3. Egy k�l�n�s fi�

Harry �s bar�tai m�r kora reggel felkeltek. Min�l el�bb le akartak menni reggelizni, rem�lve, hogy megpillanthatj�k az �j di�kot. Mint kider�lt ezen terv�kkel nem voltak egyed�l. A korai �ra ellen�re a nagyterem zs�folts�gig megtelt reggeliz� di�kokkal. Szeml�tom�st az �j j�vev�ny h�re a t�bbi h�zban is sz�lsebesen elterjedt.

A tan�ri asztaln�l is nagy volt az izgalom. McGalagony kiv�tel�vel az �sszes professzor jelen volt �s fel�l�nk�lve t�rsalgott. Dumbledore ked�lyes mosollyal az arc�n szeml�lte az ajt� fel� tekinget� di�kokat, vagy a m�r-m�r gyerekesen viselked� koll�g�it. Egyed�l Pitonon nem l�tszott semmi v�ltoz�s, hacsak az nem nevezhet� annak, hogy m�g v�letlen se volt hajland� �js�gj�b�l felpillantani. Mogorv�n szor�totta a kez�ben tartott lapot, amely ujjai nyom�n enyh�n gy�r�tt� v�lt.

– A v�g�n m�g az �j di�k h�tt�rbe szor�tja a h�res Harry Pottert!

A tri� egy emberk�nt fordult h�tra a hang ir�ny�ba.

– Malfoy! – sziszegte Harry.

– Mi van Potter? Nem zavar, hogy nem te vagy a reflektorf�nyben.
Harry a piszk�l�d�ssal mit sem t�r�dve megr�ntotta a v�lll�t, ellenben Ron felpattant a hely�r�l.

– Azt aj�nlom t�nj innen Malfoy! – mutatott a s�padt arc� fi�ra.

– Nyugi Weasley! Ha �gyes vagy az �j fi� mell� is benyalhatod magad. Akkor megint lesz ki mellett villognod.

Ron �k�lbe szor�totta kez�t, s m�r �pp �t�sre emelte volna azt mikor a h�ta m�g�l egy szigor� hang hallatszott.

– Weasley! Malfoy! – csattant fel McGalagony. – Hagyj�k abba �s �ljenek le a hely�kre!

Azzal a k�t fi�val mit sem t�r�dve tov�bbvonult a tan�ri asztal fel�.
A teremben l�v� di�kok egycsap�sra eln�multak. Hallgat�suk oka egy�rtelm�en a tan�rn� nyom�ban l�pked� 16 �v k�r�li, k�z�pmagas fi� volt.

McGalagony a tan�ri asztalhoz vezette az �j j�vev�nyt, ahov� meg�rkezv�n intett Dumbledorenak, majd le�lt a hely�re. Az igazgat� mosolyogva biccentett a fi�nak, majd sz�l�sra emlkedett.

– Kedves di�kok! Mint m�r biztosan tudj�tok… – itt megengedett mag�nak egy apr�cska mosolyt. – …id�n az els�s�k�n k�v�l m�g egy �j di�k csatlakozik hozz�nk. Engedj�tek meg, hogy bemutassam nektek Luka Panthert!

A fi� tett egy b�tortalan l�p�st el�re, majd nagy leveg�t v�ve felemelte a fej�t �s magabiztosan k�r�ln�zett.

A l�nyok egy emberk�nt felny�gtek. M�g Hermione is elkeredett szemekkel b�mult Luk�ra.

A fi� �benfekete haja el�l az �lla vonal�ig �rt, majd h�trafel� haladva l�pcs�zetesen hosszabbodott, m�gnem egy der�kig �r� bonyolult fonatban v�gz�d�tt. Sz�pvon�s� arc�t, �l�n ac�lsz�rke szemek tett�k m�g hangs�lyosabb�, s mikor elmosolyodott n�h�ny l�ny j�l hallhat�an fels�hajtott.

– Luka eddig mag�ntanul� volt – folytatta Dumbledore –, �m id�n �gy d�nt�ttel sz�lei, hogy be�ratj�k iskol�nkba, �gy m�t�l a hatodik �vfolyamosokkal egy�tt koptatja majd a padokat… Tegnap a Teszlek S�veg m�r be is osztotta �t egy h�zba.

– Hov�? – hangzott fel n�h�ny b�tortalan k�rd�s.

Az igazgat� szikr�z� k�k szeme egy pillanatra tal�lkozott Harry�vel. A di�kok visszafojtott l�legzettel v�rt�k a v�laszt.

– Gratul�lok griffend�l, m�t�l eggyel t�bben vagytok.

Dumbledore �pphogy befejezte a mondat�t, m�ris �ri�si hangork�n keletkezett az eml�tett h�z asztal�n�l. A l�nyok ujjong�s�ba csup�n csak n�h�ny meglepett fi�t tapsa vegy�lt, �m a terem hangszintje �gy megk�zel�tette egy kviddics meccs�t.

Ron t�tott sz�jjal b�multa az �r�lten tapsol� Hermionet. Harry maga csod�lkozva figyelte a l�nyok reakci�j�t.

Luka a csendesed� hangzavar k�zepette ruganyos l�ptekkel a griffend�l asztalhoz s�t�lt, majd Harry�k mellett meg�llt.

– Le�lhetek? – k�rdezte a Harry melletti �res helyre mutatva.

Miel�tt b�rmelyik�k is megsz�lalhatott volna, Hermione vill�msebesen k�zbev�gott.

– Term�szetesen. �lj csak le!

A fi� h�l�san b�lintott, majd lassan elhelyezkedett az �res r�szen.

– A nevem Hermione! – folytatta a l�ny. – �k pedig…

– Ron Weasley – vette �t a sz�t Ron, majd merev mozdulatokkal kezet ny�jtott a fi�nak.

– �n pedig Harry Potter vagyok – mutatott mag�ra Harry.

A teremben l�v�k �jra nekil�ttak a reggelij�knek, de m�g ev�s k�zben is �j fi�t fiksz�rozt�k.

– Ezt nevezem bel�p�nek! – ki�ltott fel a t�vozni k�sz�l� Dean, mik�zben ked�lyesen megveregette Luka h�t�t. – A l�nyok majd bepisilnek az �r�mt�l.

Luka zavartan motyogott valamit az orra alatt, s enyh�n piros arccal kortyolgatta a te�j�t.

– Tudod az �rarendet? – cs�rtetett oda Parvati.

– Seg�ts�nk megtal�lni a termeket? – l�pett bar�tn�je mell� Levander.
Luka megr�zta a fej�t.

– K�sz�n a seg�ts�get, de McGalagony professzor m�r mindent elmondott. Nem kell miattam f�radnotok.

– � ez nem f�radts�g! – legyintett a k�t l�ny, majd a fi� vonakod�s�val mit sem t�r�dve, k�zrefogt�k Luk�t �s a kij�rat fel� r�ngatt�k, mik�zben felv�lta csicseregtek a f�l�be.

Ron fintorogva csapta le a b�gr�j�t.

– H�lgyeim �s uraim! – zengte megj�tszott magasztoss�ggal. – �me az iskola �j b�jg�n�rra!

– Hogy mondhatsz ilyet Ron! – vonta �ssze szem�ld�k�t Hermione. – M�g nem is ismered.

– Nem l�ttad mit m�veltek a l�nyok, meg hogyan viselkedett!

– Szerintem eg�sz norm�lis volt – jegyezte meg Harry. – Semmi rosszat, vagy „b�jg�n�rosat” nem csin�lt. A l�nyok h�lyes�g�r�l meg nem tehet.

– �gy igaz – helyeselt Hermione.

– Te is ezt az �resfej� sz�pfi�t isten�ted? – ny�g�tt fel Ron.

– Nem biztos hogy �resfej�! – csattant fel a l�ny. – Att�l hogy helyes, nem biztos hogy buta is. Nekem eg�szen intelligensnek t�nt.
Ron d�h�sen forgatta a szemeit.

– Mondj m�r te is valamit! – b�kte oldalba Harryt.

– Szerintem is el�bb ismerj�k meg, �s csak ut�na �t�lkezz�nk – a kij�rat fel� fordult, ahol n�h�ny perccel ezel�tt t�nt el az eml�tett szem�ly. – Egy�bk�nt van valami furcsa kisug�rz�sa a fi�nak.

– Neked is felt�nt? – n�zett r� csod�lkozva Hermione.

Harry lassan b�lintott.

– Van a tekintet�ben valami... Valami k�l�n�s… Egyszer�en nem tudom elmagyar�zni, hogy mi.

– Ezt �n is �szrevettem – morogta Ron. Kellemetlen volt ezt bevallania.

Hermione halk sikoly k�s�ret�ben pattan fel a hely�r�l.

– Mi a baj? – n�zett r� a k�t fi�.

– Te j� �g! �t perc m�lva kezd�dik az els� �ra! Siess�nk, mert elk�s�nk!