A m�snapi �r�k ut�n apa mag�hoz h�vatott a dolgoz�szob�j�ba:

- Apa, sietnem kell az edz�sre. Tudod, hogy holnap lesz az els� kviddicsmeccsem a Mardek�rral szemben! – l�ptem be az ajt�n, amikor megl�ttam, hogy a l�b�t k�t�zi. – Mi t�rt�nt? – rohantam oda hozz�, hogy seg�tsek. A marad�k g�zt m�r �n tekertem r� a sebre. �gy n�zett ki, mint egy harap�s.

- Semmi komoly. �gy t�nik Hagrid kuty�ja, Agyar nem kedvel t�ls�gosan. – K�telkedtem benne egy kicsit, de ink�bb r�hagytam. Agyar nem tudna ekkora sebet ejteni. Legal�bb 30 cm hossz� volt a s�r�l�s.
- Vigy�zz vele, nagyon cs�ny�nak t�nik.
- Ne agg�dj, m�r bevettem a megfelel� b�jitalt – pr�b�lt mosolyt er�ltetni az arc�ra. Megjegyzem, nem t�l nagy sikerrel.
- Biztos minden rendben? – n�ztem fel r� f�ltve, majd fel�lltam �s bek�t�z�tt l�b�t vizsg�ltam
- Persze. – Felkelt, majd megpr�b�lt n�h�ny k�rt tenni a sebes�lt l�b�val. Az elej�n m�g biceget, a harmadikra eg�sz j�l belej�tt.
- Mit kerest�l te Hagridn�l?
- Any�d k�rte meg, hogy sz�ljak neki a holnapi �rkez�s�r�l! – sz�lta el mag�t.
- Anya holnap idej�n? – csillantak f�l szemeim.
- �hm… h�t… sz�val arr�l akartam veled besz�lni, hogy…
- Apa! – v�gtam k�zbe. – A k�rd�sre v�laszolj! Tudom, hogy remek�l megy a f�lrebesz�l�s…
- Fiatal�r! – f�rmedt r�m, majd arca megenyh�lt. – Ebben te is profi vagy!
- Nem esett messze az alma a f�j�t�l! – jegyeztem meg f�lhangosan, mire kis mosolyra h�zta a sz�j�t. M�r �t�ves korom �ta ismerem, �s h�t�ves koromt�l gyakorlatilag � az a f�rfi, aki az apa szerep�t t�lti be az �letemben, �gy term�szetes, hogy �gy is tekintek r�. Volt m�r p�r ehhez hasonl� megjegyz�sem, de nem sz�lt �rte semmit, s�t, mintha �r�lne is neki. – Sz�val akkor? – n�ztem r� kih�v�an.
- J�l van – adta meg mag�t. – Igen, holnap elj�n. Szerinted, kihagyn� a kisfiunk els� kviddicsm�rk�z�s�t?
- �gy �r�l�k neki! – vigyorogtam.
- Azt gondolom. Honey nem akarta, hogy tudj r�la. Ez�rt meg is fenyegetett, ha elmerem sz�lni magam, megver! �gyhogy tess�k meglep�dni, mert ap�d testi �ps�g�vel j�tszol! – feddet meg j�t�kosan, mire �n csak b�lintottam.
- �s csak anya j�n?
- Ne k�s�rtsd tov�bb azt a nagy sz�m.
- Teh�t j�n – konstat�ltam m�g vid�mabban. – El�rulod?
- Nem! – v�gta r� azonnal, mire gonosz mosolyra h�z�dtak ajkaim.
- Rendben, akkor majd �gy �dv�zl�m �ket: Sziasztok, apa m�r eml�tette, hogy j�tt�k! – Ez hatott.
- Kis zsarol� – morogta, de az�rt elmes�lte, hogy James �s papa is elk�s�rik. Mama is sz�vesen megn�zn�, de nem merik m�g Elizh�t elhozni ilyen t�megbe, �gy otthon marad vele.

Soha nem voltam m�g enn�l boldogabb. Itt lesz az eg�sz csal�d, hogy egyk�nt szurkoljon nekem, �s a csapatnak. Kell enn�l t�bb?

Eg�sz edz�s alatt p�r�gtem. Le sem lehetett �ll�tani. Alig engedtem el a cikeszt, hogy lebegjen egy keveset, m�ris ut�na kaptam. A v�g�n m�g Katie kez�b�l is kivettem a kvaffot, hogy bedobhassam az egyik karik�ba.
- H����! – ki�ltott fel�m a l�ny - val�sz�n�leg az �kl�t r�zva -, de �n csak nevettem rajta. Oliver ugyan nehezen, de kiv�dte a labd�t.
- Nah�t Potter! – lep�d�tt meg. – Rem�lem, holnap is ilyen j�l fogsz szerepelni!
- Ak�r m�rget is vehetsz r�! – somolyogtam, majd egy�tt landoltunk a p�lya gyep�n. Ron �s a k�t l�ny der�s arccal l�ptek oda hozz�m.
- Remek�l j�tszott�l! – dics�rtek egyszerre, majd megv�rtak az �lt�z� bej�rat�n�l, am�g �tvettem a ruh�imat.
A nap tov�bbi r�sze iszony� lassan telt, alig v�rtam m�r, hogy l�ssam �ket. �ppen baldachinos �gyamon �ltem, amikor vibr�lni kezdett a l�d�m. Azonnal fel� kaptam, �s el�hal�sztam bel�le az oda-vissza t�kr�t. Kimondtam a nev�t, a t�k�rb�l azonban nem anya n�zett vissza r�m:
- �csi, mi van veled? – �rdekl�dtem Jamest�l.
- Semmi, csak nagyon v�rom a holnapot!
- T�nyleg, �s mi�rt? – j�tszottam a tudatlant.
- Mert akkor… - De nem tudta befejezni, ugyanis anya t�nt fel a h�tt�rben.
- Szia kicsim! – k�sz�nt, mik�zben val�sz�n�leg egy figyelmeztet� pillant�st m�rt Jamie-re. � is le�lt az egyik sz�kre, James m�g�, �gy most m�r mindkett�vel egyszerre besz�lhettem.
- Hogy �rzed magad? Nagy nap lesz a holnap! Hallottam ap�dt�l, hogy kviddicsmeccsed lesz! – kezdte anya �rtatlan arccal.
- Igen, m�r nagyon izgulok. �ll�t�lag m�r �vek �ta a Maedek�r nyeri a kviddicskup�t, ideje let�rni a szarvukat! – igyekeztem terelni a t�m�t, �s j�l l�that�lag be is j�tt.
- Eml�kezz arra, amit a nagyapa tan�tott, �s akkor nem lesz gond! – kotyogott k�zbe James, aminek annyira �r�ltem. Igaza van, ha megfogadom a papa tan�csait, nem �rhet meglepet�s.
- K�sz �csi, nem felejtem el – mosolyogtam, majd hirtelen felcsap�dott a szoba ajtaja �s egy nagyon izgatott Seamus �s Ron v�gtatott be rajta. Ron egyb�l le is v�g�dott mell�m az �gyra, hogy k�sz�nhessen any��knak.
- Szia Honey, James! – Egy kiss� fel� billentettem a t�kr�t, hogy jobban l�ssa �ket. – Hallottatok a m�rk�z�sr�l? Nagy m�sor lesz, az biztos. Harry remek fog�. Sim�n megverj�k �gy a Mardek�rt! – Lelkesed�se nem ismert hat�rokat.
- Ebben biztos vagyok! – �rtett vele egyet anya, meg Seamus is a h�tt�rben. V�g�l, �gy 2 perccel k�s�bb elb�cs�ztunk egym�st�l, mondv�n, ki kell pihenjem magam a verseny el�tt. De lefekv�skor sem j�tt �lom a szememre. Nem a kviddics miatt voltam k�ptelen aludni, hanem a tudatt�l, hogy holnap igaz�b�l is l�thatom �ket, meg�lelhetem �ket. H�t ez�rt nem akarta anya, hogy megtudjam. Tiszt�ba volt vele, milyen ideges leszek, �s �gy nem tudom majd kialudni magam. Er�t v�ve magamon, �sszeszor�tott szemh�jjal a fal fel� fordultam, mik�zben arra koncentr�ltam, hogyha alszok, hamarabb telik az id�. Akkor hamarabb lesz reggel, �s hamarabb fogom �ket l�tni. Ennek k�sz�nhet�en pedig siker�lt v�gre elaludnom.

A Napot szinte �n �bresztettem. M�r hajnali �tkor fent voltam �s csak forgol�dtam az �gyban. Lemern�m fogadni, hogy m�g egy troll se tudna agyonverni a bunk�j�val, olyan �ber voltam. Nem b�rtam tov�bb, f�l�r�val k�s�bb elmentem mosakodni, majd ki�ltem a klubhelyis�gbe olvasgatni a Kviddics �vsz�zadai c�m� k�nyvet. Mion�t�l kaptam k�lcs�n, aki mindent k�nyvekb�l akart megtanulni. Sz�rny� n�ha az a l�ny, de nagyon j� bar�t, ahogy Ron is. Luna a trollos eset �ta – nem mondan�m, hogy gy�keresen -, de sokat v�ltozott. A term�szete eg�sz emberi.
�szre sem vettem, mikor j�tt ki az illet� a szob�b�l, csak hogy megs�llyed alattam a kanap� �l�se. Hermione �lt mellettem �s f�rk�szett �that�, barna szemeivel.
- Izgulsz? – k�rdezte hirtelen.
- Nem igaz�n, �n eg�szen m�s miatt �l�k t�k�n! – feleltem a k�rd�sre, m�g �sszecsuktam a v�konyka k�nyvet.
- �s mi miatt? – Most m�r � is kezdett �rdekl�d� arcot v�gni, �s feljebb h�zta mag�t az �l�sen.
- H�t, nekem igaz�b�l nem szabadna r�la tudnom, de any��k elj�nnek megn�zni a meccset!
- Ez komoly? – l�pett ki az eddig �lmatag arc� Ron, majd igyekezett elnyomni egy �s�t�st.
- �h�m, de m�g v�letlen�l sem szabad elsz�lnotok magatokat anyu el�tt! – figyelmeztettem �ket. – Apa testi �ps�ge forog kock�n. Lehet, hogy t�ls�gosan agg�d� term�szet, de j�l j�n az �reg a h�zn�l!

A reggeli elfogyaszt�sa bizonyult a legnehezebb feladatnak. Alig b�rtam letuszkolni a t�k�rtoj�som, folyton a bej�rat fel� pillantgattam. Apa ilyenkor r�m vetett egy sz�r�s pillant�st, amib�l �n r�gt�n vettem a c�lz�st. T�ls�gosan felt�n�, hogy minden ajt�nyikordul�sra oda kapom a tekintetem. Hol lehetnek m�r? Csak nem t�rt�nt vel�k valami �tk�zben? Az �r�mra pillantottam, az m�g csak nyolc �r�t mutatott, t�zig m�g b�ven meg�rkezhetnek.
- Harry, ne agg�dj m�r annyit! – Hallom Mione fedd� hanghordoz�s�t. – Hamarosan meg�rkeznek. Amint l�tod, Hagrid nincs a tan�rok k�z�tt. Lehet, hogy � megy ki el�j�k Roxmortsba!
- Igazad lehet! – Eszembe is jutott, hogy apa sz�lt neki tegnap. �s ekkor utat t�rt mag�nak egy m�sik gondolat is a fejemben. – Mio, szerinted Agyar mekkora sebet tudna ejteni? Elk�pzelhet� egy kb. harminc centis s�r�l�s?
- Nem hinn�m, legal�bb 2-3 m�teresnek k�ne lennie ahhoz. M�rt?
- Nos, mikor ap�t megl�togattam tegnap, �pp a l�b�t k�t�zte. A seb �gy n�zett ki, mintha megharapt�k volna. Azt mondta, hogy Hagrid kuty�ja volt.
- �rdekes! – sz�lt k�zbe a has�t t�m� bar�tunk.
- Gondolj�tok, hogy a h�romfej� kutya volt? – k�rdeztem a l�legzetemet is visszafojtva.
- Meglehet, de ne vonjunk le elhamarkodott k�vetkeztet�st – javasolta Mio egy �jabb kan�l m�zlit emelve sz�j�hoz. – Szerintem, csak leellen�rizte, hogy minden rendben van-e.
Szinte megk�nnyebb�ltem, hogy � is �gy gondolja, r�ad�sul Ron is hevesen b�logatott, mivel a sz�ja most is tele volt.
M�g �gy besz�lgett�nk, az asztalunkhoz l�pett p�r nem k�v�natos szem�ly. T�rt�netesen Malfoy �s csatl�sai. A sz�kes�g kedvesen megb�ztatott a verseny el�tt:
- K�sz�lj a nagy buk�sra, Potter!
- Te m�r csak tudod, igaz Malfoy? – fordultam a fi� fel�. – A kviddicsez�s bajnoka – n�ztem r� lesajn�l�an, majd a nagyajt� felt�rult �s kis csal�dom l�pett be rajta. Le�rhatatlan boldogs�g t�lt�tt el akkor. Ha akartam volna se, tudtam volna nem meglepetts�get mutatni. – Bocs Malfoy, majd k�s�bb folytatjuk ezt a remek eszmecser�t! – vigyorogtam, majd Ron�kkal egy�tt a kij�rathoz, �s term�szetesen any��khoz igyekezt�nk. �k m�r ap�val besz�lgettek az ajt�n k�v�l.

- Anya! – Csaknem feld�nt�ttem �t viharos �dv�zl�semmel.
- Harry – �lelt �t nevetve. – �n is �r�l�k neked! Hogy van az �n nagyfiam? – n�zet r�m �rdekl�d� tekintettel.
- Most m�r j�l. �gy �r�l�k, hogy elj�ttetek!
- A Vil�g�rt se hagytuk volna ki ezt a meccset! – l�pett mell�nk papa is. � se maradt ki a nagy�lel�sb�l, megropogtattam �reg csontjait.
- �s James merre van?
- Ismered milyen, oda van a k�l�nleges l�nyek�rt. Hagrid megmutat neki p�rat! – magyar�zta apa, aki eddig sz�tlanul figyelte a h�rmasunkat.
- Jellemz�, jobban �rdeklik az �llatok, mint a r�g nem l�tott b�tyja – tettem cs�p�re a kezem. – �n is szeretn�k egy lenni k�z�l�k! – akadtam ki hirtelen, mire mindenki meglepett arcot v�gott. – H�m… nem is tudom, mondjuk egy unikornis vagy egy griff, az tetszene.

- Szerintem meg ink�bb t�nd�rman�nak k�ne lenned a hatalmas szemeiddel – �rkezett egy ismer�sen cseng� hang a h�tam m�g�l. Meg se kellett forduljak, hogy tudjam, a szemtelen �cs�m az.
- Igaz�n? – n�ztem h�tra nagyon lassan, hogy a pimaszul mosolyg� szemeibe n�zhessek.
- Igen.
- A helyedben nagyon gyorsan futn�k, miel�tt elkap egy ilyen fenevad!
James nevetve szaladt a kij�rat fel�, �n pedig amilyen gyorsan csak tudtam, futottam ut�na. A kast�ly h�ta m�g�tti gyepen – ahol el�sz�r volt rep�l�s�r�nk – �rtem csak utol.

- Most megvagy! – fogtam meg a nevet�st�l g�rnyedez� Jamie-t.
- Bocs, de nem lehetett kihagyni!
- Tudom �n, meg is lep�dtem volna, ha nem �gy kezded a tal�lkoz�st.
- Valld be, hogy hi�nyzott.
- Jaj nagyon. Mi �rdekeset l�tt�l? – v�ltottam t�m�t.
- H�t, l�ttam pixiket, egy hatalmas hord�szer� t�rol�ban k�kalagokat, messzir�l m�g egy hippogriffet is megmutatott! – lelkendezett visszafel� menet a kast�lyba.
- T�nyleg? Nek�nk eddig m�rt nem mutogatta?
- Biztos, mert nem k�rdezt�tek!
- M�rt, te tal�n igen? – tudakoltam felh�zott szem�ld�kkel.
- Nem ez a pontos megfogalmaz�s. Ink�bb besz�lgett�nk r�la, hogy egyszer szeretn�k olyan l�nyt l�tni, erre � bemutatott Csik�cs�rnek. Persze, csak tisztes t�vols�gb�l, de nekem ennyi is el�g volt.
- �rtem, de most ink�bb siess�nk vissza, mert hamarosan kezd�dik a m�rk�z�s – pillantottam az �r�mra, mely negyedtizet mutatott. Ap��kat m�r a lel�t� legals� sor�n �lve siker�lt megtal�lnunk. Ron �s nagyapa elm�ly�lten besz�lgettek valamir�l, m�g anya �s apa �gyszint�n, Mio pedig Lun�val tr�cselt.
- Sziasztok! H�t ti m�r kinn vagytok? – k�v�ncsiskodtam any�ra n�zve.
- Nem lehet el�g kor�n ki�lni! M�r �gy is t�mve van a kil�t� fels� sora – b�k�tt h�trafel�, ahol csakugyan rengetegen foglaltak helyet. – Sokakat �rdekel a k�pess�getek, �gyhogy mindent bele! – b�ztatott, m�g apa szemeib�l azt lehetett kiolvasni, hogy „Ne mer�szeld �sszet�rni magad a szemem l�tt�ra!”. De szavaival az�rt � is lelkes�tett:
- Nagyon �gyes volt�l a tegnapi edz�sen. �gy kell j�tszanod most is! – Term�szetesen a maga m�dj�n.
Szerintem m�g mindig nincs megb�k�lve vele, hogy fiatalon ilyen durva sportban j�tszom, f�leg fog�k�nt, ami a legvesz�lyesebb poszt. �ltal�ban vel�k t�rt�nik a legt�bb baleset, amit siker�lt is a legels� gyakorl�s alkalm�val illusztr�lnom. Az�ta m�g McGalagony sokadik figyelmeztet�s�re, �s legink�bb fenyeget�seire is fittyet h�nyva �ram� pontoss�ggal megjelent a p�ly�n, ha mi gyakoroltunk, pedig t�nyleg csak k�nnyed felsz�ni s�r�l�seket szereztem egyszer-k�tszer. �r�ltem, hogy ennyire f�lt �s hogy fontos vagyok neki, de n�ha m�r az idegeimen t�ncolt. B�r, ha jobban belegondolok, hi�nyozna, ha nem tartan� rajtam s�t�t �riszeit, ezzel is vigy�zva mozdulataimat.

Mindenkit�l begy�jt�ttem a b�ztat� szavakat �s pillant�sokat, majd csatlakoztam a Weasly ikrekhez, akik az �lt�z� fel� igyekeztek.
M�g magunkra �lt�tt�k a piros-arany sz�nben pomp�z� kviddicstal�rt, addig Wood buzd�t� sz�noklat�t hallgattuk. A mond�k�ja r�viden �s t�m�ren annyib�l �llt, hogy musz�j nyern�nk, amivel t�k�letesen egyet�rtettem.
Mind a heten egyszerre l�pt�nk ki a p�ly�ra, ahol Madam Hooch, a j�t�k vezet�je m�r v�rt r�nk. Most kezdek csak ideges lenni, amit Oliver azonnal �szrevesz:
- Ne agg�dj Harry, te csak figyelj a cikeszre. Fred �s George nagyszer� terel�k! – Ez egy kicsit jav�tott a ked�ly�llapotomon, de az igazi megnyugv�st, az a k�p hozta, amit a trib�n�n l�ttam. Ugyanis a legfels� sorb�l egy hatalmas z�szl� lobogott, mely sz�nes bet�kkel azt hirdette: Harry a kir�ly!
Val�sz�n�leg a csal�dom �s a bar�taim figyelhetnek onnan, �s nem akartam nekik csal�d�st okozni. Ez adott hozz� b�tors�got, hogy Olivert �s a t�bbieket k�vetve �n is felr�ppenjek a nimbuszommal. A labd�kat kiengedt�k, Madam Hooch belef�jt s�pj�ba, a meccs elkezd�d�tt.

�n j�val a t�bbiek f�l�tt k�r�ztem �s pr�b�ltam t�vol maradni a gurk�kt�l, ameddig lehets�ges. F�l f�llel hallgattam Lee Jordant, ahogy komment�lta az esem�nyeket, m�g szemeimmel az apr� aranygoly�t kerestem. M�r harmadszorra tettem meg ugyanazt a k�rt, de sehol nem l�ttam, m�g egy villan�snyi id�re sem.
- Ez �gy nem lesz j�, lejjebb kell ereszkednem! – gondoltam magamba, majd ugyanebben a pillanatban megl�ttam a gyan�tlanul lebeg� cikeszt az egyik mardek�ros hajt� feje mellett. Gondolkod�s n�lk�l ut�na eredtem, de ez az ellenf�l fog�j�nak is felt�nt. Fej-fej mellett haladtunk a f�rg�n cik�z�, di�nyi nagys�g� sz�rnyas goly� ut�n. A fejlem�nyeket nem csak a k�z�ns�g, de m�g a hajt�k is fesz�lten figyelt�k. Gyorsabbnak bizonyultam, mint a m�sik, �s m�g jobban r�kapcsoltam, amikor… BUMM

Neki�tk�ztem Flintnek, a Mardek�r csapatkapit�ny�nak. Direkt az utamba �llt, pedig m�r alig egy karny�jt�snyira voltam a gy�zelm�nkt�l. A griffend�lesek f�jjoltak, m�g a Mardek�r oldala fel�l �r�mujjong�s hallatszott. Csup�n egy szabaddob�shoz jutott a csapatunk, pedig t�bben is kiab�lt�k, hogy ki k�ne �ll�tani. �n is amond� voltam, �s �pp egy gurk� el�l t�rtem ki, amikor hirtelen oldalra r�ndult a sepr�m. Alig b�rtam megkapaszkodni, nehogy leesek r�la. Mi t�rt�nhetett, hiszen ehhez hasonl�t m�g sosem csin�lt? V�gre ism�t egyens�lyban �reztem magam, amikor �jra megr�ndult. Pr�b�ltam tartani magam a kezeimmel, m�g l�baimmal er�sen �sszeszor�tottam a nyel�t. De teljesen f�l�slegesnek bizonyult, ugyanis a k�vetkez� percben m�r a tengelye k�r�l kezdett forogni �s egyetlen r�nt�ssal ledobott mag�r�l. K�ts�gbeesetten kapaszkodtam a ny�lbe, m�g l�baim a leveg�ben l�gtak. L�ttam k�zeledni Fredet �s George-ot. F�l�m rep�ltek, hogy �t�ltessenek valamelyik sepr�j�re, de minden pr�b�lkoz�sukn�l kit�rt el�l�k, �gy ink�bb alattam k�r�ztek tov�bb.

Fogalmam sincs, hogy a lel�t�n ek�zben mi t�rt�nhetett, de a tan�ri r�szlegn�l t�bben is felpattantak, �s a sepr�m ekkor �jra kezes b�r�nny� v�lt. Kihaszn�lva a lehet�s�get, gyorsan felm�sztam r�, �s a cikeszt kezdtem keresni, de ink�bb � tal�lt meg engem. Egy t�k�letes m�buk�st produk�lva �rkeztem meg a p�lya gyep�re, kezemben a sz�rnyas goly�val.
- Elkaptam a cikeszt! – kiab�ltam, �s meglengettem, hogy mindenki j�l l�ssa. A t�bbiek �dvrivalg�sban t�rtek ki, m�g a mardek�rosok bossz�s �br�zattal mas�roztak be �lt�z�j�kbe.

�r�mmel fogadtam a gratul�ci�kat, a „J� volt�l Potter!”, �s egy�b megjegyz�seket a Hugrabug �s a Holl�h�t h�zak tanul�it�l is. A v�g�re any��k �rkeztek meg, Ron, Luna �s Hermione t�rsas�g�ban. Mondanom se kell, nagyon r�m�lt arcot v�gtak. Anya t�bbsz�r is megk�rdezte, m�g a kast�lyba �rt�nk, hogy j�l vagyok-e, viszont apa csak hallgatott. Szokatlan volt t�le ez a viselked�s. Tal�n most, hogy anya itt van, nem �rzi sz�ks�g�t a leteremt�snek? Meglehet, b�r ink�bb olyan arcot v�g, mint aki tud valamit, de nem biztos a dolg�ban. Fogalmam sincs, melyik a kett� k�z�l, de �n ki fogom der�teni.

D�lut�n n�gy �ra volt m�r, mire l�togat�im �gy d�nt�ttek ideje hazaindulniuk. Pap�t�l �s Jamest�l elb�cs�ztam m�r (�k indul�sra k�szen �lltak), de any��k m�g mindig apa dolgoz�szob�j�ban besz�lgettek. �n is el akartam k�sz�nni anyut�l - hiszen �jabb k�t h�napig csak az oda-vissza t�kr�n kereszt�l l�thatom -, amikor �rdekes mondatfoszl�nyok �t�tt�k meg a f�lemet:

- Ugyan dr�g�m, nincs is bizony�t�kod! Honnan veszed, hogy M�gus volt a dologban?
- Honey, te is l�thattad, hogy csak �n �s � n�zt�k pislog�s n�lk�l Harryt. Szerinted �n k�pes lenn�k �rtani neki, a fiamnak?
- Nem, term�szetesen nem, de ennek jobban ut�na kell j�rnod!
- Tudom, m�r �v eleje �ta szemmel tartom. Lemern�m fogadni, hogy nem is dadog.
- Mit akarsz tenni?
- M�g nem tudom, de le fogom leplezni! �s akkor igaz�n habogni fog, nem csak j�tssza majd.
- Rendben, de vigy�zz magadra �s Harryre.
- Persze, hogy vigy�zok.

Itt elhalkultak, majd p�r pillanattal k�s�bb ny�lni kezdett az ajt�. M�r nem volt id�m elb�jni, farkasszemet kellett n�znem a szob�b�l kil�p� sz�leimmel.