„�j nap, �j �let lehet�s�ge” gondolta, mik�zben kikelt �gy�b�l �s a f�rd�szoba fel� vette az ir�nyt. Nem nyitott be az ajt�n, hanem k�v�lr�l kulcsra z�rta, majd egy csettint�ssel kinyitotta. Nem haszn�lt p�lc�t, nem szerette, jobban kedvelte az an�lk�li elj�r�sokat, legyen egyszer� fizikai er� vagy csak m�gia. Megy neki p�lca n�lk�l is. Benyitott, majd a reggeli toalett (fogmos�s, zuhanyz�s, stb.) ut�n visszament fel�lt�zni. Nem tudta eld�nteni, hogy mit vegyen fel, ez�rt csak �csorgott a m�r h�romnegyed r�szben �res szekr�ny el�tt, v�g�l a fekete farmer �s ugyanolyan sz�n� p�l� mellett d�nt�tt. Kulcs�t felv�ve az asztal�r�l a hozz� tartoz� l�ncot az �vtart�j�ra r�gz�tette, majd az el�bbit a farzseb�be dugta. Hossz�, majd’ der�kig �r� fekete haj�t egy ugyanolyan sz�n� hajgumival fogta �ssze. El�gedetten n�zett t�k�rbe, alakj�ra, arcberendez�seire �r�mmel n�zett, csak a b�rsz�n�t nem kedvelte. Azzal nem lett volna semmi gond, hogy s�padt, mint egy egynapos hulla, csak a cs�kjai… azok az ez�st cs�kok halv�nyan z�lddel vegy�tve ne lettek volna, ahogy a haj�ban se…

Elh�zta sz�j�t, mint minden alkalommal, ak�rh�nyszor csak a t�k�rbe n�zett. V�g�l ki�lt�tte nyelv�t k�pm�s�ra, �s lement reggelizni. M�g a l�pcs� tetej�n megcsapta orr�t a szalonn�s toj�s, a pir�t�s �s a narancsl� illata. Megint elfintorodott: ut�lta a 12%-osat, nem volt se �ze, se b�ze, csak az �des cukor meg �des�t�szerek, f�leg az aszpart�m. Pedig h�nyszor k�rlelte m�r a nevel�sz�leit, hogy t�rjenek �t ink�bb az 50 illetve 100%-os gy�m�lcstartalm�ra… „Na mindegy, biztosan van tej is itthon” Majd les�t�lt a f�ldszintre, elmormolt egy „j� reggelt”-et, �s asztalhoz �lt.

- Mara, van tej? – Sosem sz�l�totta eltart�it ap�nak vagy any�nak, az t�l bizalmaskod� lett volna szerinte, ez�rt ink�bb a keresztnev�k�n sz�l�totta.

- Igen, szolg�ld ki magad a h�t�b�l – v�laszolta feles�ge helyett Jorge, a nevel�apa, fel sem n�zve �js�gj�b�l. Kedvelte fogadott l�ny�t, de igaz�n k�zel, mint apa-l�nya, sosem ker�ltek.

Erica t�l z�rk�zott volt ahhoz, hogy ilyen er�s bizalmi kapcsolatot kialak�tson. A l�ny fel sem �llva a h�t� fel� fordult, egy nyit� majd kiemel� mozdulatot imit�lt. Erre a g�p ajtaja kiny�lt, �s kilebegett bel�le a tej. Erica kez�t kiny�jtva tartotta, �s ir�ny�totta a dobozt, ami k�zelebb sz�llt, megbillent a poh�r f�l�tt, �s ki�nt�tte a tejet, majd visszalebegtette a h�t�be.

- H�nyszor mondtam m�r, hogyha var�zsolsz, azt p�lc�val tedd? – Fakadt ki Mara, mik�zben kit�lalta a reggelit, �s le�lt f�rje mell�.

- Nem tudom, de sokszor, naponta ak�r t�bbsz�r is – k�z�lte t�nyszer�en a l�ny, �s neki�llt enni.

- Becsomagolt�l mindent? Nem szeretn�m Hillaryt ut�nad k�ldeni b�rmivel is, pl�ne nem valamelyik tank�nyvedet vagy egy�b elengedhetetlen holmidat! – Jorge nem t�rte a sz�tsz�rts�got, de m�gsem volt olyan nagyon szigor�. Eric�t a n�gy �v alatt egyszer sem b�ntette meg komolyan, csak ha a l�ny nagyon elkan�szodott, akkor besz�lgetett el vele, de ezek az esetek nem voltak olyan gyakoriak. Mara nem nagyon sz�lt bele a l�ny nevel�s�be, szerinte egy kamaszt m�r nem lehet nevelni, csak �sz�rvekkel megpr�b�lni meggy�zni, �s finoman koordin�lni. Ez�rt ink�bb �gy viszonyult hozz�, mint egy bizalmas bar�tn�h�z �s viszont. A f�rfi az �r�j�ra pillantott, majd f�l�llt �s kiment a nappaliba. Mostan�ban kezd�d�tt a reggeli h�rek, de a konyhaajt�ban visszasz�lt a n�knek:

- Lassan elkezdhetn�tek k�sz�l�dni, a h�rek ut�n indulunk.

- Rendben Jorge! – V�laszolta egyszerre a k�t �rintett, majd gyors�tott temp�ban befejezt�k a reggelit. Mara �sszeszedte az ed�nyeket, Erica meg felrobogott a szob�j�ba. Fent bepakolta a marad�k kint maradt holmij�t – n�h�ny ceruza, p�r penna, a p�lc�ja, k�l�nb�z� ruhadarabok – �s a l�d�t lebegtetve lement a l�pcs�n.

Bef�zte bakancs�t, majd v�ll�ra vetette t�rt�g�t� b�b�jjal kezelt t�sk�j�t, �s le�lt Jorge mell� a kanap�ra. A t�v�ben m�g mindig a h�dleszakad�st meg a hurrik�nt t�rgyalt�k. „Ezek a muglik semmire sem j�nnek r�, az orrukn�l fogva lehet �ket vezetni” gondolat�nak v�g�l hangot adott egy mordul�s k�s�ret�ben. T�z perccel k�s�bb v�gett �rt a m�sor, �s az ajt�ban �llt Mara, mondhatni teljes harci d�szben, azaz viselt egy t�bb helyen kiszak�tott sz�rke farmert, rik�t� s�rga sz�n� p�l�t, rajta felirattal: Kurv�ra megy a p�nz! – mondta ap�m is, any�m is, csak m�s-m�s hangs�llyal… Haja milli�fel� �llt, r�vid l�v�n csak h�z�s a zsel�s k�zzel, �s m�ris egy s�ndiszn� d�szeleg a fej�n, cip�je meg egy kiszuper�lt tornacip�.

Erica vigyorgott, Jorge meg a fej�t cs�v�lta. Ha mugli �lt�zk�d�sr�l volt sz�, akkor Mara mindenen t�ltett, m�g egy punk is megirigyelhetn�.

- �… szerintem vigy�k ki a holmimat a kocsihoz. – T�rte meg a rosszindulat� csendet a l�ny, �s elindult, hogy l�d�j�t kivigye az eml�tett j�rm�h�z. Kiv�telesen nem haszn�lt b�b�jt, a szomsz�dok miatt. Nem volt k�nny� a kavicsos lej�r�n v�gigvonszolni, de az�rt siker�lt. Nehezen beemelte az el�z�leg m�r kinyitott csomagtart�ba, majd be�lt a h�ts� �l�sre, �s v�rt. Nem sok�ra megjelentek az ajt�ban, teljesen nyugodtan. Erica eg�szen biztos volt benne, hogy f�l perce m�g veszekedtek.

„M�r megint veszekedtek, �rezni a szagukon” Lemond�an s�hajtott, de nem sz�lt semmit. Hiszen p�r �ra, �s v�ge, � ott fog �lni a Roxfort Expresszen, �s azt�n annyit veszekednek, amennyit akarnak. Mihelyst a feln�ttek besz�lltak, azonnal megfagyott a leveg�.

Az �t n�ma csendben telt a King’s Cross-ig, majd a parkol�s ut�n a 9 ¾ v�g�nyra �rkez�skor sem volt t�bb sz�, mint hogy szia, meg l�gy j�, �s vigy�zz magadra �s ehhez hasonl�k.

Miut�n Erica felsz�llt, hirtelen k�nyelmetlen �rz�se lett, mintha b�muln�k. H�trafordult, �s egy sz�ke fi�val tal�lta mag�t szembe, aki g�nyosan v�gigm�rte, majd csak ennyit sz�lt:

- Sz�rnyeket nem szok�s szem�lysz�ll�t� vonattal Roxfortba utaztatni, azok ketrecben j�nnek. – Hangja cs�p�g�tt a megvet�st�l �s a g�nyt�l.

 Erica felh�zta a szem�ld�k�t, de nem sz�lt semmit, ink�bb h�trafordult �s keresett egy �res f�lk�t, ahova beh�zta a l�d�t �s az ajt�t maga ut�n. A fi� nem hagyta annyiban, ut�nament, nyitotta volna az ajt�t, mire egy l�ny hangja sz�lalt meg a h�ta m�g�tt:

- Malfoy, ne a kisebbeket sz�vasd, ink�bb gyere a prefektusi kocsiba megbesz�l�sre!

- Ez neked kicsi?! – Ujj�val a f�lke ajtaja fel� b�k, ahol Erica �ppen �ll, �s azt sem tudja, hogy mit csin�ljon. Nagyon r�gen �rezte m�r a megvet�s szag�t.

– Legal�bb 175 magas! �letemben nem l�ttam m�g itt, �gyhogy er�sen k�tlem, hogy els�s lenne. – Karj�t mellkasa el�tt keresztbe rakta.

Hallotta, hogy a l�ny odamegy a f�lk�hez, el�g bossz�san „Nehogy m�r, hogy ez is haragszik” Erica szerette volna mag�t �ssz�bb h�zni, hogy ne is l�ss�k, elb�jt volna a f�ld al�. A l�ny v�g�l oda�rt, ben�zett, �s szemeit t�gra nyitotta a csod�lkoz�st�l.

- Ennyire szokatlan jelens�g a sz�nezett b�r? – K�rdezte �vatosan Erica, majd megtal�lta a hangj�t.

– Mert ha igen, bocs, de nem tudom megv�ltoztatni, k�nytelenek vagytok megszokni. – Megvonta v�ll�t, majd beh�zta a f�lke ajtaj�t �s a f�gg�nyt is, jelezv�n, hogy hagyj�k b�k�n.

V�g�l a k�t prefektus �gy is tett. Kib�mult az ablakon, �s k�zben azon morfond�rozott, hogy vajon t�nyleg olyan sz�rnysz�l�tt-e, mint azt a fi� mondta, vagy szimpl�n szembet�n� szem�lyis�g? J� lenne ismerni a csal�df�t, de ez k�ptelens�g, b�r a vezet�knev�b�l kiindulhatna. Lestrange. Nem t�nik t�l gyakorinak, hacsak ez nem valami adom�nyozott n�v, �s nem is �gy h�vt�k valamelyik sz�l�j�t.

Gondolatai hosszan elkalandoztak, mikor �szrevett egy kast�lyt, hatalmast, �dont. Rengeteg torony �s ablak, meg sem b�rta sz�molni. A Roxfort. „Lassan ideje �t�lt�zni.” Kivette l�d�j�b�l a fekete tal�rt, mag�ra �lt�tte. Mire v�gzett, a vonat is befutott Roxmortsba, �s azonnal t�leked�s kezd�d�tt a foly�s�n. Erica szorongva nyitotta ki az ajt�t, f�lt, hogy �sszefut valami kellemetlenked� alakkal, �s m�g a p�lc�ja sincs n�la, hanem valahol a l�d�ja m�ly�n, annyira nem szokta haszn�lni. Fej�t nem dugta ki, ink�bb beleszagolt a leveg�be, de nem �rzett semmi �rdemlegeset. V�g�l h�trafordult, �s a l�d�j�t mag�hoz v�ve lesz�llt a vonatr�l. Mikor a csomagj�t letette a f�ldre, hogy szusszanjon egyet, f�ln�zett, �s egy mosolyg�san k�k szemp�rba tekintett.

- J� est�t Dumbledore professzor! – K�sz�nt�tte az id�s var�zsl�t. Egyszer l�tta eddig, m�g Mar��kn�l. Szem�lyesen hozta el neki a roxforti megh�v�t, �gy volt alkalma megismerni az igazgat�t.

- �dv�zl�m iskol�nkban Miss Lestrange, rem�lem kellemesen telt az �tja. Ha nem b�nja, szem�lyesen k�s�rem fel a kast�lyba. Tartok t�le, lenne p�r kellemetlen �tit�rsa.

- ���… k�sz�n�m professzor �r! – A l�ny nem tudta hova tenni a f�rfit, olyan furcs�nak tal�lta, mintha folyton elhallgatna dolgokat. M�st mond, mint amit a szaga el�rul r�la. Egy�ltal�n nem tudott benne megb�zni, de jelenleg � volt a legbar�ts�gosabb szem�ly Londonig �s vissza.

- Nagyszer�, akkor mehet�nk is! – Majd k�nnyed l�ptekkel elindult egy �res fi�ker fel�.

- Professzor �r! �s a csomagjaimmal mi lesz? – K�rd�se bizonytalanul hangzott, �s tal�rja sz�l�t kezdte gy�r�getni.

- Ne agg�djon �rte kisasszony, mire a szob�j�ba �r, m�r a holmija is ott lesz. – Mosolyodott el Dumbledore, majd a zseb�ben kotor�szva egy id� ut�n kivett bel�le egy fiol�t, �s a l�ny fel� ford�totta.

– Egy kis citromport? - K�sz�n�m, nem k�rek, nem igaz�n vagyok od�ig �rte.

– „Citromport?! Ez szenilis!” arc�ra szerencs�re nem �ltek ki gondolatai. V�g�l a fi�ker fel� vette � is az ir�nyt, �s besz�llt az igazgat� mell�.

- Miss Lestrange, elmondan�m, hogy a nyit��nneps�gen mi fog t�rt�nni. �n csatlakozik a Nagyterem el�tt v�r� kisdi�kokhoz, majd bemennek, hogy beossz�k a megfelel� h�zakba, �s �n marad utolj�ra. Ut�na m�r nem kell agg�dnia. – Ism�telten r�mosolygott a l�nyra, aki most m�g bizonytalanabbul �rezte mag�t, mint valaha.

Az �t csendben telt el, egyik�k sem kezdem�nyezett besz�lget�st. Mikor kisz�lltak Dumbledore megmutatta az utat a Nagyterem fel�, �s egy ked�lyes mosollyal t�vozott is, mag�ra hagyva Eric�t. S�hajtott egyet, �s elindult a mutatott ir�nyba, ahol m�r ny�zsg�st hallott, v�g�l megl�tott egy csoport tizenegy-tizenk�t �ves forma gyereket. Azok k�v�ncsian m�regett�k, nem tudt�k hova tenni az idegent, de a susmus azonnal megindult.

„Ez meg ki? Szerintetek egy di�k? Vagy tal�n tan�r?” Ilyen, �s ehhez hasonl� k�rd�seket lehetett hallani. Egy id� ut�n megjelent egy szigor� �s szik�r boszork�nyt, aki �gy j�rt, mint aki kar�t nyelt. A hangja is arra eml�keztette Eric�t.

- �dv�zl�m �n�ket a Roxfort Var�zsl�- �s Boszork�nyk�pz� Szakiskol�ban, ahol tanulm�nyaikat mintegy h�t �vig fogj�k folytatni, �s ez lesz az otthonuk is. Nem sok�ra bemegy�nk ezen az ajt�n – mutatott a Nagyterem bej�rata fel� –, ahol beosztj�k magukat a Holl�h�tba, a Hugrabugba, a Griffend�lbe, illetve a Mardek�rba. – Mondta a n�, �s elindult a terem bej�rata fel�. A t�bbiek mentek ut�na, �s mikor bel�ptek, rengeteg k�v�ncsi szemp�r fordult fel�j�k, b�r legt�bbj�k azonnal Eric�ra szegez�d�tt, aki kicsit k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Szorong� gondolatai k�z�l a n� hangja r�zta ki.

- Mikor olvasom valakinek a nev�t, kij�n, fej�re helyezi a Teszlek S�veget, ami beosztja a h�z�ba. Ut�na helyet foglal a h�za asztal�n�l.

A l�nyhoz eljutottak a szavak, de nem igaz�n fogta fel, jobban zavarta a szag, amely az asztaln�l �l�kt�l j�tt. Nem tudta meghat�rozni, hogy pontosan mi az, de �rezte, hogy semmi pozit�vum nincs benne. Zavar�ban a plafont kezdte b�mulni, mely a kinti id�j�r�st t�kr�zte: v�r�s �s narancs cs�kok, azaz naplemente.

- Az idei tan�v kicsit szokatlanul fog kezd�dni, ugyanis a hagyom�nyokkal ellent�tben nem egy els�st avatunk, hanem egy hatod�vest, Erica Lestrange-ot. K�rem, foglaljon helyet. – �llt fel az igazgat�, mik�zben szavait a teremben l�v�k fel� int�zte.

Erica felriadva n�zett k�rbe, r�mlett neki, mintha a nev�t mondt�k volna, majd megl�tva az igazgat� mozdulat�t szinte automatikusan megindult a sz�k fel�, mely nem az � m�reteire lett tervezve. Le�lt, �s azonnal a fej�be kapta a S�veget. Egy hang sz�lalt meg a f�l�ben:

„�, egy fels�bb�ves… aham… van benne �sz is, tehets�g, meg mintha… hasonl�t egy r�gi di�kra, egy bizonyos Tom Rowle Denemre, tal�n nem rokonod?” k�rdezte a S�veg Eric�t�l, aki k�pni-nyelni nem tudott az im�nti kijelent�st�l, de az�rt v�laszolt.

„Nem hiszem, egy�ltal�n nem ismerem a nevet. De mi volt az a mintha?” „L�nyegtelen, tal�n csak az, hogy szokatlanul nagy a var�zser�d. Jobb helyed is lesz a Mardek�rban, mint b�rhol m�sutt, sz�val MARDEK�R!”

Az utols� sz�t a Teszlek s�veg m�r ki�ltva mondta, de bejelent�s�t nem k�vette �dvrivalg�s, csak sugdol�dz�s, legink�bb a Mardek�r asztal�t�l. A l�ny bizonytalanul ment oda, nem tudta, hogy hogyan fogadj�k majd �j oszt�lyt�rsai. Le�lt az egyed�li �res helyre, egy hozz� hasonl� kor� l�ny mell�, aki mellett viszont az a sz�ke fi�, Malfoy �lt. Pr�b�lt nem r�juk n�zni, nem akarta felh�vni mag�ra a figyelmet a szokottn�l is jobban.

Dumbledore bejelent�s�t k�vet�en („Egy�nk!”) azonnal fels�ges lakoma jelent meg az asztalokon. Erica azt sem tudta, hogy merre kapja a kez�t, mit vegyen el�sz�r. Ekkor d�bbent r�, hogy reggel �ta semmit sem evett. V�g�l a v�laszt�sa a s�lt csirkecombokra esett, amit k�vetett egy g�nyos hang.

- L�m l�m, a sz�rnyeteg ragadoz�, de vajon eszik-e embert? – Malfoy volt. Erica gyomra egy pillanatra �sszesz�k�lt, ahogy a fr�szt hozt�k r�, a fi� fel� ford�totta tekintet�t, �s egy m�g g�nyosabb vigyorral tal�lkozott, meg az �nel�g�lts�g t�m�ny szag�val. „Felfuvalkodott h�lyag” gondolta, de a v�lasza csak ennyi volt:

- Embert csak akkor, ha az j��z�, de neked j�l l�that�an rothadt a h�sod, csak elcsapn�m veled a gyomromat. – Hangja �j t�nust vett fel, mintha egy szintetiz�tor hangsz�r�j�b�l �s egy vad�llat morg� tork�b�l sz�lt volna, egyszerre volt fenyeget� �s tekint�lyt parancsol�. A fi� azonnal m�s fel� fordult.

Ugr�s a k�vetkez� fejezetre