13.fejezet

Hermione reggel vid�man �bredt, j�t tett neki, hogy kibesz�lhette mag�b�l a f�jdalm�t, v�gre r�m�lmok n�lk�l aludta �t az �jszak�t. Ny�jt�zkod�s k�zben a gyomra hangosan korogni kezdett, ez�rt �gy d�nt�tt, megn�zi, rendelt-e m�r reggelit Piton. A nappaliba l�pve meglep� l�tv�ny t�rult a szeme el�, a professzor �pp kil�pett a f�rd�szob�b�l, �s nem viselt m�st, csak a dereka k�r� csavart t�r�lk�z�j�t.

- J-j� reggelt!- motyogta elv�r�s�dve a l�ny.

- J� reggelt, Miss Granger! Azt hittem, m�g alszik, nem szokott ilyen kor�n el�b�jni… - v�laszolt flegm�n a f�rfi, hogy leplezze a zavar�t.

- Csak nagyon �hes vagyok, gondoltam megn�zem, van-e m�r valami reggelire…

- Most akartam lesz�lni a konyh�ba… Van valami k�v�ns�ga?

- J� lesz a szok�sos, pir�t�s – Hermione m�g mindig zavartan l�pegetett egyik l�b�r�l a m�sikra, �s igyekezett kiz�r�lag a f�rfi szem�be n�zni.

- Nos, ha nem b�nja, most fel�lt�z�m

- Az j� lesz… M�rmint rendben… �n gyorsan lezuhanyozok…

Negyed�ra m�lva m�r a nappaliban fogyasztott�k a reggelij�ket, Hermione azonban nehezen koncentr�lt a pir�t�s�ra, t�ls�gosan lefoglalta Piton tanulm�nyoz�sa.

„Vajon mi�rt igyekszik, hogy a di�kok el�tt a lehet� legvisszatasz�t�bb k�ls�vel jelenjen meg? �n is azt hittem, hogy az a val�di arca, erre most kider�l, hogy milyen j�l n�z ki! A haja egy�ltal�n nem zs�ros, a szeme nem csak ridegs�get tud sug�rozni, az orra… T�nyleg el�g nagy, de ez csak m�g f�rfiasabb� teszi. �s a teste… Nem gondoltam volna, hogy ennyire izmos… L�tszik rajta, hogy sokat harcolt… Biztos az�rt k�pzeltem gyeng�nek, mert Sirius annyi rosszat mondott r�la… N�la jobb pasit m�g tal�n nem is l�ttam… �risten, �n komolyan ilyenekre gondolok?! Teljesen elment az eszem!”- gondolt k�ts�gbeesetten. „Vagy ink�bb � vette el az eszed!” - sz�lalt meg egy gonosz kis hang a fej�ben.

- Min gondolkozik?

- Semmi k�l�n�s dolgon… Csak elbambultam egy kicsit! – felelte elv�r�s�dve a l�ny.

- Csak olyan mereven b�mult, hogy azt hittem, van rajtam valami furcsa…

- Nem, dehogy, semmi…

Hermione azt k�v�nta, b�rcsak elnyeln� �t a f�ld… K�pes a volt tan�r�t �gy megb�mulni, �s gondolatban j� pasinak nevezni… „M�g a v�g�n k�pes leszek belez�gni, pedig � csak egy buta kis lib�nak tart!”

A f�zet �pp olyan f�zisban volt, hogy szinte percenk�nt kellett az �jabb �s �jabb hozz�val�kat belekeverni, ez�rt nem igaz�n volt alkalmuk besz�lgetni, szinte az eg�sz napjuk rohang�l�ssal telt el. Hermione �pp az egyikpolchoz akart szaladni az egyik �sszetev��rt, de ebben a pillanatban Piton is ell�pett az �st mell�l, �gy egym�snak �tk�zetek, �s a l�ny csak a f�rfi karjainak k�sz�nhette, hogy nem v�g�dott hanyatt, ugyanis az gyorsan mag�hoz szor�totta. Hermione term�szetesen azonnal elv�r�s�d�tt, �gy �rezte, hogy m�r eg�szen kezdi megszokni ezt az �llapotot, Piton azonban furcsa pillant�sokkal f�rk�szte a l�ny arc�t.

„Mi a fene baja lehet… Teljesen meg van kerg�lve! A reggeli tal�lkoz�sunk nem zavarhatta meg ennyire… Vagy ennyire r�miszt� lenn�k? Most meg m�r megint sz�jt�tva b�mul r�m… Rosszabb, mint Brown meg Patil egy�ttv�ve…”

- M�skor figyeljen a l�ba el� – morogta v�g�l a f�rfi, �s elengedte Hermion�t.

A munka h�tralev� r�sz�t m�r zavartalanul el tudt�k v�gezni, a l�ny azonban eg�sz nap felt�n�en csendes volt, nem k�rdez�sk�d�tt folyton. Vacsora k�zben is alig sz�lalt meg, �s Piton hi�ba pr�b�lt besz�lget�st kezdem�nyezni, � f�radts�gra hivatkozva aludni ment.

„Lehet, hogy megb�ntottam valamivel? De h�t eg�sz nap egyszer sem s�rtegettem… Akkor valami m�s baja lehet, de vajon mi? Ha nem v�ltozik a helyzet, k�nytelen leszek egy kis bor seg�ts�g�vel megoldani a nyelv�t…”

M�snap Hermione ugyanolyan furcs�n viselkedett, alig n�zett a f�rfi szem�be, �s este ism�t elvonult a szob�j�ba. Piton rosszkedv�en �szlelte, hogy sokkal gyorsabb temp�ban haladnak a b�jitallal, mint ahogy azt el�zetesen eltervezte, a f�zet befejez�s�ig m�r csak egy nap volt h�tra, de addig nem akarta elengedni Grangert, am�g ki nem der�tette a titk�t. Az utols� napon direkt lass�totta a munk�t, �s a terve be is v�lt, m�r k�zeledett az �jf�l, mire mindennel elk�sz�ltek.

- Ilyen k�s�n m�r ne induljon haza, majd holnap �sszepakolja a holmijait, �s haza hoppan�l. Nem tan�csos ilyenkor s�t�tben ak�r csak egy percig is az utc�n tart�zkodni…

- Mi�ta lett ilyen aggodalmaskod�?

- Csak ismerem a hal�lfal�k m�dszereit… Mit sz�lna, ha ink�bb meg�nnepeln�nk a sikeres munk�t? M�g van abb�l a remek m�zborb�l itthon…

Hermione p�r m�sodpercig gondolkodott, v�g�l r�b�lintott az aj�nlatra.

Eleinte semleges t�m�kr�l besz�lgettek, kielemezt�k a munka neh�zs�geit, a f�zet �rdekes tulajdons�gait, Hermione pedig �szre sem vette, hogy m�r a negyedik poh�r bort k�stolgatja. A besz�lget�s elej�n m�g nem is mert a f�rfi szem�be n�zni, most pedig m�r vid�man n�zegette Piton arc�t, hossz� ujjait, �s a kigombolt ingb�l el�villan� izmos mellkas�t. A f�rfi is �szrevette, hogy a l�ny egyre ink�bb felold�dik, de biztosra akart menni, tartott t�le, hogy m�g nem osztan� meg vele, mi�rt viselkedett az utols� napokban olyan furcs�n. Mikor Hermione m�r a r� egy�ltal�n nem jellemz� m�don hangosan nevetg�lni kezdett, v�gre el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy feltegye a k�rd�s�t.

- Miss Granger, el�ruln�, hogy mi�rt volt olyan zaklatott mostan�ban?

- Mire gondol, professzor �r? – k�rdezte kac�ran a l�ny.

- Mi�ta meg�rkezett, be nem �llt a sz�ja, folyton besz�lgetni akart, az elm�lt napokban pedig alig lehetett a hangj�t hallani, v�r�s arccal m�szk�lt, �s est�nk�nt bez�rk�zott a szob�j�ba.

- Val�ban �gy viselkedtem? Rem�lem nem tartott bolondnak…

- Nem, csak kiss� furcsa volt, nem ezt szoktam meg mag�t�l…

- �n se szoktam meg mag�t�l, hogy �polt frizur�val �s izmos fels�testtel jelenik meg el�ttem egy sz�l t�r�lk�z�ben…

- M�gis hova akar ezzel kilyukadni? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel Piton.

- Kicsit belez�gtam mag�ba – nevetett fel Hermione, �s megcs�kolta a f�rfit. A k�vetkez� pillanatban azonban m�r hatott az elfogyasztott nagy mennyis�g�, �s magas alkoholtartalm� bor, �gy Hermione Piton �l�be d�lve m�ly, m�moros �lomba zuhant…