�j f�ny

Tudom, hogy a v�laszt sosem �rten�m,
M�gis, �jra �s �jra megk�rdem: mi�rt?
Mi�rt vagyok �r�kk� olyan mag�nyos?
Mi�rt �rzem �gy, hogy magam vagyok a vil�gon?
Pedig tudom, hogy vannak olyanok, mint �n,
De �k messze vannak, ak�r az �g,
S �rva csillagk�nt �l�nk mindannyian,
Pisl�kol� f�ny�nk nem gy�lhat ki sehogyan,
Am�g k�r�l�tt�nk a sok feketes�g
Elnyeli a ragyog�st m�g.
�s addig sz�zszor meghalunk �s �jj��led�nk,
De soha, soha meg nem t�r�nk,
Mert lesz egy nap, ami a mi�nk,
Mikor l�ngra lobban a legszebb f�ny,
Mi valaha volt �s lesz,
Att�l kezdve nincs t�bb mag�nyos perc.
by Silme Betty

k�vetkez�