2.fejezet-�lmok

Harry amilyen gyorsan csak tudta, �sszekapta mag�t, er�sen megragadta �sszes holmij�t, szem�t behunyva koncentr�lt,s k�zben pr�b�lta elnyomni agy�t ostroml� gondolatait.
Mikor ism�t kinyitotta, ott �llt az od� el�tt. A kedves kis h�z el�tt, ahov� �lete els�, kellemes �lm�nyeinek eml�ke f�zte.
Alig tett p�r l�p�st, mikor hirtelen kiny�lt az ajt�, m�g�lle pedig Hermione l�pett ki. Mikor megl�tta a fi�t, elindult fel�, egyre gyors�tott �s a v�g�n sikkantva a nyak�ba ugrott.

– �, Harry! M�r annyira hi�nyozt�l!-ki�ltotta boldogan, egyre jobban szor�tva bar�tj�t.

M�g sz�hoz sem jutott,�s m�g jav�ban leveg��rt kapkodott, mikor a Weasley Csal�d megjelent az ajt�ban. Nyilv�n a zajokra figyeltek fel odabenn.
J�lesett l�tni �ket. �szinte �r�mmel k�sz�nt�tt�k egym�st.

– Harry! Megkaptam a leveled! M�r nagyon v�rtunk! Anya s�t�tt is meg minden!- L�pett oda bar�tj�hoz Ron.

– Kis dr�g�m!- Sz�lt Mrs. Weasley- Gyere m�r beljebb! Mit �csorgunk m�g idekinn? Gyere, biztos m�g nem is eb�delt�l!- Harry m�r t�nyleg �hes volt, �s ezt m�g fokozt�k a konyh�b�l incselkedve sziv�rg�, finom illatok.

Sereghajt�k�nt k�sz�lt bel�pni a h�zba, de ekkor felkapta a fej�t �s megfordult.
Egy csiklandoz� �rz�s a tark�j�n azt s�gta neki, hogy figyelik. Semmi k�l�n�set nem l�tott az �res utc�n, de m�gis… �rz�kei m�g sosem csapt�k be.

K�s�bb m�r nem is eml�kezett erre, mert ahogy bel�pett a konyh�ba, el�nt�tte a nyugalom. „Minden a hely�n van” Gondolta. Az eg�sz nap j� hangulatban telt. Harry �r�lt, mert �gy t�nt Ginny meg�rti �t, hogy mi�rt nem lehetnek egy�tt, de m�gis rossz volt, hiszen � szereti a l�nyt.

Egy pillanatra tal�lkozott a tekintet�k, de ezt a pillanatot a fi� t�rte meg, b�rmilyen nehez�re is esett. Hangulata egyre ink�bb felsz�nesedett...

K�s� estig fenn voltak, addig mindenr�l esett sz� k�zt�k, de mikor m�r kifogytak a t�m�kb�l, Harry sz�m�ra elker�lhetetlennek t�nt, hogy hamarosan sz�ba hozza valaki Dumbledoret, �gy h�t f�rads�gra hivatkozva elment lefek�dni. Nem akarta feleleven�teni azokat a borzalmas perceket.

Felment h�t Fred �s George szob�j�ba, amit most � haszn�lt, mivel az ikrek idej�k nagy r�sz�t az Abszol�ton t�lt�tt�k.
Ahogy l�d�j�hoz fordult, amit id�k�zben felvitt neki valaki, egy k�l�n�s �rz�s �jb�l azt s�gta neki, hogy figyelik..
Hirtelen el�kapta a p�lc�j�t, �s k�b�t��tkot k�ld�tt oda, ahol figyel�j�t sejtette. Nem t�rt�nt semmi. „Teh�t m�r k�pzel�d�k is?” -gondolta elken�dve.

Eld�lt az �gyon…

-Hiszen v�gig itthon volt mindenki, senki nem juthatott be. – Mik�zben �gy gy�zk�dte mag�t, �rte utol az �lom.

 
-Professzor �r!- Sz�lt fennhangon Harry. Az igazgat� dolgoz�szob�j�ban j�rt.- Igazgat� �r!- Ki�ltotta, �s elindult egy alak fel�, aki a sarokban �llt �s v�rt valamire. A fi� sz�ve megdobbant a rem�nyt�l.

- De professzor �r!- sz�lt k�ny�rg� hangon a fi�- Ez mit jelent? �n nem… K�rem, ne hagyjon itt!- ki�ltott k�nnyezve, mikor az �lomk�p sz�p lassan semmiv� foszlott. – Ne felejtsd el fiam!- Ez a mondat olyan tiszt�n csengett a f�l�ben �bred�skor, hogy musz�j volt k�r�ln�znie. A szob�ban viszont senki nem volt rajta k�v�l. Szemei k�nnyesek voltak �s leizzadt.

– Mit jelent ez?- Motyogta maga el�. Majd r�n�zett az �r�j�ra, �s mivel l�tta, hogy m�g csak n�gy �ra, visszafek�dt.

- R�m�let lett �rr� rajta, mikor �jra ott �llt, ott �llt tehetetlen�l, �s v�gign�zte, ahogy Piton meg�li Dumbledoret. � ism�t r�mosolygott a gyilkosra, de most k�zel �rt hozz� annyira, hogy l�thassa az arc�t, az arcot, amelyen… szomor�s�g l�tszik? De nem mondhatott semmit, mert Perselus Piton elt�nt, �s Harry Csak �llhatott �s n�zhette, ahogy az igazgat� teste a talajhoz �rve,gy�ny�r� csill�mokk� alakulva semmiv� lett.

NEEEEEEEM!!!- Ki�ltotta �s verejt�kezve, k�nnyekt�l vizes p�rn�n �bredt.

M�g arra sem volt ideje, hogy k�r�ln�zzen, m�ris hallotta a l�bdobog�st, l�tta az ajt� r�s�n �t, hogy f�ny gy�l. Kiny�lt az ajt� �s a Weasley csal�d n�zett r�, az aggodalomt�l kerekre t�gult szemekkel. M�g Hermione is ott �llt kivont p�lc�val. Harry d�bbenten �s sz�gyenkezve n�zett fel r�juk.

- Semmi baj, csak egy rossz �lom volt…- sz�lt, kiss� elfull� hangon.Egy hossz�ra ny�lt k�nos cs�nd ut�n, ism�t elb�cs�ztak egym�st�l, de a zaklatott fi� m�r nem tudott elaludni. Nem akart �lmodni.

Aznap reggel �ppen �lmosan ny�jt�zkodott az �gyon, mikor kiny�lt az ajt� �s bel�pett rajta Hermione �s Ron.

- H�t ti m�r fennvagytok?- k�rdezte mivel m�g igen kor�n volt.

- Besz�lni szerett�nk volna veled- mondta a l�ny.

- A Tervr�l, amir�l m�r besz�lt�nk is.- sz�lt Ron.

 
- N�zz�tek, ha meggondolt�tok magatokat…- Kezdte Harry, de Hermione leintette.

- Nem, sz� sincs arr�l, hogy meggondoltuk volna magunkat, csup�n arr�l szeretn�nk besz�lni, hogy fel kell k�sz�ten�nk egym�st a v�rhat� vesz�lyekre. Meg k�ne tanulnunk p�r hasznos var�zslatot! H�la neked a Patr�nus b�b�jt m�r tudjuk, de azt sem �rthat felid�zni!- itt oldalpillant�st vetett Ronra, akinek m�g a f�le is v�r�s lett.

- De h�t m�r csak n�ha eregetek f�st�t!- V�dekezett a fi� .-Legt�bbsz�r inkarn�l�dott patr�nusom van.

- �s szerinted, ez majd meghatja a Dementorokat?- Torkolta le Hermione. A vit�nak ezzel v�ge volt, �s most a l�ny odafordult Harryhez.

- Na mit sz�lsz hozz�?- Harry ez alkalommal fel�lkerekedett lustas�g�n, amely ezel�tt gyakran hatalm�ba ker�tette, ha tanul�sr�l volt sz�, de tudta, hogy ez most fontos.- Rendben van! Fel�lem m�r ma is elkezdhetn�nk.

- Helyes, akkor majd n�zek p�r �rt�st, �s �tkot, de m�g el�bb k�rdezn�nk valamit.- Ron �s Hermione �sszen�zett.
- Minden rendben?- kezdte a l�ny? – m�rmint nem �ruln�d el, miket �lmodsz mostan�ban?

Harry n�zte egy darabig bar�tait, majd �gy sz�lt; -�ljetek le.- Azzal elmes�lte nekik, �lmai t�rt�net�t. Ron nem tudott m�st mondani, csakhogy :

– Nemtom Harry, lehets�ges, hogy Dumbledore �gy akar neked �zenni? – k�rdezte, �s a m�sik fi� tudta, hogy ez igaz lehet, de nem �rtette, hogy mit jelent az igazgat� �zenete. Vajon mire, kire vonatkozhat? De, hogy az a Pitonos �lom mit jelenthet, arr�l fogalmam nincs- fejezte be Ron.

Hermione reakci�ja meglepte. A l�ny ahelyett, hogy elkezdte volna �t ell�tni j� tan�csokkal, m�ly hallgat�sba burkol�zott.

R�videsen a h�rom j� bar�t lement reggelizni, de Hermione p�r falat ut�n felment, mondv�n, hogy �t kell n�zni a k�nyveit.
Harry nem tudta, hogy a Weasley csal�d mennyit tud terveir�l �s arr�l, hogy a fiukat is belekeverte, de mikor megk�rdezte, Ront, � csak megvonta a v�ll�t.

- M�r nagykor� vagyok, ap��k nem tartanak vissza, tudj�k, hogy ez fontos dolog, k�l�nben Dumbledore sem vitt volna t�ged mag�val. De azt hiszem ezt Mcgalagonynak is, meg�rt�k.

- �s val�ban. Eb�d ut�n kopogtattak a konyha fel�li ajt�n.
- Ki van odakinn? -ki�ltott ki Mr. Weasley.

 
- Minerva McGalagony - hangzott a v�lasz .

- H�t akkor, azt is megtudod mondani, hogy mi volt Dumbledore kedvenc �dess�ge- mondta a f�rfi .

- Citromos italpor- hallatszott a t�m�r felelet. - Akkor Isten hozott, nyitott ajt�t mosolyogva a csal�df�.

Odakinn a szigor� tekintet� tan�rn� �llt, szok�sos smaragdz�ld tal�rj�ban. A Weasley h�zasp�r boldogan �dv�z�lte, majd hellyel k�n�lt�k. Miut�n le�lt, mindenki elcsendesedett, v�rtak valamire. Harry azt is tudta mire. Most fog kider�lni, hogy a Roxfort bez�rja e kapuit, s b�r �t ez m�r nem �rinti, m�gis izgatottan v�rta a d�nt�st.

- A Roxfort id�n is megnyitja kapuit – mondta v�g�l.- Ezek itt az �rtes�t�k- benne vannak Ron, Hermione, Ginny �s Harry sz�ks�ges k�nyveinek list�ja. Igen Potter a mag�� is! �s most k�rem f�radjon ki velem az udvarra, besz�lnem kell mag�val. Harry kelletlen�l fel�llt �s k�vette a tan�rn�t. Letol�sra sz�m�tott, de t�vedett.

- Figyelj most r�m!- kezdte a tan�rn�- Tudom mi j�r a fejedben, de semmik�ppen nem tartom sem j�, se megfontolt �tletnek. K�rlek hallgass v�gig!- sz�lt gyorsan, mivel l�tta, hogy a fi� k�zbe akar sz�lni.- nem csak magadat sodrod f�l�sleges vesz�lybe, de azt is semmibe veszed, ami�rt Dumbledore professzor az �let�t adta!- Harryt sz�ven �t�tt�k a kem�ny szavak.

A N� l�tta, hogy mondanival�ja c�lba�rt �s folytatta.
- Te is tudod, hogy Dumbledore professzor az utols� pillanataiban is a te biztons�godat tartotta a legfontosabbnak. �s �ppen ezt k�sz�lsz most semmibe venni! K�rlek Harry gondold �t ezt! Besz�lj�tek �t Ron�kkal! Tudom, hogy ez mennyire fontos neked, de azt is vedd figyelembe, hogy t�bben vagyunk a rend tagjai k�z�tt, Akikre felt�tel n�lk�l sz�m�thatsz. Mi seg�thet�nk! A keres�sben is… McGalagony itt elhallgatott.

- A tan�rn� tud a Horcruxokr�l??- Arr�l, hogy milyen k�ldet�sen volt az igazgat� �r? – k�rdezte d�bbenten Harry.

Az �g szerelm�re Potter! Haszn�lja v�gre az esz�t! Persze, hogy tudok r�lla! A professzor �r maga mondta el nekem. Mi�rt? Mert tudta, hogy ha t�rt�nne vele valami, te megtartod az �g�reted, �s nem mondod el senkinek, de � arra is gondolt, hogy neked legyen seg�ts�ged! �s lesz is aki t�mogatja Potter! A bar�tai �s persze mi, feln�ttek. De pillanatnyilag mindh�rmuknak biztons�gosabb a Roxfort, mert az alap�t�k �s Dumbledore professzor olyan v�d�var�zslatokkal l�tta el a kast�lyt, amelyek �gy t�nik �r�kk�n fennmaradnak.- Harry �rezte, hogy a n�nek igaza van.

– Ja! �s m�g valami- folytatta McGalagony -folytatnia kell az okklumenci�t. Lupin szerint m�r meg is van a megfelel� szem�ly… Hangja �gy csengett, mintha � nem lenne olyan biztos ebben. Elindult a bej�rat fel�, de Harry ut�na sz�lt.

- Tan�rn�! Egy l�lek tud �zenni �lmokon kereszt�l?

 
A professzorn� meglep�d�tt a k�rd�sen, �s vissza fordult.

– Lehets�ges Potter, mi�rt k�rdi?

– A fi� elmes�lte �lmait most a n�nek is, aki csak r�vid hallgat�s ut�n v�laszolt

- Figyeljen Potter,nem vagyok nagy �lomfejt�, de amit Dumbledore professzor �zent, azt sz�szerint kell �rteni �s felteszem… K�rem, gondolja �t, miel�tt tiltakozna! Felteszem a Perselusos �lmok ezt az �zenetet t�masztj�k al�. De persze lehet , hogy egyszer� �lmokr�l van sz�, ezt csak maga �rezheti!

– Azzal fogta �s bement a h�zba.

Harry Egyed�l maradt odakinn, teljesen �sszezavarodott.

k�vetkez� fejezet