Mes�lj – csukta be a kez�ben szorongatott k�nyvet, ezzel is jelezve, hogy k�v�ncsi mondand�j�ra.

- Alighogy feladtam a hirdet�semet, tal�ltam egy olyan �ll�shirdet�st, amire mindig is v�gytam. Azonnal jelentkeztem, nehogy lecsapj�k a kezemr�l, de McGalagony azt mondta, rajtam k�v�l senki sem jelentkezett.

- Mi k�ze az �ll�sodhoz McGalagonynak?

Hermione nem sz�lalt meg r�gt�n, ink�bb hat�ssz�netet tartott, mik�zben csillog� szemeit Harry arc�ra f�ggesztette, hogy le ne maradjon a hat�sr�l, amit a kijelent�se majd kiv�lt.

- A Roxfortban fogok dolgozni – v�gta ki v�g�l b�szk�n, �s Harry t�nyleg meglep�d�tt.

- Frics nyugd�jba ment? – k�rdezte m�gis rosszm�j�an, mert kicsit f�lt�keny volt a l�nyra: am�g � arr�l sem tud d�nteni, elk�lt�zz�n-e Pitont�l, addig Hermione magabiztosan megszervezi az �let�t. Amikor azonban megl�tta a l�ny csal�dott� v�l� arc�t, sz�rnyen elsz�gyellte mag�t �nz�s�ge miatt, �s vigyorgott egy nagyot, �gy jelezve, hogy csak viccelt.

Hermione arca visszav�ltott b�szkes�gt�l ragyog�ra, �s mes�lni kezdett:

- Nem, a B�jitaltan tan�ri �ll�s volt bet�ltetlen, mivel Piton hossz� rim�nkod�s ut�n sem volt hajland� visszamenni. A tavalyi fics�r meg nem v�lt be. Amikor McGalagony professzorasszony megtudta, hogy miket tan�tott a tan�r�k keret�ben, p�ros l�bbal r�gta ki.

- Mi�rt, mit tan�tott?

- Kozmetikai kenc�k elk�sz�t�s�t, amik kis hat�sfok�ak, de a mugliknak vagyonok�rt el lehet adni. Ezt is tette: amit a di�kok �r�n alkottak, megpr�b�lta ki�rus�tani. Lebukott, �s a tan�v v�ge el�tt el kellett mennie. Eml�kszel, eml�tettem is, hogy Lumpsluck hajland� volt visszat�rni az utols� k�t h�napra, hogy le tudjon vizsg�zni mindenki j�niusban, de tov�bb nem volt hajland� maradni. A sors fintora, hogy a volt tan�r k�zben a mugli v�llalkoz�k vil�g�hoz sem �rtett, �gy b�rt�nbe z�rt�k illeg�lis kereskedelmi tev�kenys�g folytat�s��rt.

- Azta – ny�lt el Harry sz�ja, �s most el�sz�r b�nta egy kicsit, hogy nem volt ott a Roxfortban az elm�lt tan�vben. – Sz�val most te fogod tan�tani a B�jitaltant. Piton m�r tudja?

- Nem – pirult el Hermione. – Nem tudom, hogyan adjam el� neki. M�gis csak az � �ll�sa volt �vekig.

- Igen, de � volt az, aki abba akarta hagyni! – ellenkezett Harry.

- Igaz, de akkor is kicsit k�nyelmetlen�l �rzem magam. Az igazgat�n� javasolta, hogy k�rjek t�le szakmai tan�csokat a kezdeti id�szakomhoz, am�g nem j�v�k bele a tan�t�sba.

Harry hangos kacag�sban t�rt ki a mondat hallat�n.

- M�r bocs, de Piton adjon neked tan�t�si tan�csokat? – fogta a has�t.

- Nem �gy – vigyorodott el a l�ny is. – Ahhoz adjon tan�csot, mit tan�tsak, nem ahhoz, hogy hogyan!

Hermione az est�t a Piton h�zban t�lt�tte, miut�n Harry nagy nehezen r�besz�lte, hogy m�snap vigye mag�val �t is a sz�leihez, hogy megl�togathassa Flammyt.

A l�nynak mindig rendelkez�s�re �llt egy vend�gszoba, �s m�g k�sei vacsor�t is kapott a h�zigazd�t�l.

M�snap reggel kor�n felkerekedtek, hogy a Granger h�zn�l legyenek, mire Flammy fel�bred.

Piton kik�s�rte �ket a h�ts� udvarig, ahonnan hoppan�lni szoktak.

- Harry, aj�nlom, hogy rendbe hozd, amit elrontott�l – morogta v�szj�sl�an a fi�nak, majd fennhangon Hermion�hoz fordult. – Hermione, sok sikert az �j �ll�sodhoz – mondta, majd k�sz�n�sk�ppen biccentett, �s visszat�rt a h�zba.

A hoppan�l�s ut�n Hermione m�g mindig s�padt volt a sokkszer� meglepet�st�l.

- Honnan tudja? – c�lzott Pitonra. – Eg�sz este ker�ltem az �ll�st�m�t, � pedig v�gig tudta! De kellemetlen!

A monol�g abbamaradt, amikor meg�rkeztek a Granger h�z h�ts� bej�rat�hoz.

Harry azonnal �rezte, hogy komoly baj van, amikor megl�tta a holts�padt Rosary Grangert.

- Hogy van? – intett Hermione fej�vel az emelet fel�, ahol h�ga szob�ja volt.

- Nem tudom – s�hajtott �ri�sit a n�. – M�r ott tart, hogy be se l�phet�nk a szob�j�ba, teljesen bez�rk�zott. Nem tudom, mi lelte, de szerintem eg�sz �jszaka s�rt, hallottam. K�ny�r�gtem neki sz�pen, fenyegettem durv�n, de semmi sem haszn�l. Tudod, milyen makacs, ha a fej�be vesz valamit!

- Majd �n besz�lek vele! – sietett fel a szoba el� Hermione. Harry �s az agg�d� �desanya a nyom�ban haladt. – Flammy, nyisd ki az ajt�t, k�rlek! – sz�lt be az ajt�n �t er�lyes hangon.

- Menjetek innen! – ki�ltott ki a l�ny olyan hangon, amit�l Harry sz�ve �sszefacsarodott.

- Flammy, ha nem engedsz be, haszn�lom a var�zser�met. Tudod j�l, hogy semmi perc alatt k�pes vagyok kinyitni egy z�rt ajt�t! – fenyeget�z�tt a n�v�re, de arc�n nem d�h, hanem a k�ts�gbees�s l�tsz�dott.

- Ha megteszed, �r�kre itt hagylak benneteket, �s vil�gg� k�rt�l�m, hogy boszork�ny vagy! – j�tt ki a nyugodtabb, hat�rozott v�lasz.

- Flammy, Harry vagyok, besz�lhetn�nk? – sz�lalt meg Harry is – most el�sz�r. Nem akarta, hogy ennyire elfajuljanak az esem�nyek.

Bent egy percig csak a n�ma csend felelt, de azt�n �jra felhangzott a f�jdalmas hang.

- Majd felkereslek Pitonn�l. Menj el, te sem tudsz seg�teni rajtam! Senki sem tud, ezt az eg�szet csak magamnak k�sz�nhetem, magam is m�szok ki bel�le! Nincs sz�ks�gem orvosra, nem vagyok beteg, semmi olyan bajom sincs, amivel egy orvos b�rmit is tudna kezdeni! Ha b�k�n hagytok, �g�rem, k�s�bb megmagyar�zok mindent! Ne k�nyszer�tsetek, hogy keressek magamnak egy nyugodtabb helyet, ahol senki sem zavar!

A tri� tan�cstalanul n�zett �ssze, nem tudt�k, mit tegyenek.

- Ismerem a l�nyomat – mondta ki v�g�l a v�gs� sz�t Rosary. – Meggondolatlan kiss�, de ha nem lenne biztos abban, amit most mondott, akkor nem mondta volna. Nem tehet�nk semmit, csak v�runk. – magyar�zta Harry�knek, majd felemelte a hangj�t, �s imm�r a l�ny�hoz besz�lt. - Flammy, nagyon szeret�nk! B�rmi is t�rt�nt, ez nem v�ltozik meg! Ha kell�nk, mindig a rendelkez�sedre �llunk, ne habozz sz�lni!

A konyh�ban Harry alaposan kifaggatta az �desany�t, aki el�rulta, hogy nem is tal�lkoztak Flammyval, amikor hazat�rt, �gy osont fel a szob�j�ba. A l�pcs�n azonban hagyott n�h�ny apr�bb v�rfoltot, �s ez megr�misztette a sz�l�ket. Akkor m�g tudtak p�r percet besz�lni a l�nnyal, mert m�g nem z�rk�zott be.

- S�padt volt, szinte �ttetsz� a b�re, mint aki nagyon beteg. Maszatos volt az arca, a ruh�ja… az arckifejez�se pedig – borzongott meg -, mint aki olyat �lt �t, ami szinte elviselhetetlen lelki k�nt okoz!

Harry tehetetlennek �rezte mag�t, de tudta, most � sem tehet semmit. Am�g Flammy nem akarja, nem besz�l senkivel.

Reggeli ut�n Roxmortsba hoppan�lt, ahonnan gyalogosan k�zel�tette meg r�gi iskol�j�t, hogy megl�togassa az igazgat�n�t, Minerva McGalagonyt.

Frics vezette fel az igazgat�i irod�ig, �s nem nagyon leplezett k�r�r�mmel eml�keztette a fi�t, hogy m�g � is sikeresen elv�gezte az iskol�t, m�g �rajta m�g a RAVASZ is kifogott.

Harry f�radt volt a magyar�zkod�shoz, �gy n�m�n bandukolt l�pcs�r�l l�pcs�re, folyos�r�l folyos�ra. F�j� jobb l�ba nem jeleskedett t�l j�l a l�pcs�z�sben.

- Mr. Potter, foglaljon helyet – mutatott az id�s boszork�ny az �r�asztala el�tti sz�kre. Miut�n Harry k�nyelmesen elhelyezkedett, �sszekulcsolta ujjait maga el�tt, �s r�gt�n a k�zep�be v�gott. – M�g mindig nem gondolta meg mag�t a tanulm�nyaival kapcsolatban? – k�rdezte.

- Nem, asszonyom – r�zta meg a fej�t, �s kezdte b�nni, hogy idej�tt. A lev�lben a n� arr�l �rt, valami nagyon fontos dologr�l szeretn� t�j�koztatni. Ha az eg�sz csak arra volt j�, hogy megint arr�l reg�ljen, hogy menjen vissza tanulni…

- De tavaly azt mondta, elgondolkozik a dolgon – eml�keztette a n�.

- Igen, hogy v�gre ler�zzam az �lland� zaklat�s�val – gondolta Harry, de hangosan gyorsan m�s kifog�st keresett.
- Mint tudja, bizonyos k�r�lm�nyek miatt az �letem kiss� m�s, mint a t�bbi ember�. Nem f�lten� t�lem a t�bbi di�kot? Emellett az eg�szs�gi �llapotom nagyban g�tolna az iskolai �letben – magyar�zkodott. – A Roxfort tele van l�pcs�kkel, az egyik �ra a tet�t�rben van, egy m�sik kint az udvaron. Hogyan is tarthatn�k l�p�st a t�bbiekkel?

- A megfelel� var�zsig�k…

- Nincsenek megfelel� vil�gos var�zsig�k – v�gott m�rgesen a szav�ba Harry. – Se b�jitalok, se var�zst�rgyak. Higgye el, m�r mindent megpr�b�ltam. Am�g valamilyen egy�b m�don nem gy�gyulok meg, t�vol maradok az iskol�t�l.

- �rtem – b�lintott az igazgat�n�, de k�zben gondolkodva �sszeh�zta a szem�ld�k�t. – Azt mondja, a vil�gos var�zsig�k nem haszn�lnak? Ezek szerint kipr�b�lt s�t�teket is?

- Erre ink�bb nem is v�laszolok – j�tszotta a felh�borodottat a f�rfi. Esze �g�ban sem volt mes�lni a F�jdalomcsillap�t� b�b�jr�l, amit �gysem �rtene meg senki, aki nem �lt m�g �t olyan f�jdalmat, mint �. – Ink�bb mes�ljen. Milyen fontos dologr�l szeretne t�j�koztatni? Gondolom, nem a tanulm�nyaim miatt h�vott ide!

- Igen – b�lintott McGalagony. L�that�an kereste a szavakat, �s Harryt arckifejez�se arra az elt�k�lts�gre eml�keztette, mikor egy �ve Voldemort v�gs� elpuszt�t�s�r�l volt sz�. – Hossz� t�rgyal�sokat folytattunk a koboldokkal, �s �gy n�z ki, holnaput�n soron k�v�l kinyitj�k nek�nk a Gringottsban a 42-es sz�f ajtaj�t.

- Nagyszer�, de mi tartott ilyen sok�ig? – �rtetlenkedett Harry. – M�g Malfoy is hamarabb let�lt�tte a b�rt�nb�ntet�s�t, mint hogy �k kinyissanak egy ajt�t.

- A Gringotts nem v�letlen�l a legbiztons�gosabb bank a vil�gon. Olyan v�delmi rendszere van, amit nem olyan egyszer� az egyik pillanatr�l a m�sikra hat�stalan�tani. Soron k�v�l kinyitni egy beragadt sz�fajt�t rengeteg pap�rmunk�val, majd m�g t�bb szervez�ssel j�r. Szerencs�re a koboldok hajlottak az egy�ttm�k�d�sre, �gy holnaput�n v�gre pontot tehet�nk a Tudjukki �gy v�g�re. Mivel �n, Miss Granger �s Piton professzor azok, akik �rtenek a horcruxok megsemmis�t�s�hez, a koboldok azt szeretn�k, ha �n�k lenn�nek ott az esem�nyen, �s azonnal megsemmis�ten�k az utols� l�lekdarabot.

- Nem tudom, milyen m�don lehets�ges ez – gondolkodott hangosan Harry. – Amikor Petunia Dursley meghalt a sz�fben, nagy val�sz�n�s�ggel m�r l�lekhurcol� volt. Ha ezt n�zz�k, a kehely m�r csak egy �rt�ktelen haszn�lati eszk�z, el�g beolvasztani, vagy valamilyen var�zslattal megsemmis�teni. De ennek ellentmond az a m�sik felt�telez�s, hogy am�g van legal�bb egy l�lekdarabja, Voldemort nem halt meg teljesen. Hisz Malfoyt is ez�rt �t�lt�k el: azt hitt�k, valahogy fel akarja t�masztani Voldemortot a kehely seg�ts�g�vel.

- �s amit � v�gig tagadott – f�zte hozz� McGalagony. – Ha j�l eml�kszem, azt mondta, �ppen ellenkez�leg t�rt�nt: az�rt kereste a l�lekdarabot, hogy v�gleg elpuszt�tsa, mert Tudjukki t�nkretette az eg�sz �let�t.

- De �n ezt nem tudom elhinni – r�zta a fej�t Harry. – Azt sem hiszem, hogy fel akarta t�masztani Voldemortot, de azt sem, hogy elpuszt�tani akarta. Egyiknek sem lett volna �rtelme r�sz�r�l.

- De t�rj�nk vissza a t�rgyra. Hajland� elmenni a Gringottsba, �s szemben�zni azzal, ami a sz�fen bel�l v�rja? Mert ha a nagyn�nje miatt nem k�pes r�, meg�rtem…

- Nem lesz probl�ma - ellenkezett Harry. – �n voltam az, aki egy �vig �ld�zte Voldemort �s a horcruxai nyom�t. Az �n feladatom, hogy az utols�t is megsemmis�tsem. Amint hazat�rek, �rok Piton professzornak, hogy seg�tsen megkeresni a megfelel� var�zsig�t.

- Nagyszer�. Ami�ta visszavonult a tan�t�st�l, �n is csak lev�len kereszt�l tudom el�rni. Fogalmam sincs, hol van a lak�sa. �jabban mintha mindenki bujk�lna a vil�g el�l. Maga is, ki tudja, hol lakik…

- Asszonyom, �n is tiszt�ban van azzal, mi�rt titkolom a lakc�memet! Am�g senki sem tudja, hol �lek, senki sem tudja el�rulni az �js�g�r�knak. A baglyok �gyis megtal�lnak, ez a l�nyeg.

A tov�bbiakban Minerva megadta a pontos id�pontot a sz�f ajtaj�nak kinyit�s�r�l, majd Harry amilyen gyorsan csak tudott, elk�sz�nt tengernyi tennival�j�ra hivatkozva.

Az egyik folyos�n �sszefutott Mrs. Octondonnal, aki imm�r harmadik tan�v�t kezdi meg szeptemberben a S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tant�rgy oktat�s�val. �gy t�nt, rajta nem fog az �tok. Harry nem felejtette el, milyen sokat seg�tett neki a n�, amikor senkire sem sz�m�thatott, �gy k�szs�gesen v�laszolgatott a k�rd�seire.

A falu fel� bicegve a k�t nap m�lva esed�kes esem�nyen gondolkodott. M�r egy �ve v�rt erre a pillanatra, most m�gis kiss� megr�m�lt.

Az elm�lt �vben az�rt halogatta az �let�t befoly�sol� nagy d�nt�seket, mert tudta: van m�g feladata, ami m�g� b�jva gy�rthatja a kifog�sokat. Nem d�nt�tte el, mit szeretne a j�v�ben Ginnyt�l, nem tanult tov�bb, nem keresett �ll�st sem, hogy csak a legfontosabbakat eml�tse.

De mi lesz, ha megsemmis�ti a kelyhet is, �s nem lesz t�bb kifog�s? Folytatja a bujk�l�st, �s remetek�nt �li �let�t? Vagy v�gre kez�be veszi sorsa alakul�s�t?

Mag�t a horcrux megsemmis�t�s�t is f�lelemmel v�rta. Egy �v nagy id�, ez alatt hozz�szokott a viszonylagos nyugalomhoz. Megszokta, hogy nem t�rnek hal�lfal�k az �let�re, csak az�rt tanul Pitont�l, hogy az ismereteit b�v�tse, �s nem halt meg egy j� bar�tja se, Nagit kiv�ve.

Naginib�l - Voldemort h� t�rs�b�l - t�bb mint egy �ve Nagi v�lt, miut�n Harry megszabad�totta �t a benne lakoz� l�lekdarabt�l.

Azt hitte, a var�zslat a k�gy� �let�be ker�l, de helyette Nagini visszav�ltozott azz� a gabonasikl�v�, aki azel�tt volt, hogy tal�lkozott volna Voldemorttal.

Az �j �letnek azonban nagy �ra volt: n�h�ny h�napnyi szabads�g ut�n Nagi elpusztult. A term�szet visszak�vetelte, ami az �v�: mivel a k�gy� �vtizedekig nem �regedett, sikl�k�nt sokkal gyorsabban zajlott le a folyamat.

Nagi �lete v�g�ig Harry�kn�l �lt, �s saj�t bevall�sa szerint egy�ltal�n nem b�nta, hogy a szabads�got v�lasztotta a hossz� �let helyett.

Harry fels�hajtott, �s meg�llt egy padn�l, hogy pihenjen egy kicsit, miel�tt tov�bb indul.

J�l tudta, hogy a bankban nagyon �vatosan kell elj�rniuk, nehogy �jabb galib�t okozzanak. Amint haza�r, sz�l Pitonnak �s Hermion�nak, hogy �lljanak neki a megfelel� var�zsige ut�ni kutat�snak.

P�r perc m�lva hat�rozottan fel�llt, �s folytatta �tj�t hazafel�. Tudta, hogy �lete �jabb fordul�ponthoz �rkezett – �s most sem vallhat kudarcot.