40. Egy testben

Egy halk pukkan�s ut�n Hermione �s Harry meg�rkezett a Privet Drive m�skor ped�nsan tiszta utc�j�ra, ami most tele volt sikoltoz�, kiab�l� emberekkel, akik mind a n�gyes sz�m�, l�ngokban �ll� h�z �s az afelett lebeg� S�t�t Jegy fel� mutogattak k�ts�gbeesetten. Harry gyomra g�rcsbe r�ndult, amikor megl�tta a kopony�b�l el�tekerg�z� k�gy�t.

Szem�t t�bbsz�r is v�gigfuttatta az egybegy�lt embereken, h�tha megl�tja Petunia n�nit. Legal�bb harmadj�ra n�zett rajtuk v�gig, amikor megtal�lta a sikoltoz� n�t. Nagyn�nje �ppen egy hal�lfal� karjaiban fick�ndozott, de az �gy t�nt, nem akarja b�ntani, csak lefogja, hogy ne rohanjon be az �g� h�zba.

Harry egy pillanat alatt ott termett, �s r�szegezte p�lc�j�t a fekete csukly�sra, de egy pillanat m�lva le is engedte, amikor meg�rezte az illatot, amir�l r�gt�n felismerte Pitont. Mikor Petunia megl�tta a fi�t, r�gt�n ordib�lni kezdett.

- Az eg�sz a te hib�d, miattad j�ttek ide!

A fi� k�rd�n n�zett Pitonra, aki elmagyar�zta, mi t�rt�nt.

- A Nagy�r az unokatestv�red�rt k�ld�tt minket, hogy raboljuk el. A t�bbi hal�lfal� elvitte, engem itt hagytak, hogy v�rjalak be t�ged, �s vigyelek oda. Idegess�g�ben a nagyn�n�d meg felgy�jtotta a h�zat – h�zta el a sz�j�t. – �gy l�tszik, bel� is szorult egy kis m�gia. Viszont a nagyb�ty�d bent van a h�zba, �n nem tudom kihozni.

Harry, miut�n felfogta az elmondottakat, �s a c�lz�st is meg�rtette, oda�v�lt�tt Hermion�nak, hogy � bemegy Vernon�rt, addig hozza el a v�mp�rok k�peny�t, mert sz�ks�ge lesz r�. A l�ny m�r ellenkezni akart, de a fi� r�parancsolt, hogy most nincs id� k�rdez�sk�d�sre.

A l�ngok ugyan m�r m�terekkel a h�z mellett forr�ak voltak, de Harry nem t�r�d�tt vele, igyekezett kiker�lni mindegyiket, �s �gy haladt a h�z belseje fel�.

- Vernon b�csi – �v�lt�tte a k�sz�br�l, majd pr�b�lt beljebb haladni, �s f�lelni, hogy vajon merre lehet a nagyb�tyja. Szemei m�ris sajogni kezdtek az elviselhetetlen h�t�l �s f�nyt�l.

Mikor m�r t�l forr�nak �rezte maga k�r�l a t�zet, felh�zott egy b�b�jt, ami megv�di a l�ngokt�l, �s igyekezett eloltani maga k�r�l mindent, amit tudott.

- Vernon!

- Itt vagyok – j�tt egy ny�sz�rg� hang az emeletr�l, �s b�r az eg�sz csak egy suttog�s volt, a fi� m�gis �r�lt, hogy legal�bb �letben van nagyb�tyja.

A felfel� vezet� l�pcs� teljesen l�ngokban �llt, �s a deszk�k egyes�vel szakadtak le, �gy meg sem pr�b�lt azon felmenni, hanem ink�bb egy nagy ugr�ssal a l�pcs� tetej�re ugrott oldalr�l, majd megkapaszkodott a korl�tba. Az egy reccsen�ssel kett�t�rt, de � m�g �pp idej�ben lend�lt feljebb ahhoz, hogy el�rje a fels� szintet.

Megl�tta k�v�r nagyb�tyj�t az egyik szoba sark�ban, aminek a k�zepe teljesen beomlott, �gy nem sehova sem tudott l�pni a l�ngok el�l.

- Vernon b�csi – kiab�lt neki, mire az felkapta fej�t.

- Harry – n�zett r�, de �gy t�nt, most esz�be sincs leord�tani a fi� fej�t az�rt, ami t�rt�nt, ink�bb valami megold�st v�r t�le.

A fi� gondolt egyet, �s el�kapta a p�lc�j�t, majd egy cs�szdaszer�s�get var�zsolt a lyukba, ami az als� szintre vezetett.

- A l�pcs� l�ngokban �ll, itt kell lemenn�nk – kiab�lta a f�rfinak, aki egy darabig f�lve n�zte a cs�szd�t, de azt�n elsz�nta mag�t, �s r�l�pett.

Harry r�gt�n cs�szott ut�na, �gy m�g �ppen el tudta ker�lni, hogy a fej�re omoljon a plafon marad�k r�sze. Gyorsan var�zsolt Vernon k�r� egy h�t�b�b�jt, majd egy pajzsot, nem t�r�dve annak ellenkez�s�vel, amikor meghallott valami furcs�n sziszeg� hangot, �s mire eljutott az agy�ig a hang jelent�se, m�r tudta, hogy menthetetlen�l elvesztek.

A f�lelemt�l a szeme v�r�ss� v�ltozott, �s m�r h�zta is magukra az er�sebbn�l er�sebb pajzsot, hogyha felrobbanna az eg�sz h�z, �s a nyakukba omlik minden, akkor se legyen semmi bajuk. Amikor meghallotta, hogy a konyhai palack berobban, mag�hoz szor�totta Vernon b�csit, �s a f�ldre tasz�totta, hogy v�kony test�vel min�l nagyobb fel�leten el tudja takarni a robban�s el�l.

�rezte, hogy nagyb�tyja remeg a f�lelemt�l, �s tudta, hogy van r� oka, mert m�g � sem volt biztos abban, hogy �lve meg�ssz�k. Amikor az els� l�ngnyelvek k�r�lfogt�k, pupill�ja kit�gult a d�bbenett�l, mert azok nem �rt�k el, �s nem is meleg�tett�k �ket. Egy pillanattal k�s�bb, amikor meghallotta, hogy recsegni kezd felett�k az a megmaradt kis plafon is, m�r tudta, hogy tehetetlen, hiszen mozdulni sem tudnak, �gy felk�sz�lve v�rta, hogy r�juk hulljon a s�lyos darab.

Amikor a plafondarab el�rte a pajzs hat�r�t, �gy szelte kereszt�l azt, mintha ott se lett volna, �s becsap�dott a fi� h�t�ba, aki egy mozdulattal lesodorta mag�r�l, �s �jrah�zta a pajzsokat, mik�zben �rezte, hogy �g a h�ta, �s a csontjai is f�jnak.

Mikor a robban�s teljesen elhalt, f�ld�nt�li csend ereszkedett a h�zra, illetve abba, ami maradt bel�le. Harry lassan felegyenesedett, amennyire a f�jdalmak engedt�k, majd karon fogta Vernon b�csit, aki mag�hoz szor�totta a fi�t, hogy az el ne essen.

- J�l vagy? – k�rdezte a fi�t�l, akit ez a mondat olyannyira meglepett, hogy leveg�t is elfelejtett venni egy pillanatra.

- F�j a h�tam, de rendbe j�v�k, ha t�l�lem ezt a napot – v�laszolta f�lszegen, majd a f�jdalomt�l eltorzult arccal csukolott �ssze, meghazudtolva �nmag�t.

Harry legnagyobb meglepet�s�re a f�rfi a karjaiba vette, �s �gy vitte ki. �gy t�nt, r�j�tt, hogy a pajzson nem hatolnak kereszt�l a l�ngok, �gy teljesen nyugodtan s�t�lt ki, b�r a fi� �rezte, hogy a sz�ve hevesebben ver a kellet�n�l.

Amikor ki�rtek a szabadba, �s megfelel� t�vols�gra voltak a romokt�l, nagyb�tyja lerakta, de ekkorra Harrynek m�r annyira f�jt a h�ta, hogy k�nytelen volt megfordulni, mert nyomta a f�ld minden porcik�j�t.

Petunia n�ni rohant oda hozz�juk, Pitonnal �s Hermion�val a nyom�ban. A n�ni d�h�sen ord�tani kezdett, hogy Vernon mi�rt nem hagyta ott a h�zban Harryt, aki m�g mindig a f�ld�n vonaglott k�nj�ban.

Piton lehajolt a fi�hoz, de m�g mindig a veszeked� p�rost n�zte, majd a fi� szem�be f�rta a tekintet�t, de Harry elford�totta az arc�t, mert sz�gyellte, hogy ilyen nagyn�nje van - aki sz�vesebben l�tn� holtan.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte a f�rfi, majd a mell� rohan� Rendtagok is ugyanezt a k�rd�st tett�k fel sorra.

- R�m szakadt a plafon – h�zta el a sz�j�t Harry.

Piton egy r�nt�ssal let�pte r�la a tal�rj�t, �s a mellette guggol� Remus is seg�tette – esz�kbe se jutott fennakadni egym�s t�rsas�g�n a k�r�lm�nyek miatt. Megvizsg�lgatt�k Harry h�t�t, amit k�k-z�ld foltok tark�tottak. Piton elkezdte kitapintani a bord�it, t�r�st keresve, de �gy t�nt, csak megrepedtek. Miut�n mindet �sszeforrasztotta, a fi� r�gt�n jobban �rezte mag�t, �s m�r talpra is �llt, de �rezte, hogy egy ponton m�g f�j a h�ta, de nem akart nyafogni, ennyit � is kib�r. Mivel let�pkedt�k r�la a ruh�t, k�nytelen volt a csupasz b�r�re felvenni a Hermione �ltal elhozott v�mp�r k�penyt.

Miut�n mag�ra vette, r�j�tt, hogy nem fog gondot okozni �gy sem.

- Hova vitt�k Dudley-t? – k�rdezte el�sz�r Remus, majd Piton fel� fordulva.

- A Gringotts mellett vannak az Abszol �ton – felelte Hermione k�szs�gesen, mert �gy t�nt, a t�bbiek nem akarj�k Harry orr�ra k�tni – ebben persze egyet�rtettek.

- Nem mehetsz oda – hallotta Piton hangj�t.

- Majd maga megy, gondolja? – k�rdezte Harry inger�lten. – Mennem kell, k�l�nben meg�li. Ha maga megy, csak lebukik!

Piton hirtelen megragadta a karj�t, �s er�teljesen megr�zta, amit�l Harrynek m�g jobban f�jt a h�ta.

- H�t nem �rted, hogy m�r nem sz�m�t? Ha te meghalsz... – itt elakadt a hangja, de gyorsan �sszeszedte mag�t, �s m�sk�pp fejezte be a mondanival�j�t. -... Voldemort olyan er�h�z jut, hogy nek�nk m�r �gyis mindegy.

- Ebben igaza van – sz�lalt meg mellette Lupin.

- �s akkor ki menti meg Dudleyt? Majd maga, vagy maga? – n�zett r�juk sorban, de �k hallgattak. – Akkor mehet�nk? Ha nem j�nnek, egyed�l megyek. Mag�nak viszont jobb lenne, ha vinne, biztos, ami biztos – fordult Piton fel�.

- Azt a griffend�les, h�sk�d�, merlinverte fejedet – d�nny�gte a f�rfi halkan, mik�zben mag�hoz �lelte, �s hoppan�lni k�sz�lt vele. – �g�rd meg, hogy vigy�zol magadra, �s nem fogsz h�sk�dni!

Harry b�lintott, majd �rezte az �sszeszor�t� �rz�st, �s egy pillanat m�lva m�r l�tta, hogy meg�rkeztek. K�s�bb nem �rtette, hogy mi�rt kellett egy�tt hoppan�lniuk, hiszen a Foltozott �st el�tt �lltak, azt�n halv�nyan r�mosolygott Pitonra, amikor meg�rtette, hogy �gy pr�b�l a f�rfi seg�teni neki lelkileg.

Mikor elengedt�k egym�st, hangos pukkan�sokkal telt meg a leveg�, �s ut�nuk �rkezett Hermione, �s n�h�ny Rendtag, k�zt�k Lupin, aki az oldal�n egy sikoltoz� n�vel �rkezett.

Harry teljesen megsz�d�lt, amikor megl�tta Petuni�t, �s idegesen ord�tott Lupinra:

- �t mi a fen�nek hozta mag�val?

- Bel�m kapaszkodott, mikor hoppan�ltam – felelte a f�rfi nyugodt hangon.

- Petunia n�ni, mi a fen�nek j�tt�l ide? – k�rdezte Harry halkabban, de egy cseppet sem nyugodtabban.

- Itt van Dudley, �rte j�ttem – v�gta ki, mint aki pontosan erre k�sz�lt.

Harry d�h�sen bele�kl�z�tt a Foltozott �st fal�ba, mire abban hatalmas lyuk keletkezett, amit a t�bbiek t�tott sz�jjal n�ztek.

- Menj haza – felelte v�g�l imm�r nyugodtabban. M�g mindig d�h�s volt, hogy semmi sem �gy alakul, ahogy � szeretn�, de kicsit lecsillapodott.

- Nem megyek – felelte Petunia hat�rozottan.

- Akkor nem v�llalok �rted felel�ss�get, de Dudley-�rt sem.

- Mintha eddig tudt�l volna... – sz�rta k�zbe a n�, de Harryt m�r nem �rdekelte, ink�bb az el�tte �ll� feladatra koncentr�lt.

- H�ny hal�lfal� van ott? – k�rdezte Pitont�l, mik�zben bel�ptek az �res Foltozott �stbe, nyomukban az eg�sz Renddel.

- Aki �l, �s l�bra b�r �llni, mind ott van, vagy lesz – j�tt a ki�br�nd�t� felelet.

- Voldemort ott van m�r? – k�rdezte Hermione rem�nykedve, mire t�bben is �sszerezzentek a n�v hallat�n. Piton csak b�lintott.

Harry megtorpant, majd k�r�ln�zett, h�nyan is vannak �sszesen. Siralmasan kevesen voltak, m�g a Rendtagokkal egy�tt is. Volt, aki reszketett, volt, aki hat�rozottan n�zett szembe vele.

McGalagony, Shacklebolt, Lupin �s m�g sok, sz�m�ra ismeretlen ember arc�r�l s�t�tt az elt�k�lts�g, de Petunia szem�b�l �s m�sok�b�l is kiolvashatta a f�lelmet, akik t�le v�rt�k t�lc�n Voldemort fej�t. Elh�zta a sz�j�t, majd Piton fel� fordult.

- Teh�t akkor mindenki ott van, teljes harci d�szben, mi viszont nagy null�k vagyunk hozz� k�pest. H�nyan is vagyunk? – Egy heveny�szett sz�m ut�n megforgatta a szem�t. – H�szn�l nem t�bben, ami nagyon rosszat jelent.

Ekkor esz�be jutott, hogy Felippe mit k�rt t�le, �s mit �g�rt cser�be, �gy hirtelen Pitonra emelte a tekintet�t.

- Felippe mennyi id� alatt tudna ide�rni a t�bbiekkel? – k�rdezte, �s �gy t�nt, senki sem tudja, hogy kir�l van sz�, de Lupin h�t�n fel�llt a sz�r, �s �gy t�nt, idegess� v�lik.

- Nem tudom, de nincs sok id�nk.

- N�lk�lem �gysem kezdi el a boh�ckod�st Voldemort – vettette oda f�lv�llr�l, majd megforgatta a szem�t, amikor a t�rsas�g fele ism�t nyelt egy nagyot -, �gyhogy h�vjuk �ket. Van fogalma r�la, hogyan kell aktiviz�lni a jelz�st?

- Ha kiengeded a k�rm�d, �s ide beteszed az ujjaid, j�nnek – s�gta neki olyan halkan, hogy csak � hallja.

Harry megn�zte a k�peny elej�t, aminek az elej�n, pont a mellkas�n�l volt k�tsornyi bev�g�s, ahova �ppen bef�rtek az ujjai. A mint�k pont �gy illeszkedtek a k�peny elej�re, hogy alig lehetett �szrevenni azokat az apr� lyukakat, de fura m�don a fi� ujjai azonnal belecs�sztak. Kiengedte a k�rmeit, �s �rezte, hogy azok valami kem�nybe �tk�ztek, majd a kem�ny valamik enyh�n felmelegedtek, �s a k�peny eleje egy pillanatra felizzott.

Kih�zta ujjait, majd a t�rsas�g fel� fordult.

- Am�g meg�rkezik a seg�ts�g, besz�lj�nk meg valami taktik�t, mert m�gsem ronthatunk r�juk, mint az eszel�s�k.

-Mondod ezt te – hallotta maga mell�l Piton hangj�t, de tudta, hogy a g�nyol�d�s ink�bb csak a fesz�lts�g levezet�s�re j�, ez�rt halv�nyan r�mosolygott a f�rfira, hogy �rtette.

- Kik ezek egy�ltal�n? – k�rdezte Shacklebolt �rdekl�dve.

- V�mp�rok – v�gta r� Harry n�mi gondolkod�s ut�n, mire Petunia felsikoltott, Lupin felh�rd�lt, a t�bbiek pedig elh�lten n�ztek r�.

- Mennyien? – k�rdezte McGalagony meglep�en higgadtan.

- Fogalmam sincs, de min�l t�bben, ann�l jobb. Teh�t, engem Piton vezet el Voldemort el�, a t�bbiek pedig megv�rj�k, m�g � elt�volodik t�lem, �s akkor t�madnak.

- Fontos ilyen udvariass�gi k�r�ket futnunk? – sz�lt k�zbe Hermione.

- Gondolnunk kell arra is, hogy m�g Voldemort r�m figyel, addig a t�bbiek el tudnak helyezkedni.

- Mi lenne, ha egyszer�en csak megt�madn�nk �ket?

- Fejetlens�g – v�gta r� Piton, �s t�bben egyet�rt�en b�logattak.

- Mindenk�ppen el kell vonnom a figyelm�t, hogy ki tudj�tok szabad�tani Dudley-t, vagy ha vannak m�g t�szok, akkor �ket is.

Hermione megad�an s�hajtott egyet, majd sz�lni k�sz�lt, amikor Harry �s Lupin felkapt�k a fej�ket, �s egy ir�nyba n�ztek. A t�bbiek �rtetlen�l meredtek r�juk, de a l�ny �s Piton is tudta, hogy hallanak, vagy �reznek valamit.

- Itt vannak – sz�lalt meg Harry kis id� m�lva.

- Te j� �g, Harry, ezek rengetegen vannak – fordult fel� Lupin teljesen s�padtan.

Senki sem mert megsz�lalni, vagy megk�rdezni, hogy ezt honnan tudja a f�rfi, �s Harry sem tudta, legfeljebb csak sejtette. Most az egyszer �r�lt, hogy a Foltozott �stbe sokkal t�bben elf�rnek, mint azt valaha k�pzelte volna.

- Ann�l jobb – felelt a fi�. – Ne agg�djon, nem fogj�k b�ntani.

- Rem�lem is.

Ekkor d�ngve kit�rult az ajt�, �s bel�pett rajta Felippe, ut�na Corina, majd sokan m�sok, �s Harrynek el kellett ismernie, hogy t�nyleg rengetegen vannak. M�g Eriq is ott �llt valahol a sorban.

- H�vt�l – n�zett Harry fel� Felippe, majd k�rben�zett, �s lemond�an megcs�v�lta fej�t. V�g�l tekintete megakadt Lupinon, �s k�rd�n Harryre n�zett, aki halv�nyan nemet intett a fej�vel, jelezve, hogy nem b�nthatj�k.

A n�ma szemp�rbajt sokan n�zt�k, �s senki sem �rtett semmit. A f�rfi k�zelebb l�pett a fi�hoz, �s r�parancsolt.

- Fordulj meg.

Harry nem �rtette, mit akar, de egy szigor� pillant�s ut�n m�gis h�tat ford�tott a f�rfinak, �gy pont szembe ker�lt Lupinnal, aki minden idegsz�l�val Felipp�t figyelte. A Mester k�zelebb l�pett Harryhez, �s megnyomott egy pontot a h�t�n, mire a fi� majdnem t�rdre esett f�jdalm�ban, de Remus az utols� pillanatban elkapta.

Felippe Pitonhoz fordult, �s �tsuhant arc�n a bossz�s�g.

- Perselus, fiam, figyelhetn�l jobban erre a gyerekre – szidta meg, majd ism�t Harry fel� fordult, �s egy m�sok sz�m�ra ismeretlen b�b�jjal meggy�gy�totta, majd mikor az megfordult, �t is leteremtette. – Te meg mi�rt nem sz�lsz, ha f�j?

Harry megvonta a v�ll�t, de t�bbet nem esett sz� err�l, mert McGalagony megsz�lalt.

- �nben kit tisztelhet�nk? – k�rdezte �lesen a Mestert�l.

- Eln�z�st asszonyom – hajolt meg a n� fel�, majd �vatosan megcs�kolta McGalagony kez�t. – A nevem Felippe Lugosshy.

- � – ennyit b�rt az igazgat�n� kiny�gni v�laszul, de amikor a Mester teljesen felegyenesedett, �s v�rta, hogy � is el�rulja, ki �, �szbe kapott. – A nevem Minerva McGalagony.

- �r�l�k, hogy megismerhetem – biccentett �jb�l, �s Harry �rezte, hogy delejezi a n�t.

- Felippe – sz�lt r�, mire az fel� fordult -, ezt tal�n nem most kellene. �k itt a F�nix Rendj�nek tagjai – mutatott v�gig a n�h�ny emberen. – �k pedig a v�mp�rok, Erd�lyb�l.

Gyorsan felv�zolta, hogy mire k�sz�lnek, majd Felipp�hez fordult.

- Magam tekerem ki annak a nyak�t, aki Lupint b�ntani meri – mondta hat�rozottan, majd Felippe el�gedett vigyor�t l�tva nyelt egy nagyot.

- Azt nem hiszem – felelte a f�rfi -, de nem b�ntjuk.

- K�sz�n�m.

- �n is – sz�lalt meg m�g�tte Lupin.

- Am�gy is pocs�k �ze van a v�r�knek – tette hozz� Felippe, m�r csak az�rt is, hogy �v� legyen az utols� sz�.

Harry halkan felnevetett, �s majdnem r�v�gta, hogy „tudom”, de visszafogta mag�t. A t�bbiek �gy is �rtett�k, �s t�bb v�mp�r is r�mosolygott. A fi� tekintete a Felippe mellett �ll� Corin�ra siklott, aki �sszesz�k�lt szemekkel figyelte Lupint.

Hi�ba esett j�l egy kis nevet�s, nem tudta elnyomni az idegess�g�t. Izzadt a tenyere, remegett a keze, fulladozott a leveg�hi�nyt�l �s a gyomra is liftezett. Piton l�thatta ezt, mert kez�t �vatosan a v�ll�ra tette, majd halv�nyan biccentett, amit annak is lehetett �rtelmezni, hogy menni�k kell, de annak is, hogy nyugodjon meg, m�r nincs sok h�tra.

Harry minden �z�ben remegett, amikor Piton r�bocs�tott egy k�t�z�b�b�jt. A p�lc�j�t a kez�be adta, �s r�parancsolt, hogy dugja el olyan helyre, ahol el fogja �rni. Harry nagy nehezen a zseb�be gy�m�sz�lte, majd biccentett, hogy k�szen �ll.

A f�rfi intett a t�bbieknek, hogy b�jjanak el, ha esetleg erre j�rna egy hal�lfal�, majd felvette a maszkj�t, fej�re h�zta a csukly�t, �s h�t�ra vette Harryt, v�g�l elindult vele Voldemort el�.

A h�ts� udvaron r�koppintott a megfelel� t�gl�kra, mire az engedelmesen kiny�lt, �tj�r�t nyitva az Abszol �tra. A t�loldalon k�t hal�lfal� �rk�d�tt, �s amikor megl�tt�k Pitont, felr�h�gtek.

Harry �gy tett, mintha �jult lenne, hogy okot se adjon a hal�lfal�knak, hogy azok b�nthass�k. �gy Piton csendesen ment tov�bb a s�t�t, ijeszt� utc�n, majd az egyik sik�torban meg�llt.

- Sajn�lom, nem vihetlek �gy el�. K�nytelen leszek ki�tni t�ged.

Harry b�lintott, majd v�rta, hogy Piton tegyen valamit, de a f�rfi habozott.

- Ott leszek a k�zeledben, de az�rt vigy�zz magadra, Harry.

- Igyekszem, �s maga is vigy�zzon. V�rjon, a fejemre c�lozzon, mert a k�peny �gysem engedi �t az �tkokat.

Piton b�lintott, majd a fi� hal�nt�k�hoz illesztette a p�lc�t, �s suttogva mondta ki a var�zsig�t.

- Stupor – hallotta Harry m�g utolj�ra, miel�tt elvesztette az eszm�let�t.

N�h�ny perccel k�s�bb arra �bredt, hogy valaki beler�g az oldal�ba. M�r h�l�t mondott Felipp�nek, ami�rt meggy�gy�totta, mert nem biztos, hogy ezt kib�rta volna.

- Nagy�r, �gy volt, ahogy mondta, Potter megjelent a Privet Drive-on – hallotta Piton hangj�t, �s l�tta, hogy a f�rfi a f�ld�n t�rdel t�le nem messze. �gy t�nt, Voldemorthoz besz�l, aki viszont nem v�laszolt, csak intett, hogy Piton elmehet.

- Nem ironikus, hogy megint csak a v�red kell nekem, �s ez�rt kell meghalnod, Potter?

- Lassan megszokom – fintorgott Harry, mik�zben azon im�dkozott, hogy a v�mp�rok �s a Rend a k�zelben legyenek. Miut�n fel�bredt, r�gt�n elkezdett okklument�lni, hogy Voldemort m�g v�letlen�l se juthasson be az elm�j�be.

- Nem lesz m�r r� id�d, Potter – mondta, mik�zben g�nyos mosolyra h�z�dott pengev�kony, h�feh�r ajka.

Harry �rezte, hogy homlok�n a sebhely �gni kezd, �s el�sz�r nem �rtette, hogy mi�rt csak most t�rt�nik ez, de amikor a f�jdalom er�s�d�tt, hirtelen j�tt a felismer�s, hogy kev�s az okklumencia, mert Voldemort nem a gondolatait akarja, hanem a test�t.

A k�telek elt�ntek r�la, �s tudta, hogy elveszti a kontrollt a saj�t teste felett. Egy id� ut�n �rezte, hogy azt m�r nem � uralja, hanem valaki m�s. Hangosan, �lesen felkacagott, �s szemeit a k�rnyez� emberekre szegezte. Minden hal�lfal� leborult el�tte, � pedig hagyta, hogy a szeme v�r�ss� v�ljon, kiengedte a fogait �s a k�rmeit, majd sziszeg� hangon megsz�lalt.

- L�m, l�m, m�g Potter is tartogat meglepet�seket!