28. Erd�ly �s k�t l�k�tt magyar l�ny

A partra sz�ll�s nem tartott sok�ig, mert nem utaztak t�l sok csomaggal. K�s�bb percekig gyalogoltak, am�g a csupa beton kik�t�b�l kikeveredtek. Az orruk ut�n mentek, �gy hamar tal�ltak egy �ttermet, ahol korai vacsor�t rendeltek.

A friss tengeri leveg�, amiben b�ven volt r�sz�k a haj��t sor�n, alaposan meghozta az �tv�gyukat, �gy t�ls�gosan is belaktak mindenb�l. Friss bagette-tel kit�r�lgett�k a t�ny�rt, majd ittak egy-egy cs�sze j� er�s k�v�t, hogy ellen tudjanak �llni a j�llakotts�g ut�n r�juk t�r� �lmoss�gnak.

- A vonaton lesz id�nk aludni – k�z�lte Hermione er�lyes hangon Harryvel, amikor a fi� �lmosan az asztalra k�ny�k�lt.

Gyalog indultak el megfelel� k�zleked�si eszk�zt tal�lni, amivel eljuthatnak a vas�t�llom�sra.

Egy �ra m�lva m�r a vonatot v�rt�k, amely azt�n szinte percre pontosan be�llt a megfelel� v�g�nyra.

- A negyvenkettes kocsi a mi�nk – lobogtatta meg a vonatjegyeket Hermione, �s c�ltudatosan elindult.

�t perc m�lva k�nyelmesen elhelyezkedtek a puha �l�seken, a csomagokat pedig a fej�k feletti tart�ba rakt�k.

- Sajn�lom, de a h�l�kocsis vagonok m�r foglaltak voltak, �gy �lve kell utaznunk – szabadkozott a l�ny.

- �n b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt tudok aludni – vonta meg v�ll�t Piton, aki szemben �lt a fiatalokkal.

- �n meg szereztem kisp�rn�t – emelte fel Harry szerzem�ny�t, amit m�g egy tengerparti baz�rban vett, �s k�nyelmesen elhelyezkedett.

Nem sok sz� esett k�zt�k hajnalig, amikor meg�rkeztek P�rizsba. A k�r�lm�nyek miatt mindegyik�k kiss� t�r�d�tt volt, de h�l�sak voltak, hogy gond n�lk�l megtett�k �tjuk els� r�sz�t.

- A rep�l�g�p csak d�lut�n indul Budapestre – k�z�lte Hermione, majd el�adta a napra vonatkoz� terveit. – Gondoltam, addig felfedezhetn�nk egy kicsit P�rizs var�zsnegyed�t.

T�rsai egyet�rt�en b�lintottak, miut�n megtudt�k, hogy P�rizson bel�l tudnak hoppan�lni Hermione seg�ts�g�vel, aki m�r j�l ismerte a v�ros t�bb pontj�t.

A Montmarte egyik kis hangulatos kocsm�j�ban reggeliztek meg. Ev�s k�zben szem�k sem t�tlenkedett: a helyis�g fala tele volt k�rny�kbeli fest�k munk�ival. A k�zelben volt a Sacre Couer is.

- Ez itt P�rizs m�v�sznegyede – suttogta megillet�d�tten a l�ny. – Itt alkotott p�ld�ul Henri de Toulouse-Lautrec is – f�zte hozz�.

Harry bizonytalanul b�lintott, �s �gy tett, mintha tudn� Toulouse-Lautrecet eszik-e vagy issz�k.

Reggeli ut�n a var�zsboltokat j�rt�k, �s beszereztek m�g n�h�ny n�lk�l�zhetetlennek v�lt dolgot erd�lyi �tjukhoz. Piton f�l �r�t kutatott egy k�nyvesboltban, aminek hasznos eredm�nye volt sz�mukra.

- Ebben a k�nyvben r�szletesen le�rj�k azt a var�zslatot, aminek seg�ts�g�vel meg�rthetj�k a rom�n nyelvet – magyar�zta. – Ez egy olyan var�zslat, amit m�son is elv�gezhet�nk, �gy lek�telezn�tek, ha valamelyik�t�k r�m is sz�rna bel�le.

- Meglesz, amint sikeresen megtanuljuk – felelte lezser�l Harry, majd megk�rdezte: - Magyarra nem lenne sz�ks�g�nk?

- Az m�g r��r – felelte Piton. – Most csak �tutazunk Magyarorsz�gon, boldogulunk az angollal. Majd ha a t�r�rt indulunk, akkor lesz sz�ks�g�nk a helyiek nyelv�re. Erd�lyben is vannak k�nyvesboltok, majd ott hozz�jutunk a megfelel�h�z, de most m�r menj�nk, mert lek�ss�k a rep�l�t.

A rept�ren k�sei eb�det ettek, majd t�relmesen v�rtak a rep�l�j�kre. A g�p k�t �ra k�s�ssel indult, �gy addig Piton mindannyiuk idegein t�ncolt. T�relmes volt, ha k�mk�nt volt sz�ks�ge erre a tulajdons�gra, de ett�l a t�tlen v�rakoz�st�l inger�lt lett, aminek Harry l�tta k�r�t.

Hermione megk�nnyebb�lve s�hajtott fel, amikor v�gre felsz�lltak a g�pre, �s a k�t h�m k�z� �lt, �gy kik�sz�b�lve a vitatkoz�s lehet�s�g�t.

- Anya, ha lezuhanunk, mind meghalunk? – hallatszott egy ny�g�s kisfi� hangja a m�g�tt�k lev� sorb�l. Piton idegesen megforgatta a szemeit, mire Hermione megnyugtat� m�don a karj�ra tette a kez�t.

- Hagyja, ez csak egy k�v�ncsi gyerek – mondta a f�rfinak, amikor Piton k�rd�n r�n�zett.

- Nem akartam �lve felfalni – mordult fel a volt b�jitaltan tan�r, �s t�ntet�en h�trad�lt, �s csukott szemmel alv�st m�melt.

- Anya, mit�l marad fenn a g�p a leveg�ben? – j�tt id�k�zben az �jabb k�rd�s a k�v�ncsi kisfi�t�l.

- Var�zslatt�l – v�laszolta nevetve �desanyja, mire Piton �jra g�nyos fintort v�gott.

Harry elvigyorodott, �s elmerengve n�zett ki a g�p ablak�n.

F�l �ra m�lva egy magas l�giutas-k�s�r� zavarta meg viszonylagos nyugalmukat. Haja sz�k�sbarna volt, de n�h�ny tincs j�t�kosan k�k sz�nben pomp�zott.

- Hozhatok valami friss�t�t? H�lgyem? Uraim? – k�rdezte, mik�zben �that� tekintettel Pitonnal kereste a szemkontaktust. Amikor a f�rfi a szem�be n�zett v�gre, melegen elmosolyodott, majd kiss� elpirult.

- Egy k�v� j�lesne – v�laszolta Hermione, mire a fiatal n� nehezen, de �jra a munk�j�ra �sszpontos�tott.

- H�dol� a l�that�ron? – nevetett Pitonra messzir�l Harry, miut�n a n� elment, de olyan pillant�st kapott v�laszul, hogy azonnal abbahagyta az id�tlen vigyorg�st.

Budapestre �rkezve Hermion�nak kiss� �t kellett szerveznie a tov�bbi �tjukat. A k�t �r�s k�s�snek k�sz�nhet�en az t�nt a legjobb megold�snak, ha az �jszak�t egy sz�llod�ban t�ltik.

D�lel�tt metr�val utaztak a Nyugati P�lyaudvarra, ahol felsz�lltak a Szegedre indul� gyorsvonatra. A kocsik kiss� �ssze voltak firk�lva, de a vonat a c�lnak megfelelt – arra ment, amerre dolguk volt.

H�rman elfoglaltak egy f�lk�t, �s alig v�rt�k m�r, hogy �tra keljenek, amikor egy fiatal l�ny ellentmond�st nem t�r�en becs�rtetett mell�j�k.

- Szabad itt egy hely? – k�rdezte zavartan mosolyogva, de magyarul, amit nem �rtettek.

- Nem �rtj�k, mit mondasz – v�laszolta Hermione zavartan, de intett, hogy �lj�n le, ha arra gondol.

A betolakod� �jfent elmosolyodott, megigaz�totta szem�veg�t, f�le m�g� igaz�totta hossz�, kusza sz�k�sbarna haj�t, majd le�lt Hermione mell�, szemben Pitonnal.

- Nagyszer� – h�zta el Piton a sz�j�t. – Abban rem�nykedtem, egyed�l lesz�nk, �s Szegedig gyakorolhatj�tok azt, amit k�ne – c�lozgatott, biztos, ami biztos. �tit�rsukra pillantott, de � nem adta jel�t annak, hogy �rten�, amit mondott, ink�bb elmerengve kib�mult az ablakon. A f�rfi ugyan nem �rtette, mit lehet n�zni a szomsz�dos v�g�nyon �csorg� piszkos mozdonyon, de �r�lt ennek a fejlem�nynek. Kiss� felb�torodva folytatta: - Mennyi ideig tart az �t?

- H�rom �ra. A csatlakoz�s d�lut�n n�gy ut�n indul, rem�lem annyit nem k�s�nk – idegeskedett Hermione.

A vonat ebben a pillanatban �tnak indult, �s Harry�k megd�bbenve �rezt�k, hogy fenek�k alatt az �l�s egyre melegebb� v�lik, mintha H�sug�rz� b�b�jt var�zsoltak volna r�.

- N�latok is izzik az �l�s? – k�rdezte Harry f�szkel�dve.

A magyar l�ny ek�zben dug�kat dugott a f�l�be, �s egy kerek mugli eszk�zt nyomogatott, majd furcsa zajok hallatszottak a f�le ir�ny�b�l. A zajba n�ha �nekhang is vegy�lt, de Pitonnak m�gis ideges vicsorra h�z�dott sz�ja.

- Olyan, mintha k�nozn�nak valakit – jegyezte meg.

- Ez csak mugli zene. Azt hiszem, met�l lehet – vigyorgott Harry a l�nyra pillantva. � m�g mindig b�mult ki az ablakon, mintha lenne ott mit n�zni.

- Mit n�zhet? – k�rdezte idegesen Piton.

- Tal�n boszork�ny, �s �tl�t a fest�ken – tal�lgatott Hermione.

Egy perccel k�s�bb �jra ny�lt a kup� ajtaja, majd beesett rajta egy barna haj�, z�ld szem�, �tlagos l�ny, eszm�letlen�l vigyorogva.

- V�gre megvagy, az eg�sz vonatot v�gigkutattam ut�nad! – fordult a magyar l�nyhoz, majd egy bocs�natk�r� mosolyt int�zett Pitonhoz, �s beosont a l�bak rengetege k�z�tt az ablakhoz, hogy le�lhessen bar�tn�j�vel szemben, a f�rfi mell�.

Piton a szem�t forgatta, de mikor tekintete �sszetal�lkozott a szem�veges l�nnyal, ink�bb elfordult, Harryb�l meg majdnem kit�rt a nevet�s.

A k�t magyar l�ny egym�ssal besz�lgetett, de �gy t�nt, Pitonnak az agy�ra mennek. A barna haj� l�ny ler�gta cip�j�t, �s t�r�k�l�sbe helyezkedett az �l�sen, nem t�r�dve Piton legcs�ny�bb n�z�s�vel sem.

A szem�veges l�ny el�h�zott egy f�zetet, �tadta a m�siknak, aki olvasni kezdte az �r�st, n�ha fel-felkacagott, megjegyz�seket tett, majd �jfent elmer�lt az olvas�sban.

- Vajon mit olvashat? – k�rdezte Harry k�v�ncsian.

- Reg�nyt, ami most k�sz�l – v�laszolta Hermione, mire kapott k�t elismer� pillant�st.

- Ezt meg honnan veszed?

- N�h�ny sz� majdnem ugyanaz n�luk, mint n�lunk, �s, mint l�tod, k�ziratot olvas.

- Ja, �n nem figyeltem ennyire.

- Pedig ideje lenne megtanulnod, hogy a k�rnyezetedre mindig szentelj el�g figyelmet – mondta nyugodt hangon Piton.

Ekkor ism�t felkacagott mellette a barna haj� l�ny.

- De ideges�t� – morgott a f�rfi, mire mindk�t magyar l�ny r�n�zett.

- Bocs�nat – sz�lalt meg a barna haj� l�ny b�nb�n� arckifejez�ssel, amit mindh�rman tiszt�n �rtettek.

Piton meg se tudott sz�lalni, de Harry felkacagott.

- Semmi baj – felelt Hermione, majd Pitonra mutatott -, csak egy kicsit f�radt.

A l�ny b�lintott, majd �jra beletemetkezett az olvas�sba, de imm�r halkabban nevetett, �s �ltal�ban a sz�ja el� tette a kez�t, hogy elfojtsa kuncog�s�t. A sz�k�bb haj� mosolyogva n�zte, mit m�vel.

Harry nem b�rta tov�bb nyitva tartani a szem�t, �gy lassan elaludt. K�s�bb arra �bredt, hogy a vonat nagy r�ndul�ssal meg�ll. Kinyitotta a szem�t, �s meglep� jelenet t�rult a szeme el�. Egyik magyar �tit�rsuk, a sz�k�sbarna haj� l�ny Pitonon fek�dt, karja a nyak�ban, m�g alatta a f�rfi hal�lra v�lt arccal menek�lni akarhatott, de nem tudta, hov� ny�ljon, mit csin�ljon.

- Bocs�nat – szabadkozott a l�ny, m�g lem�szott Pitonr�l. – Csak elvesztettem az egyens�lyomat – magyar�zta, pedig bar�tn�j�n k�v�l senki sem �rthette, mit mond.

Am�g �llt a vonat, gyorsan felpattant, zavartan leporolta a f�rfi ruh�j�t, m�g egyszer r�mosolygott, majd az ajt� felett elz�rt egy kart, majd vissza�lt a hely�re, ez�ttal �vatosabban k�zlekedve a l�bak k�z�tt. A forr� �l�sek lassan kezdtek kih�lni.

- D�g meleg van itt bent – mondta a l�ny magyar�z�lag, majd �jra a f�zet�be m�lyedt, �s kihaszn�lva, hogy m�g �ll a vonat, lefirkantott p�r sort. – Ez a pasi megihletett – vigyorgott bar�tn�j�re, aki k�rd�n r�n�zett, mir�l �r.

Harry ezek ut�n m�r nem aludt, hanem ink�bb figyelte a f�lk�ben zajl� esem�nyeket. A sz�ke l�ny a szeme sark�b�l Pitont mustr�lta, bar�tn�je pedig olyan k�nyelmesen elf�szkel�d�tt az �l�sen, mintha otthon lenne. Piton n�ha megvet�en r�juk n�zett �s elh�zta a sz�j�t, de nem sz�lt semmit, ink�bb egy mugli �tik�nyvet olvasott Erd�lyr�l. Hermione szint�n egy k�nyvbe m�lyedt, de � – vakmer� m�don – azt a var�zsk�nyvet olvasta, amiben a rom�n nyelv megtanul�s�hoz sz�ks�ges var�zslat volt le�rva.

Amikor v�gre meg�rkeztek Szegedre, mindannyian lesz�lltak. M�r a vonat el�tt a sz�ke l�ny egy pap�rfecnit nyomott Piton ingj�nek szivarzseb�be, majd vigyorogva a r� v�r� bar�tn�je ut�n szaladt. �nfeledt nevet�s�k m�g messzir�l is odahallatszott.

- Ostoba lib�k – mordult fel a volt b�jitaltan�r, mik�zben kivette a cetlit a zseb�b�l. Valami halandzsasz�veg lehetett r��rva, mert a f�rfinek nagyon ismeretlen�l hatott.

- Mi az? – k�rdezte Harry k�v�ncsian.

- Biztos magyarul van, �gy fogalmam sincs – fintorgott Piton, de a pap�rt az�rt visszagy�rte a zseb�be.

Szegeden ettek valamit, majd tov�bbutaztak B�k�scsab�ra, ahonnan k�zvetlen vonatuk volt Alba Iuli�ba, Erd�ly �si t�rt�nelmi f�v�ros�ba.

Harry m�r nagyon unta a vonatoz�st, �gy k�nytelen kelletlen maga is olvasni kezdett. Am�g a csatlakoz�sra v�rtak, volt idej�k elvonulni egy nyugodt sarokba, �s v�grehajtott�k a megfelel� var�zslatot, �gy m�r mindh�rman tudtak rom�nul besz�lni, ha sz�ks�g�k volt r�.

- Magyarul is meg kellett volna tanulnunk – vallotta be t�ved�s�t Piton. – Most, hogy olvasom ezt az �tik�nyvet, r� kellett d�bbennem, hogy arrafel� is sok magyar �l. Ahov� most utazunk, annak a telep�l�snek is van magyar neve, Gyulafeh�rv�r – magyar�zta.

- Semmi gond, majd ha lesz id�nk, beszerz�nk egy magyar nyelvvar�zsl� k�nyvet is – b�ztatta Hermione.

Az utaz�s ett�l kezdve m�r sim�n ment. Pitont ugyan b�rmif�le utast�rs ideges�tett, de ezt m�r Harry�k megszokt�k t�le.

Alba Iuli�ba hajnali h�romkor �rkeztek meg, holtf�radtan. A vonat az Als�v�rosba futott be, �s szerencs�re ott voltak a sz�llod�k, �ttermek is, �gy hamar fed�l ker�lt a fej�k f�l�.

Reggel a sz�lloda �tterm�ben reggeliztek, majd elmentek, hogy felfedezz�k a v�rost, �s kital�lj�k, hogyan jussanak el a k�zeli Lasselbe.

Szerencs�re a v�ros fontos k�zleked�si csom�pont volt, �gy mindenfel� mentek vonatok, buszok. A telep�l�s t�ls� v�g�n egy hegy magasodott, �s volt itt l�tnival�k�nt egy csillag alak� r�gi v�r is �ri�si kapukkal.

- Sz�p hely – n�zte Hermione. – Sz�vesen k�r�ln�zn�k. �ll�t�lag itt van Erd�ly legnagyobb t�rt�nelmi m�zeuma - merengett.

- Dolgunk van – mordult fel Piton. – Induljunk Lasselbe. Ha majd legy�zt�k a S�t�t Nagyurat, akkor visszaj�het�nk kir�ndulni!

Hermione b�lintott, Harry pedig ink�bb nem sz�lt bele a vit�ba, �gy a buszmeg�ll�ba indultak. Csak egy perccel k�s�bb esett le a fi�nak, hogy mondat�ban Piton t�bbes sz�mot haszn�lt, mintha Voldemort legy�z�se ut�n is a t�rsas�gukban maradna, �s nem menek�lne el azonnal jobb dolg�ra.

Mind�ssze egy �r�t buszoztak, amikor lesz�lltak egy hegy melletti apr� meg�ll�ban.

Amikor magukra maradtak, Hermione el�kapott egy var�zst�rk�pet, �s bel�tte rajtuk a helyzet�ket.

- Arra – mutatott egy ir�nyba magabiztosan, majd gyalogosan �tnak indultak.

Negyed �ra ut�n �szrevettek egy apr� mugli falut, amit�l nem messze szem�k el� t�rult egy j�val nagyobb var�zsfalvacska. F�lig egy hegy oldal�n ter�lt el, feny�erd�k s�r�j�ben. A telep�l�s egyik sark�t elv�lasztotta egy gyorsan sz�guld� hegyi patak, amely egy szikl�r�l �ml�tt al� b� v�zzel, el�rasztva a sz�lesre kiv�jt medret.

- El�sz�r b�relj�nk valami sz�ll�st – tan�csolta Harry. – �n azt aj�nlom, ha lehet, ink�bb vegy�nk ki egy kis h�zat, minthogy sz�llod�ba menj�nk. �gy legal�bb magunk lesz�nk, �s t�bb lehet�s�g�nk lesz ny�ltan besz�lni. De nem �rtana egy fed�t�rt�net sem, hogy mi�rt j�tt�nk ide. Ez a telep�l�s nem a turist�kb�l �l, ha j�l sejtem.

- �gy igaz. A k�nyvek szerint Lassel h�res a var�zsk�nyveir�l, amit egy nagy nyomd�ban �ll�tanak el� – lend�lt bele a magyar�zatba Hermione. - A lakosok egy r�sze ott dolgozik, a t�bbiek a Gy�gyf�vek v�llalatn�l. A k�zelben termesztenek sokf�le b�jital hozz�val�t, amit a vil�g t�bb r�sz�re export�lnak. �s akkor a s�rk�nyokr�l m�g sz�t sem ejtettem.

- S�rk�nyok? – lep�d�tt meg Harry.

- Igen, a k�rny�ken �l n�h�ny szabadon, �gy a megfigyel�s�kre is �p�lt itt egy figyel�h�l�zat.

- �rtem. Akkor menj�nk, �s keress�nk valami kib�relhet� visk�t. Mennyi id�t sz�nd�kozunk itt elt�lteni? – n�zett t�rsaira v�rakoz�an Harry.

- Nem tudom, biztosan lesz egy-k�t h�t. De ha szerencs�nk van, csak n�h�ny nap.

- Nincs n�lunk Felix – fintorgott a fi�.

�tmentek egy rozoga h�don, majd bet�rtek az els� kocsm�ba, ahol Harry k�rdez�sk�dni kezdett, hogy van-e kib�relhet� h�z errefel�. A csapos ugyan nem volt t�l kedves, de elmondta nekik, hol tal�lnak ilyen h�zat.

Ism�t �tt�rtek a h�don, majd elindultak a megadott �ton, m�g el nem �rkeztek egy romos h�zhoz, amiben egy nagyon v�n ember lakott. Gyorsan kib�relt�k t�le a sz�ks�ges h�zik�t, majd �jra �tgyalogoltak a falun, nem t�r�dve az �ket k�s�r� k�v�ncsi szemekkel.

Meglepet�s�kre, eg�szen t�rhet� h�zat siker�lt megszerezni�k, csak azt furcs�llott�k, hogy ez rendezettebb volt a gazda saj�t h�z�hoz k�pest. Mikor bementek, m�r r�j�ttek, hogy t�vedtek.

Minden csupa por �s piszok volt, m�g a leveg�ben dohszag terjengett; az �gyaknak �porodott szaga volt, �s mindezt m�g tet�zt�k a h�z mocskos falai is.

Hermione legal�bb �t b�b�jt r�sz�rt a h�zra, mire az valamelyest norm�lisabban n�zett ki, �s �gy t�nt, lakhat�v� v�lik. A falak egy �rnyalatnyit feh�redtek, az �gyak rugalmasabb� v�ltak �s kitisztultak, a leveg� friss volt, �s a polcokr�l, szekr�nyekr�l is elt�nt a kosz.

Ezek ut�n m�r Piton �s Harry is be mert menni, hogy alaposabban k�r�ln�zhessenek. Az eg�sz �p�let puszt�n h�rom helyis�gb�l �llt: egy konyh�b�l - ami egyben szolg�lta a folyos�t �s a nappalit is - egyetlen szob�b�l �s egy f�rd�b�l.

Harry �sszer�ncolta a homlok�t, amikor megl�tta, hogy a h�l�szob�ban k�t �gy van. Gyorsan int�zkedett, miel�tt vita alakulhatott volna ki: �ttranszform�lta az egyiket egy nagyobb�, amin a l�nnyal ketten k�nnyen elf�rnek.

A gondolat, hogy egy szob�ban kell majd aludnia Pitonnal, nem t�lt�tte el t�l nagy �r�mmel, de fintorogva belet�r�d�tt.

- Rem�lem, nem horkol – mondta a f�rfinak, aki a hirtelen, �s nem oda ill� k�rd�st�l meglep�d�tt.

- K�z�d, Potter?

- Egy szoba van, �s �r�ln�k, ha nem horkolna.

- Te horkolsz, Harry – felelte Hermione mosolyogva.

- Ennyit err�l – v�laszolt Piton fintorogva.

- T�nyleg? – k�rdezte Harry nagyot n�zve.

- Nem v�szes, de t�nyleg horkolsz egy kicsit.

- Hogy tudsz t�lem aludni?

Hermione v�llat vont, �s �gy v�laszolt, mintha a fog�t h�zn�k.

- Ron jobban horkolt, mint te.

- �rtem – felelt Harry csendesen.

- Sz�p kis szerelmi h�romsz�g – sz�lt k�zbe Piton morogva.

Harry kerek szemeket meresztett r�, de �gy t�nt, Hermione sem �rti, mir�l besz�l.

- Most �n se tudom, hogy viccelni pr�b�l, vagy g�nyol�dni – mondta a l�ny felvont szem�ld�kkel.

- Ez most csak egy meg�llap�t�s volt – k�z�lte Piton.

- Ja, vagy �gy – mondta Harry, mikor leesett neki, mire gondol a f�rfi.

- Ugye, Harry, nem arra gondol, amire �n? – k�rdezte Hermione, mikor m�r �gy t�nt, neki is kezd derengeni a dolog.

- Nekem �gy t�nik, azt hiszi, hogy mi szerelmesek vagyunk egym�sba – b�logatott Harry teljesen komolyan, majd elnyomott egy mosolyg�st.

- Ja, j�, m�r azt hittem, valamir�l lemaradtam – v�laszolt Hermione. – Ez nem �jdons�g.

- Mi�rt ti nem...? – inform�l�dott Piton, mire Harry �s Hermione egyszerre r�zta meg a fej�t.

- Nem, mi nem – nevett�k.

- Akkor mi�rt alszotok egy�tt? – n�zett r�juk �gy, mint az elmei alapon kezelend� esetekre szok�s.

A k�t fiatal hirtelen elkomorodott, de egyik�j�k sem volt hajland� ezek ut�n megsz�lalni, Piton pedig tov�bbra is �rtetlen�l meredt r�juk.

- Csak – ny�gte ki v�g�l Harry v�laszul, �s ezzel lez�rtnak tekintette a besz�lget�st.

A vacsor�jukat a k�zeli fogad�ban k�lt�tt�k el. Mivel k�t napja nem ettek rendes, meleg vacsor�t, �gy szinte r�vetett�k magukat az �rdekesnek t�n�, de �zletes �telekre. Mindh�rman m�sfajta helyi specialit�st rendeltek, �gy Harry �s Hermione n�ha egym�s t�ny�rj�b�l is ettek, megk�stolva, �zlelgetve azt a fajta �telt is. Mindezt Piton viszolyogva k�s�rte figyelemmel, Harrynek �gy t�nt, nincs �ny�re az, hogy �k ennyire k�zvetlenek egym�shoz, ahhoz k�pest, hogy nem j�rnak egy�tt.

- Fejezz�tek m�r be, elmegy t�letek az �tv�gyam – korholta meg Piton a k�t fiatalt.

- Pedig a mag�� is finomnak t�nik – mondta Harry szemezve a f�rfi t�ny�rj�n l�v� �ncsikland� falatokkal, mire Piton elh�zta a sz�j�t, a fi� pedig elmosolyodott. – Ne agg�djon, a maga t�ny�rj�ba nem eszek bele. Ott m�g nem tartunk.

- Mi�rt, fogunk? – k�rdezett vissza a f�rfi rosszindulat�an.

- Ne haragudjon, de nem szeretn�k mag�val egy �gyban aludni, vagy egy t�ny�rb�l enni – viccel�d�tt Harry.

Piton fintorgott, majd tov�bb ette a vacsor�j�t, nem t�r�dve a vigyorg� fiatalokkal.

�ppen befejezt�k az �tkez�st, amikor egy fiatal f�rfi l�pett a kocsm�ba. �lt�z�ke r�gies volt, de kifog�stalanul festett benne, barna haja rendezetten omlott v�ll�ra, vil�gos, csokol�d� sz�n� szemei melegs�get sug�roztak, tart�sa arisztokratikus volt. Az eg�sz f�rfi �gy vonzotta a tekinteteket, mintha var�zslat venn� k�r�l.

Le�lt a pulthoz, �s rendelt egy �veg s�rt, majd azt kezdte szopogatni, mik�zben k�rbek�mlelt, j�l megn�zve mag�nak minden vend�get.

Piton �sszesz�k�lt szemmel n�zte Hermion�t, aki szinte nyitott sz�jjal b�multa a barna haj� f�rfit. M�g a vill�t is elfelejtette letenni, �gy n�zte a j�vev�nyt, keze csak l�gott a leveg�ben, arra v�rva, hogy valaki elind�tsa az id�t, ami id�k�zben megdermedt vele egy�tt.

Harry figyelmeztet�en oldalba b�kte a b�mul� l�nyt, de elk�sett, az idegen �szrevette az �t b�mul� Hermion�t, halv�nyan r�mosolygott, majd visszafordult a csaposhoz. Suttogott neki valamit, �s � alig egy perccel k�s�bb m�r a l�ny mellett �llt egy �veg borral.

- Ezt Eriq k�ldi a h�lgynek – mutatott a csapos az idegenre, majd kit�lt�tt egy poh�r bort a l�nynak.

Hermione egy darabig f�rk�szte a f�rfit, majd k�sz�netk�nt biccentett, �s belek�stolt a borba. Harry �s Piton megbabon�zva n�zt�k a jelenetet. �gy t�nt, Piton fontolgatja, hogy ki�sse a l�ny kez�b�l a poharat, de tart�ztatta mag�t, ahogy Harry is.

A csapos el�gedetten t�vozott, otthagyva a bort. N�h�ny perccel k�s�bb Eriq m�g egyszer, utolj�ra r�mosolygott Hermion�ra, majd fizetett, �s t�vozott. Nem sokkal k�s�bb �k is visszas�t�ltak a kib�relt h�zba, hogy v�gre rendes �gyban aludjanak a f�raszt� napok ut�n. Olyan f�radtak voltak, hogy a sz�mukra �j helyzet sem jelentett gondot, �s egy szob�ba �sszezs�fol�dva �lomba mer�ltek.