12. Fejezet - Az Eml�k

M�g m�sf�l h�t volt h�tra a sz�netb�l �s Harry m�r-m�r azon t�n�d�tt, hogy, hogy lenne jobb, Piton t�rsas�g�ban, vagy Voldemort vend�gs�g�ben...
Borzalmasan �rezte mag�t. Az �lland�, v�ratlan t�mad�sok Pitont�l teljesen lef�rasztott�k, �s m�g a feje is hasogatott. A b�jitaltan korrepet�l�sr�l m�r nem is besz�lve…
M�g csak k�t nap telt el az�ta, hogy �ssze voltak z�rva, de a fi� m�ris �gy �rezte, hogy nem b�rja tov�bb. R�ad�sul ott voltak a S�t�t var�zslatok kiv�d�se gyakorl�sok is, amit m�s k�r�lm�nyek k�z�tt �lvezett is volna, de Piton sajnos lelombozta azzal, hogy egy-egy �tok szeml�ltet�s�hez mag�t Harryt haszn�lta, kiv�ve a tiltott �tkokat, amiket szerencs�tlen�l kap�l�z� p�kokon volt kegyes bemutatni.
Sz� se r�lla, igen sokat tanult, a m�r eltelt k�t nap alatt. Megtanult elk�sz�teni k�tfajta gy�gy�t� f�zetet, megtanulta a par�zsb�b�jt �s kiv�d�s�t, ami igen hasznosnak t�nt, mivel funkci�ja szerint, az ellens�g arc�ba ir�nyul. (Sokszor elk�pzelte, amint vigyorg� tan�ra arc�ba k�ldi)

*
- Potter! – Sz�lt odalentr�l a parancsol� hang.
Harry kelletlen�l fel�llt �gy�r�l, �s elindult lefel�, hogy vacsor�zzon. Nem volt nagy �tv�gya, de tudta, hogy musz�ly ennie, mert minden energi�j�ra sz�ks�g lesz ahoz, hogy t�l�lje Piton terrorj�t.
A fal�pcs� fokai halkan ny�gtek l�ptei alatt, ahogy lassan l�pdelt lefel�. Csendes volt a h�z, mindig csendes, de ez most �ppen j�l esett sajg�, l�ktet� fej�nek.
Cs�ndben l�pett a konyh�ba, s r�n�zett mindig merev, �s kifejez�stelen arc� tan�r�ra, akinek arca most m�gis t�kr�z�tt valamit, amit Harry m�g nem l�tott volt b�jitaltan tan�r�n�l sosem. Nem sz�lt egy sz�t sem, csak le�lt az asztalhoz. Valahogy furcsa �rz�se volt a f�rfit illet�en.

- Potter… -Sz�lt idegesen.- J�l figyelj, mert nem vagyok hajland� t�bbsz�r elmondani, ilyet m�g nem sokan hallottak t�llem! De �gy gondolom, hogy kell a tov�bbi �szt�nz�s.-

Harry n�vekv� kiv�ncsis�ggal n�zett Pitonra. Vajon mit akar neki mondani a f�rfi?

Hirtelen belen�zett fekete szemeivel a fi��ba, �s �that� tekintet�vel megragadta Harry�t.
-Tudd meg Potter, hogy �rt�kelem, a szorgalmadat, �s arra lenn�k k�v�ncsi, hogy MI A FENE TARTOTT ENNYI IDEIG???- ord�totta hirtelen- Mi a fen��rt, nem volt�l k�pes eddig ugyanezt a teljes�tm�nyt produk�lni? Pedig most k�t nap is el�g volt r�.- Miut�n Piton rendezte arcj�t�k�t, visszat�rt szok�sos megfejthetetlens�g�hez. – Csak ezt akartam mondani, �s most egy�nk.
Harry kimeredt szemekkel n�zett a f�rfira, mintha akkor l�tn� el�sz�r. J�l �rtette vajon? Perselus Piton megdics�rte, �t Harry Pottert? Hiszen ez lehetetlen… Percekig csak t�togni tudott, mire megsz�lalt v�gre.

- K�sz�n�m tan�r�r… - sz�lt bizonytalanul.
- Mit? – n�zett fel meglepetten t�ny�rj�r�l a f�rfi.
- H�t, amit az el�bb mondott, vagyis…-azonban nem tudta befejezni, mert Piton belesz�lt.
- Figyelj, �n ezt csak az�rt mondtam, hogy b�ztassalak, mert �gy t�nik sz�ks�ged van r�.- sz�lt, de arc�ra ismeretlen kifejez�s �lt ki, ami hat�rozottan nem a g�ny volt.- K�sz�n�m Spors! – sz�lt v�g�l oda a konyh�ban tev�kenyked� man�nak, majd fel�llt �s kiment.

Harry megk�v�lten n�zett ut�na. Nem �rtette mi volt ez az eg�sz, �s szerette volna kider�teni. Felpattant h�t �s tan�ra ut�n ment, de alighogy kil�pett, egy p�lca szegez�d�tt r�.

-�n lez�rtnak tekintem a besz�lget�st Potter! LEGILIMENS – ki�ltott v�g�l k�ny�rtelen�l.
Az �tok mellbe v�gta Harryt, de most valami megv�ltozott. A gondolatait megtudta v�deni, �s eszm�let�n�l maradt, m�g reag�lni is tudott. Tomp�n �rz�kelte, ahogy felemeli p�lc�j�t, �s kimondja a pajzsb�b�jt t�mad�j�ra. Eddig mindig, mikor siker�lt lek�zdenie a Legilimens b�b�jt valahogy reflex szer�en j�tt ki sz�j�n a pajzsb�b�j var�zsig�je, most sem t�rt�nt m�sk�nt.
Ahogy Pitont el�rte a var�zslat, k�pek kezdtek Harry el�tt peregni, �gy t�nt, hogy a f�rfit meglepet�sk�nt �rte a t�mad�s. Hirtelen m�r csak a k�pekre tudott koncentr�lni, nem �rdekelte m�s, m�g Piton sem. Pr�b�lta addig fenntartani a kapcsolaton, am�g csak tudja, t�l nagy sokkot okoztak a l�tottak ahoz, hogy a k�vetkezm�nyekre gondoljon.

*

„ … Igen Albus, �gy gondolom, hogy nem sok�ra r�j�n az igazs�gra, t�l sok mindenbe bele�ti az orr�t…Hiszen te is ismered, s�t! Te ismered a legjobban! … Nem gondoltam volna, hogy tud �rtelmes is lenni…”
Ezeket a besz�dfoszl�nyokat hallotta, �s l�tta a hozz� k�t�d� alakokat is, miel�tt Pitonnak siker�lt megszak�tani a kapcsolatot. Kimondhatatlanul d�hh�snek l�tszott.
- V�gre mutatt�l is valamit ezen a t�ren is Potter! Figyelmeztet�s n�lk�l! �gy t�nik n�lad a pajzsb�b�j valamif�le reflex t�mad�s a Legilimens b�b�jra. Majd megl�tjuk tudsz e t�bbet. Ugyanis, ha legk�zelebb ezt mered haszn�lni ellenem, megdupl�zom a r�dbocs�tott �tkom erej�t, �s akkor m�g az intim titkaid is felt�rulnak el�ttem.- sz�lt, mik�zben ideges fintora, g�nyos f�lmosolyba v�ltott �t.

Harry a padl�n t�rdelt �s �gy zih�lt, mintha kil�m�tereket futott volna. Pillanatokkal ezel�tt l�thatta Dumbledore professzort �letnagys�gban, �s Piton itt tereli a t�m�t, mik�zben ezek az eml�k k�pek nem lehettek r�gebbiek egy-k�t h�tn�l. Nem tudta, honnan tudja ezt, de �rezte. �rezte minden porcik�j�ban. Hiszen Fawkes visszat�r�se is bizony�t�k.

„Lehets�ges, hogy Dumbledore professzor �letben van?” Vill�mcsap�sk�nt �rte ez a gondolat, felkapta a fej�t, �s egyenesen Piton vizsg�l�d� szemeibe n�zett.

k�vetkez� fejezet