�rta: Brigichan (brigichan @ hotmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 16 �ven aluliaknak nem aj�nlott

K�sz�lt: k�t szem kesudi� �s egy megint „lek�sett” miskolci Intercity k�zt, maxim�lis �rzelmi m�lyponton, ami miatt semmilyen dramaturgiai vagy nyelvi hib�ra nem vagyok k�v�ncsi (aki meg ezek ellen�re is hajland� sz�sszenteni valamit, az a fenti c�men zaklathat… no, nem mintha m�skor zs�ksz�mra �rn�tok �szrev�teleket…)

Megjegyz�s: Szeretlek, Marcsi! K�sz�n�m, hogy l�tezel! N�lad kedvesebb emberrel �s szebb l�lekkel m�g nem tal�lkoztam! �s k�sz�n�m, hogy mindig meg tudsz nevettetni.

Megjegyz�s 2: p�nteken Pestig k�t meglehet�sen lusta �s nem t�l j�l szitu�lt franci�val utaztam a vonaton… Az ilyen tapasztalatok, no meg apa besz�mol�i kicsit elbizonytalan�tanak, hogy vajon helyesen �br�zolom-e Gilles-t �s Jules-t… :)

Megjegyz�s 3: n�hol elborult az agyam, �s bele�rtam p�r abszurd dolgot… csak hogy nevess�nk is egy kicsit. :)

Aj�nl�s 1: dr�ga szobat�rsamnak, D�rinak, aki b�ztatott, hogy szintaxis-tanul�s helyett ink�bb �rjak, mert azzal t�bbre megyek

Aj�nl�s 2: m�sik szobat�rsamnak, az �des Szilvinek, hogy m�g t�bb HP-t olvasson

Aj�nl�s 3: az �cs�mnek, aki term�szetesen szarnak titul�lja ezt az eg�szet, de titokban �jra meg �jra megn�zi a HP-s DVD-imet… ;)

Aj�nl�s 4: Petr�nak, mert hi�nyzik; �s v�g�l…

Aj�nl�s 5: a M�V-nak, a magyar belf�ldi k�zleked�s gy�ngyszem�nek (… please notice irony…). K�szi, hogy havonta ennyi p�nzt kih�ztok a zsebemb�l a nagy semmi�rt.

Felker�lt: 2005. janu�r 10.

P.S.: Igen, szeretem a hossz� fejl�ceket. ;)

Az �r�ks�g

Harry egy pergamennel a kez�ben rohant McGalagony irod�ja fel�. Hedvig, a baglya s�rt�d�tt huhog�ssal k�vette a h�v�s folyos�n.

A fi�t az udvaron, h�goly�z�s k�zepette lepte meg a mad�r. A lev�l a kedves�t�l �rkezett, �s mell�kelve ott tal�lta egy francia f�rfi �r�s�t is, mely n�hol tele volt vontatott angols�ggal. Mindketten k�rt�k azonban, hogy besz�ljen az igazgat�j�val, hogy egyeztess�k az �rkez�s r�szleteit.

Harrynek fogalma sem volt, mik�nt jut majd el kedvese �s a k�t var�zsl� Roxfortba. A m�gusoknak m�g csak menne hoppan�l�ssal, sepr�vel, vagy - legv�gs� esetben - a K�bor Grimbusszal, noha ez ut�bbit nem igaz�n tartotta olyan l�tv�nyoss�gnak, amit k�lf�ldi turist�knak mutogatni kellene. Nem �ppen utas-bar�t egy busz…

No de a l�ny… Mi lesz vele? Fogja egy�ltal�n l�tni a kast�lyt, vagy azt hiszi majd, hogy valami lez�rt �p�tkez�si ter�letre �rkezik? Harrynek nem nagyon volt fogalma arr�l, mik�nt l�thatj�k a muglik ezt a k�rny�ket, noha bar�tai m�r t�bbsz�r is pr�b�lt�k neki elmagyar�zni.

Zil�lva f�kezett le h�zvezet� tan�r�nak ajtaja el�tt. Kih�zta mag�t, �s megigaz�totta a fut�s k�zben �sszer�ncol�dott tal�rj�t. A s�l�t egy hanyag mozdulattal �tdobta a v�llai f�l�tt, majd vett egy nagy leveg�t �s bekopogott.

- Tess�k! - hallotta bentr�l tomp�n.

- J� napot, professzor - k�sz�nt illedelmesen.

L�tta, hogy a n� feltekint az el�tte hever� pergamenekb�l. Harry �gy sejtette, a legut�bbi �tv�ltoz�stan dolgozatok azok.

- J�jj�n be, Potter!

- Tan�rn�… Baglyot kaptam… a vend�gemt�l.

A professzor alig l�that�an felvonta az egyik szem�ld�k�t.

- Meg azokt�l, akik k�s�rni fogj�k… �s… azt k�rik, hogy forduljak az igazgat� �rhoz…

- �rtem. J�jj�n, Potter! - utas�totta kurt�n McGalagony, �s felkelt k�nyelmes sz�k�b�l.

Katon�san j�rt m�g mindig, noha nem tartozott a Roxfort legfiatalabb tan�rai k�z�. Harry igyekezett l�p�st tartani vele, de m�g most, hatodikosk�nt is szinte szaladnia kellett mellette.

- Tan�rn�… - pr�b�lkozott Harry - mennyire gyakori, hogy egy roxfortos di�k vend�get fogad a sz�nid�re?

- Nem igaz�n gyakori - jegyezte meg a n�, �s k�zben megremegtek a f�lcimp�i. - Ugyanakkor el� szokott fordulni.

Harry halkan kif�jta a leveg�t. �r�lt, hogy legal�bb ebben nem fog megint kit�nni a t�bbiek k�z�l.

- Id�n t�bb l�togat�nak is otthont ad a kast�ly kar�csonykor - folytatta McGalagony. - Ugye eml�kszik m�g arra a beteg kisl�nyra a Mardek�rb�l? Piton professzor mes�lte minap, hogy az �desanyja �s egy nevel�n� itt t�lti az �nnepeket. F�ltik az utaz�st�l… 

- Szeg�ny… - ny�gte Harry, igaz, nem nagyon tudta, mit kellene erre felelnie.

- �s persze a tan�ri kar is fogadhat vend�geket. Nymphadora Tonks a napokban �rkezik.

- T�nyleg? - der�lt fel Harry arca, a besz�lget�s sor�n el�sz�r. Elk�pzelte mag�ban, Remus hogy �r�l majd a n� t�rsas�g�nak.

- M�s nem j�n a Rendb�l?

McGalagony megtorpant, �s szigor� pillant�st vetett fel�je.

- Meg ne halljam, Potter, hogy m�g egyszer ilyen hangosan �s nyilv�nosan besz�l a F�nix Rendj�r�l! - sziszegte alig hallhat�an. - Minden meggondolatlan sz� a l�t�nket vesz�lyeztetheti!

- Sajn�lom…

- Sajn�lhatja is! �s most j�jj�n! - l�dult meg �jra.

Id�vel oda�rtek az igazgat�i irod�t �rz� k�t k�szobor el�. McGalagony k�hintett egyet.

- F�lviasz!

A szobrok f�lrecsusszantak, �s m�g�tt�k kezdett alakot �lteni a felfel� k�gy�z� csigal�pcs�.

- Gyer�nk, bemehet.

- K�sz�n�m, tan�rn� - biccentett Harry a t�voz� professzornak.

� maga fell�pett az els� l�pcs�fokra, majd, miut�n er�t gy�jt�tt, felballagott eg�szen az irod�ig. Miel�tt kopogott volna, elt�prengett azon, milyen r�g nem is j�rt Dumbledore-n�l.

Kiss� izgatottan emelte az ujjait, hogy kopogtasson. Az igazgat� hamar v�laszolt.

- Tess�k!

- J� napot, Dumbledore professzor.

- Harry. Foglalj helyet, k�rlek - intett az egyik karossz�k fel� az id�s m�gus.

- Professzor �r… kaptam egy levelet a vend�gemt�l… �s azt �rja…

- Tudom, mit �r - mosolygott a szak�lla alatt az igazgat�. - �n is kaptam t�l�k �zenetet. �ppen az im�nt… - simogatta meg Fawkes okos kis fej�t.

- Azt �rt�k, �n majd t�j�koztat engem mindenr�l…

Dumbledore fel�llt a sz�k�b�l, �s a k�nyvespolcaihoz ballagott.

- Tudnod kell, Harry, hogy ez egy nagyon kock�zatos utaz�s. �s azzal, hogy ideh�vtad, komoly vesz�lynek tetted ki Salboux kisasszonyt… �s magadat.

Szem�vege v�szj�sl�an villant egyet, ahogy a fi�hoz fordult.

- Salboux kisasszony akaratlanul is, de felhaszn�lhat� ellened. �rzelmi k�t�d�sed hozz�… nyilv�nval�. B�rmi t�rt�nj�k is vele azonban, befoly�solni fog t�ged. Att�l tartok, ellens�geid kez�ben olyan fegyver ez, amely megnehez�ti a dolgunkat.

- Tiszt�ban vagyok ezzel.

- �s gondolom azzal is, hogy mindezt annak idej�n Sirius Blacknek is elmondtam, mikor a F�nix Rendje �jra l�trej�tt.

Harry nyelt egyet. Igen, Sirius eg�szen hasonl� helyzetben lehetett miatta… �s hogy v�gezte. � nem halhat meg. Feladata van. De vajon… v�lasztania kell majd e k�teless�ge �s a kedvese k�zt?

- Ne gy�t�rd most magad ilyen k�rd�sekkel - tette a v�ll�ra a kez�t Dumbledore. - Hiszen… j�veteled c�lja most nem ez - mosolyodott el halv�nyan. - Salboux kisasszony, �s k�t k�s�r�je az eml�tett cs�t�rt�ki napon �rkezik - lengette meg a pergament, ahogy �jra le�lt. - A rep�l�t�rr�l a King’s Cross p�lyaudvarra mennek, onnan pedig a Roxfort Expressz hozza el �ket, eg�szen a roxmortsi p�lyaudvarig. Az adott napon enged�lyt kapsz, hogy el�j�k menj, �s bek�s�rd �ket a kast�lyba. Ezen enged�ly�rt a h�zvezet� tan�rodhoz kell majd fordulnod.

Itt elhallgatott.

- Van esetleg… k�rd�sed? - jegyezte meg mosolyogva, hiszen Harry �gy �lt ott, mintha m�g v�rn� a tov�bbi utas�t�sokat.

- Hogyan? Nem, nincs…

- Akkor elmehetsz.

- K�sz�n�m, uram…

- Csak maga, Potter! - csattant McGalagony szigor� hangja. - Ne kelljen ism�telnem magam! - tette hozz�, mikor megl�tta, hogy a fi� nagy, esdekl� szemekkel mered r�, ak�r egy kiscica. - Amit mondtam, megmondtam. A di�kok a roxmortsi kir�ndul�sokat, illetve a tan�t�si sz�neteket lesz�m�tva nem hagyhatj�k el a kast�lyt! Csak k�l�nlegesen indokolt esetekben, mint…

- De ez egy k�l�nlegesen indokolt helyzet! - pr�b�lkozott Harry, de a tan�rn� mintha meg sem hallotta volna.

- … mint betegs�g, vagy, Merlin ne adja, hal�leset…

Harry meglehet�sen csal�dott arcot v�gott. A professzor fogott egy pergament, �s �rdekes mint�zat� penn�j�val �rni kezdett.

- Itt az enged�lye, Potter! Cs�t�rt�k d�lut�n adja oda Frics �rnak, �s � majd kiengedi mag�t a roxmortsi vas�t�llom�sra. M�g egyszer mondom, ez senki m�sra nem vonatkozik. Lupin professzor lesz a k�s�r�je.

- Szuper! - ny�sz�tette a fi� boldogan a j� h�r hallat�n.

- V�gezt�nk - ny�jtotta �t a tan�rn� a pap�rt, kiss� cs�cs�r�tve az ajkaival.

A pillant�sa felelt Harry minden fel nem tett k�rd�s�re. K�v�ncsi. K�v�ncsi a j�vev�nyre, aki miatt �, a kis kiv�lasztott ennyi szervezked�sre k�pes. �rdekli a l�ny, hiszen Piton besz�molt a Rend fejeinek az �szrev�teleir�l. A szemekr�l �s m�gis: a boszork�nyi k�pess�gek teljes hi�ny�r�l. Hogy vajon visszat�r-e �jra a h�nyatott sors� salemi v�rvonal angol f�ldre.

- K�sz�n�m - h�tr�lt a fi�, �s elhagyta McGalagony irod�j�t. S�hajtva vetett m�g egy pillant�st az irom�nyra, majd gondosan �sszehajtogatta, �s eltette tal�rj�nak bels� zseb�be.

- Izgulsz? - �rintette meg Harry v�ll�t Remus puha keze.

A fi� a bej�rati l�pcs�n�l �lldog�lt, feh�r k�dfelh�csk�ket eregetve, mik�zben a professzorra v�rt. Bar�tait �s oszt�lyt�rsait n�zte, akik az udvaron hanc�roztak a s�r� pelyhekben hull� h�ban. Egyesek h�embereket pr�b�ltak �p�teni - melyek ink�bb t�ntek trolloknak, mint egy�b teremtm�nyeknek -; m�g m�sok h�goly�kkal dob�l�ztak. A legt�bben azonban a kast�ly melletti tavon korcsoly�ztak.

- Nagyon - vallotta be Harry, �s f�lig elmer�lt s�rga-v�r�s s�lj�ban.

Remus gy�ng�d mosoly�ban azonban mindig ott bujk�lt az a melegs�g �s szeretet, amely k�pes volt �t megnyugtatni, b�rmilyen lelki�llapotban legyen is.

- Ne tedd. Innent�l m�r minden rendben lesz. Mehet�nk? - intett a kitaposott �t fel�.

Harry csak k�b�n b�logatott, de nekiindult. �m m�r az els� l�p�sn�l majdnem elter�lt.

- Cs�szik… - jegyezte meg keservesen.

Lupin is kit�rta a karjait, hogy siker�lj�n meg�riznie egyens�ly�t.

- El�fordul… Gyere! - fogta karon a fi�t, �s egy�tt botladozva elindultak.

- �gy csoszoghatunk, mint a pingvinek… - kuncogott Harry. - L�tt�l m�r pingvineket, Remus?

- Egyszer - ny�gte az k�nosan vigyorogva, ugyanis a bal l�ba majdnem kiszaladt al�la. - Nagyon aranyosak… Az ap�ddal �s Siriusszal voltunk egyszer egy mugli �llatkertben. Remek hely, Hagrid biztos odalenne a gy�ny�rt�l a sok vad�llat l�tt�n…

Harry szemei el�tt megjelent a ketrecr�l ketrecre rohang�l� vad�r k�pe, �s egyszer�en nem b�rta meg�llni, hogy ne mosolyogjon.

Amikor a kast�ly vasr�csos kapuihoz �rtek, megr�zt�k magukat, mint a vizes bund�j� kuty�k. Nevetve sepert�k le magukr�l a makacs h�pelyheket.

- Na �s… - ballagott tov�bb Remus - veletek… minden rendben?

- M�rmint… Marie-val �s velem? - �rte Harryt kicsit meglepet�sk�nt a k�rd�s.

Lupin sejtelmesen, igenl�en h�mm�g�tt. �gy t�nt, k�l�n�sen j� kedve van.

- Minden… ok� - felelte v�g�l a fi�.

- Akkor mi�rt �rzem azt, hogy valami m�gis aggaszt?

- Az a helyzet, hogy nem tudom, hol fogunk… aludni… - b�kte ki Harry.

Remus elkacagta mag�t, � m�gsem �rezte �gy, hogy g�nyol�dna vele. Zavara azonban nem m�lt el.

- Hiszen biztos bej�het majd a Griffend�l klubhelyis�g�be… �s ha a l�nyokn�l kap sz�ll�st… nos, akkor Hermione… fog zavarni. De hozz�nk se j�hetne �t, mert ott meg ugye Ron lenne �tban… Sz�val meglehet�sen tan�cstalan vagyok…

- H�t csak ennyi a baj? - mosolygott a professzor.

- Csak ennyi? - k�rdezett vissza Harry csal�dottan. - Az k�nnyen besz�l, akinek saj�t szob�ja van… Egy baldachinos �gyra lehet csendb�b�jt bocs�tani?

- Merlinre, h�nyszor hallottam annakidej�n ezt a k�rd�st! - n�zett Remus az �gre vigyorogva. - Att�l tartok, nem, Harry - veregette meg tan�tv�nya v�ll�t, aki ett�l majdnem elcs�szott.

- �rtem… - b�logatott az let�rten, de vetett alulr�l egy huncut pillant�st a f�rfire. - Kicsit… furcsa ilyen dolgokr�l besz�lgetni veled…

- Mi�rt? Egym�s k�zt vagyunk! - kukkantott k�rbe Lupin vid�man.

A f�kezhetetlen pelyhek k�zepette senkit sem l�tott, aki a k�zel�kben lehetett volna.

Az egyik fa�gr�l az orra hegy�re pottyant egy p�r h�pihe, amit sz�rakozottan s�p�rt f�lre. �gy festett, mint valami boldog kiskutya, ami hossz� fogs�g ut�n v�gre �jra a szabadban gar�zd�lkodhat.

- De �n… Soha senkivel nem besz�lgettem m�g ilyen dolgokr�l.

- Nos - torpant meg Remus, �s felpattant az egyik ki�ll� j�rdak�re - hozz�m b�rmikor fordulhatsz, teljes bizalommal. Persze, csak ha elfogadod egy buta, �reg feln�tt j� tan�csait.

- Hogyne! - der�lt fel Harry arca Remus hab�koss�ga l�tt�n. A professzor a r�teleped� h�pelyhekt�l �gy n�zett ki, mint valami f�lig betemetett mad�rijeszt�. Annyira sov�ny volt, hogy az m�r Harry szerint sem volt eg�szs�ges - �s � maga is el�g sokszor megtapasztalta m�r a koplal�s okozta s�lycs�kken�st. - Egy�bk�nt meg nem vagy �reg… se buta… - tette hozz� halkabban.

- Mindamellett - folytatt�k �tjukat - k�tlem, hogy Dursley b�csik�d a feln�tt� v�l�s minden probl�m�s k�rd�s�re v�laszolt volna…

- Val�ban nem…

- Mi�rt nem k�rdezt�l h�t meg minket r�gebben, ha probl�m�id voltak? �gy �rtem, Siriust, vagy engem.

- Pr�b�ltam… - vallotta be Harry. - De nem volt k�nny� - eml�kezett vissza az el�z� kar�csony�ra, mikor bizony nagy sz�ks�ge lett volna az �tmutat�sra Chot illet�en. - �s nem akartam tiszteletlen lenni… - pislogott sz�gyenl�sen Lupin fel�.

Az, �gy t�nt, �rtette Harry hezit�l�s�t. Kor�ban a fi�t nagyon szoros �rzelmi sz�lak f�zt�k Siriushoz; � maga pedig mindig kicsit a h�tt�rbe szorult. Harrynek kellett egy kis id�, hogy �sszeszedje mag�t keresztapja hal�la ut�n, �s megny�ljon fel�je.

- Nem vagy az… Sebaj - mondta kedvesen.

�pp a roxmortsi vas�t�llom�s kapuj�hoz �rtek. �m itt a meredek, k�ty�s �tra vastag j�gp�nc�l fagyott, melyen lehetetlen lett volna csak �gy les�t�lni.

- K�sz vagy? - helyezkedett el a professzor olyan poz�ci�ban, mint aki nekifutni k�sz�l.

- Mire? Remus, te le akarsz ezen cs�szni?!

Lupin csak b�lintott.

- Persze, meg�rtem, hogy f�lsz…

- Hogy �n? - csattant fel Harry vigyorogva. - De mi van veled? Nem vagy ehhez el�g… gyenge? - pillantott diszkr�ten az egyik friss karmol�sra a f�rfi hal�nt�k�n�l.

- Semmi bajom. Rajta! - l�kte el mag�t az.

Harry - a kviddicsben megedz�d�tt kiv�l� reflexeinek k�sz�nhet�en - szinte ugyanabban a pillanatban k�vette. Mindketten kurjongatva, kalimp�lva igyekeztek talpon maradni. M�g Remusnak siker�lt az �t sz�li, friss h�ban lef�kezni, addig Harry m�sf�l m�terrel tov�bb sz�nk�zott. G�rbe h�ttal, el�re d�lve �llt meg.

- �n gy�ztem - jegyezte meg diadalittas mosoly k�s�ret�ben.

- Minden rendben? Akkor mehet�nk. Nemsok�ra meg�rkezik a vonat…

- Vajon hogy jutott be a peronra? - morfond�rozott Harry.

- �, az nem probl�ma. A muglik az�rt nem jutnak be a kilenc �s h�romnegyedik v�g�nyra, mert egyszer�en nem tudnak r�la. Amint valaki felvil�gos�tja �ket, hol kell keresni, r�gt�n megtal�lj�k. Gondolj csak azokra a di�kokra, akiknek teljesen mugli sz�lei vannak.

- �s mi van, ha egy mugli v�letlen�l m�gis r�j�n? Mondjuk egy r�szeg, vagy egy cs�ves…

- Cs�ves… - mosolygott Remus a sz� hallat�n. Nem sokszor hallotta var�zsl�gyerekek sz�j�b�l.

- … neki akar d�lni a falnak, �s beesik rajta?

- H�t, az el�g �rdekesen n�zne ki - �rtett egyet Lupin, ahogy megjelent el�tte a King’s Cross p�lyaudvar t�glafala, melyb�l ki�ll egy p�r emberi l�b. - Gondolom, ilyesmi nem t�rt�nik valami s�r�n. Ami Marie-t illeti, biztos vagyok benne, hogy a k�s�r�i megtal�lt�k az utat.

Harry n�m�n figyelte, hogy a k�k-v�r�s tal�ros �llom�smester a kezeit meleg�tve el�cammog az �llom�sf�lk�b�l. Lust�n az �r�j�ra pillantott, majd hunyorogva a s�neket leste.

- M�zli, hogy ezzel j�het. Nem is tudtam, hogy ezt a vonatot �vk�zben is haszn�lj�k…

- Mondhatni ugyan�gy j�r, mint a rendes, mugli vonatok. Persze, csak ritk�bban. A helyb�liek nem sokat utazgatnak. �s a K�bor Grimbusz, a sepr�k, no meg a hoppan�l�s mellett nem sokan v�lasztj�k a k�zleked�snek ezt a form�j�t. Tonks j�tt vele n�h�nyszor - tette hozz� halkabban, szel�d hangon, mint mindig. - Azt mondta, nosztalgi�val t�lti el, ha ezzel utazhat. Olyan �rz�s, mintha az ember m�g mindig roxfortos di�k lenne…

Harry azonban alig hallotta a hangj�t. Egyre csak a s�nekre hull� h�pelyheket b�multa. Valahol… ezeken… k�zeledik a kedvese. Mi�rt retteg h�t annyira a tal�lkoz�st�l?

A g�zmozdony �les f�ttyszava t�r�tette mag�hoz. �sszerezzent, mert hirtelen eg�sz test�n v�gigfutott a hideg.

- Mindj�rt itt lesz - pr�b�lta megnyugtatni Lupin.

� azonban csak sut�n biccentett. Leseperte k�cos hajsz�lair�l a havat, �s kih�zta mag�t. Lassan l�that�v� v�lt a g�z�s f�nycs�v�ja. Vid�man t�lk�lt m�g egyet, �s kiengedte a forr� leveg�t, ahogy lef�kezett az �llom�son. Itt-ott kiny�ltak a vagonok ajt�i, �s nagy t�sk�kkal megpakolt m�gusok meg boszork�nyok botladoztak lefel� a l�pcs�k�n. Az egyik k�v�rk�sebb asszonys�g fen�kre is v�g�dott a cs�sz�s k�v�n. Sz�tny�lt az egyik kofferja, melyb�l penn�k �s pergamenek rep�ltek szanasz�jjel. Jajvesz�kelve kapkodott ut�nuk, �s sip�tozva kiab�lt a kalauzzal, hogy seg�tsen �sszeszedni, ami kipotyogott.

A nagy kavarod�sban Harrynek olyan �rz�se t�madt, mintha legal�bb ezren lenn�nek a peronon. Egyre idegesebben meresztgette a szemeit. L�bujjhegyre �llt, hogy ell�sson a n�h�ny lesz�ll� feje f�l�tt.

Lassan kiny�lt az utols� el�tti kocsi ajtaja is. Egy s�t�tz�ld, szinte fekete tal�ros, fiatal f�rfi sz�llt le el�sz�r. R�gt�n megperd�lt a tengelye k�r�l, �s m�r ny�jtotta is a karj�t valakinek, aki l�tsz�lag lesz�llni k�sz�lt m�g�tte. Egy finom, feh�r keszty�s n�i k�z kapaszkodott meg a felk�n�lt t�maszban. Szabad kez�vel hossz� sz�vetkab�tj�t �s szokny�j�t igazgatta kecsesen, nehogy r�juk l�pjen.

Ahogy meg�llapodott a peronon, kiss� ijedten k�rbepillantott. Haj�nak k�nny� es�s�r�l �s k�v�ncsi szemeinek �desk�s villan�s�r�l Harry r�gt�n felismerte benne Marie-t. �rezte, hogy v�gtagjaiba �jra visszat�r a melegs�g, �s azzal egy�tt az �let, sz�ve pedig j� nagyokat dobbant. Tett fel�je egy b�tortalan l�p�st, de a l�ny szinte r�gt�n szaladni kezdett, �s azonnal a nyak�ba vetette mag�t.

J�l, esett, hogy nem neki kellett megtennie az els� l�p�seket. Hogy a l�ny �gy mag�ra v�llalt mindent. �gy sokkal k�nnyebb volt…

- Marie - csuklott meg a hangja halkan. - �gy hi�nyozt�l… - szor�totta j� er�sen mag�hoz; olyannyira, hogy �rezte melleit mellkas�nak nyom�dni.

- Te is nekem! - kapaszkodott Marie a tal�rj�ba.

- Bocs�ss meg nekem! - cs�kolta homlokon Harry. - Nem akartam hazudni, de… nem mondhattam el…

- Semmi baj - mosolygott kedvese.

- Nem mondhattam el… - motyogta Harry, �s ink�bb a l�ny nyak�ba f�rta arc�t, hogy eltakarja a k�nnyeit.

Marie meghat�dottan hajtotta a v�ll�ra a fej�t. Megl�tta m�g�tte a h�tratett kezekkel �lldog�l� Remust. A f�rfi szel�den n�zte �ket.

- Harry - s�gta a f�l�be.

A fi� nagy sok�ra v�gre elengedte. Marie a professzor fel� biccentett, kiss� zavartan.

- �, igen - k�hintett Harry. - Marie, ismerd meg, k�rlek, Remus Lupin professzort.

- Nagyon �rvendek - r�ztak kezet.

- �… az iskol�ban tan�t. �s egy�bk�nt a nagyb�csim - mosolygott r�. - A fogadott nagyb�csim.

Nagyon b�szke �s boldog volt, hogy v�gre Remusnak is bemutathatta a l�nyt. A f�rfi k�v�ncsian k�rdezgette, hogy utazott, �s kellemesen �rzi-e mag�t most, hogy meg�rkezett. Harry azonban csak csendben n�zte �ket. �rezte, hogy felt�lt�dik energi�val a jelenl�t�kt�l, att�l, hogy foghatja a l�ny sz�p, hossz� ujjait…

- A k�s�r�id? - pillantott el a gyerekek feje felett a tan�r.

- �, szeg�nyek! - csapott a homlok�ra Marie. - Mondieu, m�r majdnem elfelejtkeztem r�luk!

L�tta, hogy a r�vid haj� Gilles m�r el�var�zsolta Marie b�r�ndj�t a vonatb�l. Kiss� t�relmetlen�l pillantott a m�g mindig nyitva �ll� vagonajt�ra. Onnan egy fekete keszty�s k�z bukkant el�, ugyanolyan kecsesen, mint Marie-�. Gilles megragadta, �s kir�ntotta a gazd�j�t. Jules majdnem orra esett a durva b�n�sm�dt�l.

- Viselkedj m�r! Nem otthon vagyunk!

- Nyugi, na! Csak vicceltem! - legyintett Jules. - Mit idegeskedsz?

- Mi itt vend�gek vagyunk! Illend� �gy viselked�nk! - sziszegte �ccse.

- Gilles! Jules! - szaladt oda hozz�juk a l�ny.

Harryt a kez�n�l fogva r�ngatta oda, Remus pedig k�nnyed l�p�sekkel k�vette a k�t vad fiatalt.

- Igen, kicsi Miss.? - k�rdezt�k a testv�rek egyszerre.

- Bemutatom nektek - lihegte Marie boldogan - a kedvesemet, Harry Potter!

Harry k�v�ncsian m�regette a k�t f�rfit. Mikor megtudta, hogy �k vigy�znak a bar�tn�j�re, cseppet ideges lett. K�t f�rfi… a l�ny k�zvetlen k�zel�ben… Vesz�lyeztetve �rezte saj�t mag�t, �s tartott att�l, hogy Marie esetleg elcs�bul, �s elhagyja �t �rt�k. �gy most olyan szemekkel n�zte �ket, hogy azt sok okklumentor megirigyelte volna.

Gilles-en l�tszott, hogy valamicsk�t ideges, hiszen arca egy kicsit s�padt volt. A megjelen�se kifog�stalan volt, ruh�i pedig olyan eleg�nsak �s k�l�nlegesek, melyekhez foghat�t Harry egy brit m�guson se l�tott m�g. Tengerk�k szemei m�gis el�rult�k, hogy nagyon izgul.

- Gilles La Berre, nagyon �rvendek - fogta meg Harry felk�n�lt kez�t. K�l�n�snek �rezte a tizen�ves fi�t, �s szinte maga sem �rtette, mit tal�l mindenki olyan szokatlannak benne. Nem �rtette addig, m�g szemt�l szemben nem �llt vele. A k�ly�k smaragdz�ld szemei olyan szemtelen�l sz�pek voltak, annyira elsz�ntak, hogy �gy v�lte, k�r lenne ellen�k szeg�lnie b�rkinek is.

Jules, a pillanatnyi mell�z�tts�get kihaszn�lva, kicsit s�rt�d�tten �thaj�totta hossz� hajsz�lait egyik v�lla felett. Marie nyomban kuncogni kezdett. Volt ideje kiismerni �t, tudta, hogy az id�sebbik La Berre nehezen viseli, ha senki sem t�r�dik vele. Ig�nyli a figyelmet, �s… vonzza is. Ak�rhov� mentek, b�rhol is voltak, rep�l�n, p�lyaudvaron, emberek k�zt is felt�n� jelens�gnek sz�m�tott. Gy�ny�r�, mogyor�barna haja irigyl�sre m�lt� volt - m�g a n�k k�zt is -, �s annyira �polt, hogy sokan tal�n m�r azt hihett�k, nem is eredeti. Sz�gletes, f�rfias arca term�szetes vads�got k�lcs�nz�tt neki, amivel kiss� ijeszt�en p�rosult a term�szet�b�l fakad� hevess�g.

- � pedig a b�ty�m, Jules La Berre - mutatta be �t Gilles.

- Nagyon �rvendek - mosolyodott el sejtelmesen Harry. - K�sz�n�m, hogy eddig is vigy�ztak Marie-ra, �s gondoskodtak r�la, hogy biztons�gban idej�hessen.

Ekkor felpillantott, hiszen Remus a v�llaira tette a kez�t. Gyorsan bemutatkozott � is, illetve megjegyezte, hogy az iskol�ban tan�t, �s hogy mindh�rmukat a kast�lyban sz�ll�solt�k el. Emellett k�zvet�tette Dumbledore k�r�s�t, hogy meg�rkez�s ut�n jelenjenek meg az irod�j�ban.

- Kast�ly? - lelkendezett a l�ny. - Egy kast�lyban tanultok?

M�g Jules is elismer�en h�mm�g�tt.

- Szerintem im�dni fogod - karolt bele Harry. M�r indultak volna, mikor Marie megtorpant.

- A csomagjaink!

- Azok m�r �ton vannak - emelte meg a kalapj�t az �llom�smester.

- Mindig �gy ker�lnek fel a kast�lyba - jegyezte meg Remus.

Lassan elkezdtek visszafel� ballagni. Szemb�l kiss� cs�p�s sz�l f�jt, �gy mind az �ten j�l az arcukba h�zt�k a s�ljaikat. A var�zsl�tal�rok csak �gy lobogtak m�g�tt�k.

Jules k�v�ncsian pillantgatott Remus fel�. A fiatal tan�r arca tele volt karmol�sokkal, ami m�r akkor felt�nt neki, mikor kezet r�ztak. Egy ilyen b�k�snek t�n�, mosolyg�s szem� f�rfi vajon mik�nt s�r�lhetett meg? Nem tudta mag�ban tartani a k�rd�st.

- Miel�tt elhagytuk Franciaorsz�got, nem �rtes�lt�nk r�la, hogy �jabb komoly �sszecsap�s t�rt�nt volna - kezdte. - Ha megk�rdezhetem, hol szerezte ezeket a s�r�l�seket?

- �, val�ban nem t�rt�nt semmi eml�t�sre m�lt� mostan�ban - pillantott oldalra Remus borosty�nsz�n szemeivel. - Ezeket a sebeket magamnak okoztam.

Marie jobban odab�jt Harryhez, ahogy a h�rom feln�tt besz�lget�s�t hallgatta.

- Mag�nak… okozta? - k�rdezte Gilles elsz�rnyedve, mik�zben vetett egy megrov� pillant�st b�tyj�ra.

- Igen. Azt hiszem - s�hajtott Lupin - jobb, ha tudj�k, hogy v�rfarkas vagyok.

A k�t francia testv�r �gy megtorpant, mintha egy�ttal a sz�v�k is felhagyott volna a dobog�ssal.

- Az mit jelent? - k�rdezte Marie suttogva Harryt�l. Az azonban csak megpaskolta a l�ny kis kezeit.

- Egy igazi…

- … v�rfarkas?

- De h�t…

- … nem vesz�lyes ez?

- Egy�ltal�n nem - felelt Harry a kellet�n�l tal�n kicsit hangosabban. Arca most cseppet sem volt bar�ts�gos. Azt azonban nem volt hajland� elt�rni, hogy Remust k�zvesz�lyesnek b�lyegezze ez a k�t bolond flamand. - Remus Lupin a legjobb �s leglelkiismeretesebb tan�r az eg�sz iskol�ban, �s mindenki szereti. Ugyanannyi joga van itt lenni �s tan�tani, mint b�rki m�snak.

M�g Gilles bocs�natk�r�en meredt a l�baik alatt ropog� h�ra, addig Jules fel�lt�tt egy n�la megszokott s�rt�d�tt arckifejez�st, �s k�telkedve meredt az ifj� Potterre. Ahogy n�zte a fi�t, �gy �rezte mag�t, mint valami olcs� western-filmben, ahol a sz�l cib�lja a szemben �ll�k �lt�z�k�t, �s b�rgy�n merednek egym�sra. �m Harryt nem lehetett elt�ntor�tani.

- Egy aurornak semmit�l sem kellene f�lnie - jegyezte meg cs�p�sen. - F�leg nem egy v�rfarkast�l, aki senkit sem b�nt.

L�tta, hogy szavai k�gy�m�regk�nt keringenek az id�sebbik La Berre zsigereiben, hiszen az el�sz�r els�padt, majd egyre pirulni kezdett az orc�ja. M�g olvasni sem kellett az elm�j�ben: a szemeib�l egyenesen s�t�tt, hogy milyen bek�pzelt taknyosnak tartja a kis csodak�lyk�t, akir�l mindenki csak �radozik.

- Naiv gyermek - mondta v�g�l tettetett eleganci�val, �s f�l�nyes mosollyal. - Term�szetesen most m�g nem sok elk�pzel�sed lehet az auror-szakm�r�l, �s annak velej�r�ir�l. Jobb f�lni, mint megijedni. Ezt m�g az okosabbak is tudj�k.

Harrynek megremegett egy kis izom a sz�ja sz�l�ben.

- Tal�n Marie nem mes�lte? �n is aurornak k�sz�l�k.

- Biztos elfelejtette. S�t�t nap lesz az sz�munkra - mondta k�hintve, hogy ne lehessen minden szav�t �rteni.

Gilles fel�je k�ld�tt egy idegbajos pillant�st, miut�n j� er�sen karon b�kte a k�ny�k�vel.

- Hagyd abba - sziszegte.

- � igen? - k�rte ki mag�nak Harry a megjegyz�st.

Remus aznap sokadszorra l�tta �t olyannak, mint amilyen az apja volt egykor. H�l�s volt neki, ami�rt k�retlen�l is ki�llt mellette, �s b�szke volt r�, mert nem hagyta mag�t. Noha sejtette, hogy e sz�v�lt�st nem lehet majd k�nnyen befejezni.

- Van n�mi tapasztalatom - f�zte hozz� Harry. - De ha majd maga is tal�lkozik Voldemorttal, adja �t neki az �dv�zletemet.

A n�v hallat�n a k�t f�rfi felszisszent, a fi� pedig el�gedetten nyugt�zta Jules borzong�s�t. Mosoly k�szott ajkaira.

Jules csak lassan tudta vicsorg�s�t k�nyszeredett vigyorr� alak�tani.

- H�t nem b�jos? �les helyzetekben, majd megl�tod, t�bbre is sz�ks�ged lesz, mint egy ilyen j�l felv�gott nyelvre.

- M�r di�kk�nt volt r�szem �les helyzetekben. De l�tom - m�rte v�gig Harry -, mag�nak nem. Nemhi�ba csak egy olcs� kis test�rmunka jutott…

Remus eltakarta az arc�t, hogy ne l�ss�k, ahogy kuncog, �s Marie is az ajkait harapd�lta, nehogy hangosan felnevessen. Gilles szinte esdekelve k�rte tekintet�vel b�tyj�t, hogy hagyja abba. De azt olyan m�rt�kben felh�bor�totta Harry szemtelens�ge, hogy szinte vill�mokat sz�rt a szeme.

- Te-test�rmunka? - f�jtatott. - Na, mindj�rt odav�sek neked m�g egy csinos kis vill�mot a homlokod m�sik oldal�ra, te h�l�tlan, bek�pzelt k�ly�k!

- Must�rzab�l�! - lend�lt volna el�re Harry, de Remus lefogta.

- Na, j�, most m�r el�g - fegyelmezte, m�g mindig kacagva.

Gilles-nek m�r nehezebb dolga volt, hiszen b�tyja magasabb volt, mint �. �gyetlenkedve tartotta vissza.

- Mit mondt�l? - rivallt r� Jules.

- Hagyd abba! Hadd k�rjek eln�z�st a viselked�s��rt - pillantott Gilles k�nosan Remusra.

- Semmi baj - legyintett az j�kedv�en. - Harryvel sem unalmas az �let… Ink�bb menj�nk.

Mindannyian n�m�n tett�k meg a kast�lyhoz vezet� �t h�tralev� r�sz�t. Marie j�l hozz�simult kedves�hez, �s lopva puszikat nyomott annak arc�ra, hogy oldja a benne kavarg� fesz�lts�get. A hatodik, kedvesked� cs�k ut�n Harry valamelyest felengedett, �s viszonozni kezdte a l�ny k�zeled�s�t. Egym�s derek�t �lelve ballagtak tov�bb kicsit sut�n, de m�g �gy is meg-megcs�sztak a j�gen n�ha.

Mikor azonban l�that�v� v�lt el�tt�k a Roxfort a sok-sok, h�fedte tornya, elakadt a l�legzet�k. M�g Harry �s Remus is meg�llt egy pillanatra, hiszen a l�tv�ny egyszer�en csod�latos volt. A testv�rp�r elfeledte egy pillanatra az im�nti civakod�st, hogy ki�lvezz�k a gy�ny�r� pillanatot. A Beauxbatons Akad�mia, ahol mindketten tanultak, messze nem volt ilyen mag�val ragad�.

- Nem tal�lok szavakat - vallotta be Gilles mosolyogva. Oldalra pillantott, �s l�tta, hogy b�tyja t�tott sz�jjal b�mulja az �p�tm�nyt. Ujjaival �vatosan meg�rintette az �ll�t, mire az mag�hoz t�rt, �s �jra �rtelmes arcot v�gott. De egy h�l�s mosolyra volt ideje.

- Sohasem l�ttam m�g ehhez foghat�t - mondta Marie meghat�dva.

- Teh�t l�tod? - k�rdezte Harry izgatottan.

- Aha. De mi�rt?

- H�t mert… a muglik szeme el�l el van rejtve.

- Akkor… �n mi�rt l�tom? Nem hinn�m, hogy b�rmiben is k�l�nb lenn�k a t�bbi embert�l…

- Tal�n Dumbledore professzor tudja a v�laszt erre a k�rd�sre - pr�b�lta s�rgetni �ket Remus.

Az udvaron a gyerekek hangos zsivaja fogadta �ket. Ahogy telt az id�, egyre t�bben szabadultak az utols� �r�kr�l, �s miel�tt hazautaztak volna, szerettek volna m�g egy j�t hemperegni a h�ban t�rsaikkal. Harry a szemeivel bar�tait kereste. L�tta, hogy Rowena egy csinos kis h�embert �p�tett Ginnyvel �s Hermioneval, de Lavender �s a Patil-ikrek is beseg�tettek. A hatodikos fi�k vegyes csapatokat alkotva h�csat�ztak a der�kmagass�g� barik�dok m�g�l. Mikor megl�tt�k Harry�ket, hevesen integetni kezdtek, majd folytatt�k a j�t�kot.

Piton a l�pcs� sz�l�n v�rakozott, �s szemmel l�that�an f�zott. Egyre csak Rowenat leste, aki elb�cs�zott a l�nyokt�l, �s fel�je indult.

Marie, amint megl�tta, el�be szaladt.

- Piton professzor �r… h�t maga is?

A b�jitalok mestere meglepetten �dv�z�lte a l�nyt, majd megvonta a v�ll�t.

- Nagyon sajn�lom, hogy sz�nleln�nk kellett - vallotta be, noha csak a mosolya t�nt b�nb�n�nak.

Kezet fogott a k�t vend�ggel, de �szrevette Harry arc�n a dacos s�rt�d�tts�get, ahogy Jules-hez �rt.

- Mi van? - k�rdezte t�le halkan.

A fi� a szemeivel intett az id�sebbik La Berre fel�, �s folytatta a duzzog�st. Piton megr�zta a fej�t, majd hagyta, hogy beljebb l�pjenek a kast�lyba.

Az el�csarnokban mind ler�zt�k magukr�l a sok havat, �s m�g Remus megbesz�lte a r�szleteket a testv�rp�rral, Harry �s Marie az egyik f�kly�n�l melengett�k kezeiket.

- Harry - l�pett oda hozz�juk a professzor. - Az igazgat� �r azt k�rte, hogy k�s�rj�k fel a vend�geinket hozz�, de csak vel�k �hajt besz�lni. Odakint kell majd v�rakoznod.

A fi� b�lintott, de kicsit elszontyolodott a h�r hallat�n.