|
Pr lps a gynyr
2007.06.28. 14:39
Tartalom: Mieltt valaki megijedne a karikk hinytl, kzlm, hogy egy csepp korhatr sem szksges. Hermione s Draco sztori, vagy inkbb pardia. Hermione vgyai, s intelligencija csillan meg, j olvasst.Szerz megjegyzse:
Mg mindig nem az enymek a szereplk, s minden jog J. K. Rowling. s pnzt se kapok rte.
Cmrt kszi Susan Krebernek!
Mr csak hsz centi volt kztnk, s n csak bmultam bele a szrke szemekbe, mg vgigmrt. Tudtam, nem brja tovbb, s gyanm csakhamar beigazoldott. A tvolsg kztnk nullra cskkent, s n kjesen ordtottam a levegbe.
- Ne, ne csinld! - nygtem, br Ron is mindig mondta, hogy az els nagyon fj. gy volt. Megsznt kzttnk a testkontaktus, nem rintkeztnk mr, jra hsz centi vlasztott el minket. Gonosz mosolyra hzta keskeny szjt, amit arisztokrata apjtl rklt, s neki is tkletess, felsbbrendbb tette vonsait.
jra lecsapott rm, vad volt, szenvedlyes, vrbeli slytherin. Fjdalomreceptoraim ismt jeleztek, de valban kellemesebb volt mr, mint az elz. Egyre tbbszr s tbbszr ismtelte meg, s egyre jobban kezdett tetszeni a dolog. Mr a tizediknl jrhatott, amikor furcsa bizsergst reztem, s zsibbadni kezdett a lbam. Ilyet mg sohasem ltem, j volt ez nekem. A szleim nem ksztettek fel rendesen az letre, ez mind az hibjuk, hogy soha nem rszeslhettem ilyen kjben, mint most. Kicsit furcsa, hogy a legnagyobb ellensgemmel lem t; de n mr tbbszr krtem Ront is, s Harryt is, st, mg Nevillet is megkrnykeztem, de mind csak ugyan azt mondtk: „Hermione, n nem csinlom veled ezt, te a bartom vagy! Nem akarom, hogy emiatt romoljon meg a kapcsolatunk...” - azzal vllon veregettek, s tvoztak. Dracot krni sem kellett; tudom, rzem, az igazi szmomra.
Megint lesjtott, s reztem, itt a vg. Mg kiltottam egyet, majd elhtrltam tle, s lerogytam az egyik padra. Jtt utnam, folytatni akarta. Fontos vagyok neki! Szeret engem!
- Gyere vissza Granger, mg nem vgeztnk! - kzeledett.
- Ne, Draco, elg volt, ne csinld, nem akarom... Majd mskor, krlek, Draco! - esedeztem. Teljesen le voltam gyenglve.
- Ht j... De csak mert gy nagyobb lvezet, hogy siktozol – hzta kjes mosolyra szjt. Tele volt vggyal, kvnt engem.
- Ksznm, Draco – leheltem. - Ne ksznd, te kis srvr -fintorgott egyet, majd becsapta maga mgtt az ajtt. Egyedl maradtam az svk teremben. Szememet a plafonra meresztettem, majd suttogni kezdtem:
Merlin, Draco szeret engem! Senki, senki ms nem lpkedett mg ennyire rzkien a lbamra... Ksznm, Merlin, ksznm!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
