29. �ld�s vagy �tok?
  

A lenyugv� Nap gyenge sugarai v�r�s f�ny�rba bor�totta a griffend�l-torony fi�szob�j�t. Az ablak el�tt kucorg� p�ros elm�ly�lten figyelte a t�zpiros sz�nben j�tsz� sakkt�bl�t, s rajta l�v� b�bukat, melyek feladatukkal mit sem t�r�dve, �lvezettek f�rd�ztek a l�gyan melenget� napsugarakban.

– Mondom: L� E-5 –re! – ki�ltotta Ron, az el�z� utas�t�s�ra fittyet h�ny� b�bunak.

A fel�gaskod� pej nyihogva megr�zta, �jfekete s�r�ny�t, majd s�rt�d�tten a megadott helyre ugrott.

Harry egykedv�en meredt a t�bl�ra. Igaz�b�l csak az�rt j�tszottak Ronnal, mert m�r kezdt�k magukat k�nyelmetlen�l �rezni. El�z� este �ta ugyanis, mi�ta visszat�rtek Luka eml�keib�l, nyomaszt� csend uralkodott k�zt�k.

A tan�rok �rtetlen�l b�multak a m�skor oly csintalan, �s �l�nk h�rmasra, melynek tagjai az eg�sz tan�t�si nap alatt csendben �ld�g�ltek, m�lyen a gondolataikba mer�lve.

Harry a nap folyam�n nem egyszer kapta mag�t azon, hogy �res tekintettel a semmibe mered. Nyomasztotta a mereng�ben l�tottak, de ami m�g rosszabb volt: a l�tottak ut�n majd felem�sztette a lelkiismeret. Biztos volt benne, hogy nem �li t�l azt a pillanatot, mikor is szembes�lnie kell Luk�val.

Hirtelen egetver� d�nd�l�ssel kicsap�dott a bej�rati ajt�, �s d�h�s f�jtat�ssal beviharzott rajta Ginny.

– Mit m�veltettek Hermion�val! – ugrott k�sz�n�s n�lk�l egyb�l b�tyja tork�nak.

Ron �retlen tekintettel, meglepetten b�mult a l�nyra.

– Ezt hogy �rted?

– Hogy hogy �rtem!? – morogta Ginny, majd eddig sem csek�ly hangerej�t a dupl�j�ra n�velte. – Eg�sz �jszaka s�rt… reggel �ta meg �gy j�r-kel a kast�lyban, mint valami zombi!... Sz�val mit csin�ltatok vele?

– Semmit – j�tt a v�lasz, de nem a k�t megh�kkent fi�t�l.

Az ajt�n Hermione s�t�lt be kez�ben egy k�nyvvel. A l�ny el�g zavartnak t�nt, val�sz�n�leg csak puszta v�letlens�gb�l t�vedt Harry�k szob�j�ba, c�ltalan k�borl�sa k�zben.

Ledobta k�nyv�t Neville �gy�ra, majd s�hajtva mell� huppant.

– Jajj Mione! – fordult fel� sz�nakoz� arccal Ginny. – �ruld el, mit csin�ltak veled, �s meg�g�rem, �r�k id�re megemlegetik!

– Mondtam, hogy semmit – legyintett f�sultan a k�rdezett.

Ron felpattan, s h�g�t maga ut�n vonszolva az ajt�hoz sietett.

– Halhattad. Nincs semmi baja… – l�kte ki a l�nyt a k�sz�b�n t�lra. – �s most, ha megbocs�tasz, van n�mi fontos megbesz�lnival�nk!

Azzal egy er�teljes mozdulattal bev�gta a sz�hoz jutni se tud� Ginny orra el�tt az ajt�t.

– Na ett�l megszabadultunk! – huppant le �gy�ra a v�r�s haj� fi�.

�jra cs�nd telepedett a szob�ra. �gy t�nt egyik jelenl�v� se volt besz�des hangulat�ban.

– Ti tudj�tok m�r mit mondtok Luk�nak? – sz�lalt meg hirtelen az ablak el�tt �cs�rg� Harry.

– Tess�k!? – n�zett fel egyszerre k�t bar�tja.

– Biztos vagyok benne, hogy meg fogja tudni, hogy… hogy… – egyszer�en nem volt k�pes kimondani. �gy �rezte, azzal v�gleg beismern� tett�t.

– Fogalmam sincs – r�zta meg lassan fej�t Hermione.

– M�gis mit lehet ilyen esetben mondani? – fakadt ki Ron. – Sajn�lom, hogy belem�sztam az eml�keidbe, �s v�gign�ztem, hogy �lik meg a dad�dat, meg az �desany�dat?...

Hermione d�h�sen a fi�ra villantotta tekintet�t, mire Ron a t�bbi mondand�j�t lenyelve, bocs�natk�r�en meredt a l�nyra. Az �jb�l r�juk teleped� csenden tiszt�n hallatszottak a folyos�r�l besz�r�d� zajok: ked�lyes nevet�s, �s egy kisebb t�meg z�rzavaros besz�dhangjai.

V�ratlanul kiny�lt az ajt�, s m�g�tte felt�nt Luka h�ta. A fi� a folyos�n tolong� griffend�les csapat el�l lassan h�tr�lt a szob�ba.

– Mondtam, hogy j�l vagyok! – igyekezett „k�vet�i” el�tt becsukni az ajt�t. – K�sz�n�m, hogy agg�dtatok �rtem, de most m�r igaz�n szeretn�k lepihenni egy kicsit.

A folyos�n �ll�k csal�dottan fels�hajtottak, majd a bez�r�d� ajt� l�tt�n lassan sz�tsz�ledtek. Luka elford�totta a kulcsot a z�rban, majd s�hajtva az ajt�nak d�lt.

– M�sf�l �r�ba telt mire a gyeng�lked�r�l eljutottam id�ig – n�zett fel vigyorogva. – Hihetetlen, hogy egyesek milyen k�v�ncsiak.

A k�v�ncsi sz� hallat�n egyb�l g�rcsbe ugrott Harry gyomra. Esz�be jutott �g�ret�k, hogy t�bbet nem turk�lnak Luka mag�n�let�ben. Erre mit csin�ltak? Egyenesen belepof�tlankodtak az eml�keibe. Az �gya fel� indul� Luka oly hirtelen torpant meg, mintha r�ord�tottak volna.

A szob�ban egyik pillanatr�l a m�sikra fagyoss� v�lt a leveg�.

Luka mandulav�g�s� szemei fenyeget�en �sszesz�k�ltek, a csillog� ac�lsz�rke tekintett jeges ez�stt� v�ltozott.

Tudja! – has�tott Harrybe a felismer�s. – Fogalmam sincs honnan, de tudja!

Hermione �s Ron fej�ben is hasonl� gondolatok j�rhattak, mert mindketten meglepetts�ggel vegyes f�lelemmel meredtek a szoba k�zep�n fenyeget� j�ghegyk�nt szobroz� Luk�ra.

A fonott haj� fi� Harryre villantotta, a macsk�kra oly jellemz�, kif�rk�szhetetlen tekintet�t. Harry enyh�n remegve �llta a f�rk�sz� pillant�st. Sz�ve vadul d�r�mb�lt mellkas�ban. Fej�ben vill�mk�nt k�vett�k egym�st a gondolatok. K�ts�gbeesetten pr�b�lta szavakba �nteni �rz�seit, s megmagyar�zni a fi�nak tetteik mi�rtj�t, de egy �rva hang se j�tt ki a tork�n.

Luka szemei furcs�t villantak. Arc�n k�l�n�s kifejez�s suhant �t, majd v�ratlanul Harry fel� indult. A t�vols�g v�szesen cs�kkent a k�t fi� k�z�tt. Harry g�pies mozdulatokkal fel�llt, s h�t�t a h�s �vegnek vetve, elsz�ntan n�zett szembe a fel� k�zel�t� leanfayjel. �gy �rezte, b�rmekkora pofont is kap a fi�t�l – merthogy legal�bb egyet kap az tuti – meg�rdemli.

Az id�k�zben el� �rkez� Luka, p�r pillanatig n�m�n n�zett r�, majd hirtelen felemelte a jobb kez�t. Harry nyak�t beh�zva v�rta a csattan�st, �m az nem k�vetkezett be. Ehelyett Luka olyat tett, amivel a legm�lyebb csod�lkoz�sba tasz�totta k�rnyezet�t.

A fonott haj� fi� ujjai hegy�vel finoman Harry homlok�hoz �rt, majd visszah�zott kez�t laz�n �k�lbe z�rta, s h�velykujj�t az ajk�hoz �rintette.

Harry a meglepetts�gt�l elkerekedett szemekkel meredt Luk�ra.
A szob�ban n�ma csend honolt. A teremben l�v�k �rtetlen�l �lltak a t�rt�ntek el�tt.

– Mi… mi volt ez? – dadogta Harry, megtal�lva hangj�t.

– Ez a legm�lyebb tisztelet �s k�sz�net jele a leanfayekn�l – jelentette ki Luka, olyan hangon, mintha misem lenne term�szetesebb enn�l.

Harry azt hitte rosszul hall. K�sz�net? Tisztelet? Na de mi�rt!?

– De… – kezdte bizonytalanul. – Azt hittem tudod, mit csin�ltunk tegnap.

– J�l hitted – hangzott a v�lasz. – Tudom.

– De h�t!... – Harry imm�ron teljesen elvesztette a fonalat. – Nem haragszol?

Luka halv�nyan elmosolyodott. Ac�lsz�rke tekintete melegs�ggel telt meg.

– De. Haragszom – mondta nyugodt hangon. – �m… – egy pillanatra sz�netet tartott, egy m�ly s�hajjal belekezdett eddigi legfurcs�bb monol�gj�ba: – Ti befogadtattok, s tiszta sz�vb�l felaj�nlott�tok nekem bar�ts�gotokat. B�rmi t�rt�nt, mindig kitartottatok mellettem. S b�rmi der�lt is ki r�lam, mosolyogva, fenntart�sok n�lk�l fogadt�tok. �n ennek ellen�re titkol�ztam el�tettek. Falat emeltem magam k�r�, melyet ha kellett hazugs�ggal is fenntartottam. Ti ennek ellen�re m�gis megpr�b�ltatok k�zeledni fel�m, �m a falak megakad�lyoztak titeket ebben. Ez�rt a legegy�rtelm�bb megold�st v�lasztott�tok: megker�lt�tek a falat… Hab�r a m�dszerrel nem �rtek 100%-ig egyet, de hasonl� esetben val�sz�n�leg �n is ezt tettem volna… – sz�les mosoly �lt ki az arc�ra, ahogy tekintette v�gigv�ndorolt s�b�lv�nny� meredt bar�tain. – Ezt akart�tok mondani?

Harry k�pni nyelni nem tudott. Luka szavai t�k�letesen t�kr�zt�k a benn�k kavarg� �rzelmeket. A fonott haj� fi� pontosan megfogalmazta azokat a kusza gondolatokat, melyek m�r �r�k �ta Harry fej�ben cik�ztak. Mintha…

– ���… – minden pr�b�lkoz�sa ellen�re Harrynek egy �rva sz�t se siker�lt kiny�gnie.

Luka oldalv�st bar�tj�ra pillantott. Tekintet�be visszak�lt�z�tt a rejt�lyes csillog�s.

– Igen – sz�lalt meg hirtelen.

Harry elkerekedett szemekkel a padl�ra rogyott. Ujjaival zavartan v�gigsz�ntott rakonc�tlan tincsein.

– Ez megmagyar�z egy s m�st – arc�ra k�nyszeredett mosoly �lt. – A k�t�rtelm� megjegyz�seket, a Nyilv�ntart�t, az utalgat�sokat, �s a mai est�t is… Egyszer�en mindent.

– Mi van?! – csattant fel Ron. A v�r�s haj� fi� mindeddig leveg�t venni is elfelejtett a csod�lkoz�st�l, a furcsa besz�lget�st hallva viszont �jult er�vel �s elsz�nts�ggal meredt Harry�kre. – Mi folyik itt?! �n m�r az �gvil�gon semmit sem �rtek.

– Pedig egy�rtelm� a helyzet… – felelte Harry. – Es�ly�nk se volt b�rmit is eltitkolni Luka el�l... Egyik�nknek sem.

– Mi�rt? – n�zett fel �rdekl�dve, a mostan�ig makacsul a f�ldet b�mul� Hermione.

– �gy t�nik Luka a legimencia kiv�l� szak�rt�je – adta meg a v�laszt Harry.

Ron egy furcsa, legink�bb ny�g�s �s h�rg�s kever�k�hez hasonlatos, hangot adott. Hermione pedig k�rd�n Luk�ra meredt.

– Ez a meg�llap�t�s �gy nem igaz�n helyes – s�t�lt az �gy�hoz a fonott haj� fi�. – Nem �rtek a legimenci�hoz... Igazs�g szerint csak p�r h�napja tudom azt is, hogy l�tezik ilyesmi – huppant le a matracra. – �n gondolatolvas� vagyok.

– Gondolatolvas�? – visszhangozta Hermione.

– Igen – b�lintott Luka. – Hab�r a „gondolat-hall�” jobb meg�llap�t�s lenne.

– Ez lehetetlen – r�zta fej�t Harry. – Piton maga oktatott ki tavaly r�la, hogy gondolatolvas�s nem l�tezik. Hogy �t id�zzem: „A fej�nk nem egy nyitott k�nyv, amiben csak�gy lapozgatni lehet”… Amit csin�lsz, az legimencia.

– Mint m�r mondtam, nem tudok var�zsolni, �gy a legimenci�ra se vagyok k�pes… �N gondolatolvas� vagyok.

– De.. – kezdte volna Hermione is, �m Luka f�lbeszak�totta.

– Mondtam, hogy nem – vonta �ssze szem�ld�k�t a fonott haj� fi�. – Na j�! Kezdj�k az elej�n!... A legimencia seg�ts�g�vel behatolhattok b�rki eml�kei k�z�, s ezen eml�kek seg�ts�g�vel tal�lhatj�tok meg azon k�rd�sre a v�laszt, amit tudni akartok… Eddig vil�gos?

– Term�szetesen – biccentett Hermione, hangj�ba n�mi rosszall�s vegy�lt.

– Amit �n csin�lok az m�g k�zel se hasonl�t a legimenci�ra… �n nem l�ttok k�peket, eml�keket. �n egyszer�en csak hallom a k�r�l�ttem l�v�k aktu�lis, leger�sebb gondolatait – majd s�hajtva hozz�tette: – Ha akarom, ha nem.

– Hallod az aktu�lis, leger�sebb gondolatokat? – mormolta Hermione elgondolkodva. – Teh�t csak azt hallod, ami igaz�n foglalkoztat valakit. Amin sokat morfond�rozik.

Nem k�rd�s volt. Meg�llap�t�s.

Luka lassan b�lintott.

– H�t persze! – csapott homlok�ra Ron. – �gy tudtad meg annakidej�n azt is, hogy a Nyilv�ntart�ba k�sz�l�nk.

– Egy h�napon �t hallgathattam �jszak�nk�nt, ahogy Harry elsz�ntan gy�zk�di mag�t, hogy az a helyes, amit tesztek – fintorodott el a fonott haj� fi�.

Az eml�tett paprikav�r�s arccal a f�ldre szegezte tekintet�t. Kellemetlen volt, hogy arra eml�keztetik �t, hogy mindent � kezdett el.

Ron valahogy �tsiklott azon „csek�lys�g” f�l�tt, hogy m�r a Nyilv�ntart�ba t�rt�n� �jszakai kir�ndul�s se volt fair Luk�val szemben. Ehelyett teljesen belelovalta mag�t a t�nybe, hogy a fi� gondolatolvas�.

– Ez egyszer�en �llati! – ism�telte imm�r vagy ezredj�re. – Annyira irigyellek!

– Mi�rt? – h�zta fel a szem�ld�k�t Luka. – Mert �jt-nappall� hallgathatom m�sok gondj�t baj�t? Mert egyfolyt�ban f�j a fejem, „h�la” az �lland� hangzavarnak? Mert sokszor a saj�t gondolataimat nem tudom kibogozni a t�bbi k�z�l?

Ron k�pni-nyelni nem tudott a v�lasz hallat�n. Valahogy nem ezt v�rta.

Hermione �jult �rdekl�d�ssel fordult Luka fel�.

– Nem tudod ir�ny�tani? – k�rdezte. – �gy �rtem nem azt hallasz meg, amit t�nyleg akarsz?

A k�rdezett szomor�an megr�zta a fej�t.

– Nem direkt csin�lom – vonta fel a v�ll�t. – Nincs k�t �ve, hogy elkezdtem „hangokat hallani”… Akkor m�g csak h�be-h�ba tudtam meg m�sok gondolatait, ha nagyon k�v�ncsi voltam, mire gondolhat az illet�. Azt�n egyre er�s�d�tt a dolog, �s m�ra od�ig fajult, hogy m�r m�terekr�l is meghallhatok olyat, amire nem is igaz�n vagyok k�v�ncsi…

– Sz�val ez�rt eszel, mindig nagyon kor�n – n�zett f�l Harry. – El akarod ker�lni a t�meget. Hisz az �tkez�sek alatt majdnem az eg�sz iskola jelen van. Ez meg t�bb sz�z f�t jelent.

Luka f�jdalmas arccal b�lintott, majd halk s�haj k�s�ret�ben elter�lt �gy�n.

– De ha megtanulod ir�ny�tani, akkor csak hasznod lehet bel�le – makacskodott tov�bbra is Ron. – M�r most is… T�nyleg! Dolgozat�r�s k�zben seg�ts�gedre lehetnek m�sok gondolatai. Hisz azokon mindig agyalni kell, �gy tuti hallod �ket…

– Ha mindent le�rn�k a dolgozataimba, amit m�sokt�l hallok, akkor megkaptam volna „Az iskola legh�ly�bb v�laszait �r�” c�met.

– �s ott vannak a tan�rok is! – folytatta Ron zavartalanul, figyelmem k�v�l hagyv�n bar�tja el�bbi megjegyz�s�t. – H�! Milyen lehet Piton gondolatait hallani! Vagy Dumbledore-�t!

– Semmilyen – v�gott k�zbe Luka, Ronba fojtv�n a tov�bbi �radoz�st. – Pontosan eltal�ltad, hogy kiknek a gondolataiban nem tudok olvasni! Dumbledore �s Piton valahogy el tudja z�rni a gondolatait – itt egy pillanatra elmerengett. – Hab�r n�ha Harrynek is siker�l teljesen kiz�rnia…

– Mi?! – n�zett fel az eml�tett. – �n nem csin�lok semmit!

Hermione fejcs�v�lva ciccegett.

– Mit ciccegsz itt megint! – csattant fel Ron. – Ha tudsz valamit mondd el, de ne j�tszd meg itt magad!

Hermione s�rt�d�tten a fi�ra meredt. Az egyb�l r�j�tt, hogy most t�ll�tt a c�lon, de el�bb s�t�lt volna a sz�rnyekkel teli Tiltott Rengetegben, minthogy bocs�natot k�rjen a l�nyt�l. Hermione p�r pillanatig m�g v�rakoz�an tekintett r�, majd r�j�v�n, hogy hi�ba v�r, m�rgesen Harry�k fel� fordult.

– Val�szin�leg valami k�ze van a dolognak az okklumenci�hoz – magyar�zta. – Mind Dumbledore, mind Piton kiv�l� okklumentor. Harry pedig tavaly leck�ket vett Pitont�l – n�zett az ablak el�tt �l� fi�ra. – �s hab�r � maga k�zzel-l�bbal tiltakozott a dolog ellen, �gy t�nik m�gis volt valami hat�sa.

Harry savany� k�ppel elh�zta a sz�j�t. M�g hogy Piton tan�tott neki valamit! Az eg�sz „tan�t�s” m�sb�l se �llt csak, abb�l hogy ordib�lt vele illetve megal�zta �t. Legsz�vesebben ganajt�r� bog�rr� v�ltoztatta volna a tan�rt m�r az els� alkalommal, �gy legal�bb nem kellett volna t�bbsz�r elviselnie.

Luka fojtott hangon felkuncogott.

A t�bbiek mind �rtetlen�l meredtek a fi�ra.

– Mi olyan vicces? – �rdekl�d�tt Ron.

A k�rdezett v�lasz helyett csup�n jelent�s�gteljesen Harryre pillantott.

Eltartott p�r pillanatig, m�g a griffend�les felfogta, mire is akar bar�tja utalni. �m amint eljutott agy�ig a felismer�s, egyb�l el is v�r�s�d�tt.

– J� lenne, ha k�rdezn�l, miel�tt belem�szol m�s agy�ba – motyogta maga el�.

– Mint m�r eml�tettem, nem tudom „kikapcsolni” a k�pess�gem – vonta meg v�ll�t Luka. – Akaratlanul is kihallgatok mindenkit.
PUFF!

Hermione kiejtette kez�b�l k�nyv�t, melyet p�r perce kezdett lapozgatni. A l�ny hitetlenkedve maga el� meredt, majd nagyot nyelve Luk�ra pillantott.

– Ha te mindent hallasz, ami nagyon foglalkoztat valakit, akkor… – mondat�t f�lbehagyva, idegesen az ajk�ba harapott, s m�r-m�r seg�ts�gk�r�en tekintett az el�tte �l� fi�ra.

Luka felvonta az egyik szem�ld�k�t.

– Igen, tudom – v�laszolt v�g�l a kimondatlan k�rd�sre, amit csak � hallott. – El�g neh�z valamir�l nem tudom�st venni, amit egy h�tig „ordib�l” a f�ledbe valaki, aki az �r�k nagyt�bbs�g�n melletted �l.

– M�gis mir�l besz�ltek? – n�zett Harry hol a l�nyra, hol Luk�ra.

– Arr�l, hogy mi�rt rohant Hermione a k�nyvt�rba k�zvetlen az ut�n, hogy ap�m itt volt l�togat�ban – v�laszolta a fonott haj� fi�.

– �s mi�rt? – k�v�ncsiskodott Ron.

Hermione k�rd�n Luk�ra pillantott.

A fonott haj� fi� egy pillanatra elgondolkodott, majd belegyez�n b�lintott.

– Most m�r �gyis mindegy – vonta meg a v�ll�t.

– �hm… – kezdte Hermione zavartan. – Az az igazs�g, hogy…
BUMM!

Valami s�lyos, neh�z t�rgy csap�dott az ajt�nak.

A n�gy fiatal egy emberk�nt kapta fel a fej�t a zajra.

– Mi ez m�r megint? – hangzott fel Neville hangja a s�lyos t�lgyfaajt� t�loldal�r�l. – M�r megint bez�rt�tok az ajt�t?

A kinnrekedt fi� �l�nk d�b�rg�sbe kezdett.

– Ez nem vicces sr�cok. Nyiss�tok ki!

Harry s�hajtva felt�p�szkodott a f�ldr�l, s kinyitotta az ajt�t.
Neville s�t�t pillant�ssal v�gigm�rte a szob�ban tart�zkod�kat.

– Mi�rt z�rtok ki mindig? – k�rdezte. – Mit m�veltek?

– Csak besz�lgett�nk – felelte f�sultan Luka. – Az ajt�t meg �n z�rtam be, a t�bbiek miatt. Bocsi!

Neville f�lrebillentett fejjel a fonott haj� fi�ra b�mult, majd m�g mindig gyanakodva az �gya fel� indult.

– Nekem is ideje mennem! – pattant fel Hermione, r�j�v�n, hogy �tban van. – Majd holnap folytatjuk a besz�lget�st! – fojtotta a szeml�tom�st felh�borodott Ronba a sz�t. – J� �jt! – csukta be maga m�g�tt az ajt�t.

– �, Neville! – motyogta m�rgesen Ron. – Hogy te mindig a „legjobb” pillanatokban tudsz bej�nni.