35. Kit�r a vihar
  

Az �g haragossz�rk�n b�mult le az alant elter�l� t�jra. A Tiltott Rengeteg f�i d�h�sen susogva �llt�k a lombjaikba bele-belekap� sz�l t�mad�sait, s a leveleikre hull� k�v�r es�cseppek hideg�t.

– Mintha nem lenne el�g bajunk m�r �gy is – morogta Ron. – Felt�tlen�l m�g esnie is kell.

A roxforti birtokon �tv�g� kis csapat sarat dagasztva l�pkedett az erd� fel�.

Az �gen �tcik�z� vill�mok olyb� hatottak, mintha valaki �ri�si reflektorokkal pr�b�ln� az egyre m�ly�l� s�t�ts�get eloszlatni.
Harry gondolataiba mer�lve l�pkedett t�rsai mellett. Annyira lek�t�tt�k bels� vil�g�nak k�pei, hogy nem vette �szre bar�tai megtorpan�s�t. J� k�t m�terrel el�r�bbj�rt m�r, mire feleszm�lt.

– Mi�rt �lltatok meg? – n�zett h�tra Luk��kra.

Hermione v�lasz helyett el�remutatott.

Harry a jelzett ir�nyba fordult, majd halkan felny�g�tt.
Messze a t�volban �l�nk f�nyek j�t�ka festette a k�rnyez� f�k lombjait s�rga, k�k, piros, �s ki tudja m�g milyen sz�nre.
A sziv�rv�nyos f�nyj�t�k id�nk�nt meg-megt�rt, csakhogy �tadja hely�t az �jabb sz�nkavalk�dnak.

– Elkezd�d�tt – suttogta visszafojtott hangon Hermione.
Harry oldalrapillantott.

Mellett�k a vad�rlak komor �p�lete magaslott. A m�skor oly h�vogat�, f�nyes ablakok, most s�t�ten �s�tottak. A h�z teljesen kihalt volt.
Harry sz�ve �sszeszorult a gondolatra, hogy bar�tjuk most a csata kell�s k�zep�n harcol a t�bbi tan�rral egyetemben.

– Soha nem �r�nk oda id�ben – s�hajtotta. – Ki tudja, mit tal�lunk m�r ott, mire oda�r�nk…

– Azt hiszem, ezen seg�thetek – sz�lalt meg egy nyugodt hang.
A h�rom griffend�les egy emberk�nt fordult a vad�rlak melletti vetem�nyes fel�.

A kert k�zep�n Luka �lldog�lt, egy hatalmas, szek�rnyi m�ret� kos�rnak d�lve.

– M�sszatok be! – �t�tt a fonott �ri�s oldal�ra.

– Mire k�sz�lsz? – k�rdezte Ron gyanakodva.

– Majd megl�tj�tok – mosolyodott el a fonott haj� fi�.

Harry bar�taira pillantott, majd azok k�rd� tekintet�t l�tva, v�llat vont �s elindult a kos�r fel�.

Ron�k sz� n�lk�l k�vett�k �t.

Luka id�k�zben valahonnan szerzett k�teleket, �s fonatok k�z� er�s�tette �ket.

Ron bakot tartott Harrynek, majd a kos�rba ily m�don bejutott fi� seg�tett kint maradt t�rsainak bem�szni.

A kos�r m�g ann�l is nagyobb volt, mint amilyennek k�v�lr�l l�tszott. Oldala mellmagass�gig h�z�dott, az alj�ra meg ak�r k�nyelmesen le is heveredhetett volna a griffend�les h�rmas.

– K�sz vagytok? – �rdekl�d�tt Luka, mik�zben �sszecsom�zta a k�telek v�geit.

Harry�k bizonytalanul b�lintottak.

M�g mindig nem tudt�k, hogy egy�ltal�n mire kellene felk�sz�lni�k.
Luka helyesl�en biccentett, majd neki�llt tal�rj�t kigombolni. A v�zt�l s�lyoss� v�lt anyag toccsanva a f�ldre hullott, felt�rva az alatta rejl� halv�nysz�rke ingszer�s�get.

Harry csod�lkozva meredt bar�tj�ra.

Minek �ll neki a legnagyobb es�ben vetk�zni?

– Ummm… Luka? – kezdte. – Nem hiszem, hogy ez a megfelel� pillanat az �t�lt�z�sre. Siet�nk, �s m�g azt se tudjuk, mit…

Hirtelen elhallgatott �s t�grany�lt szemekkel a leanfayre n�zett.
Luka h�ta m�g�tt ugyanis halv�ny k�rvonalak jelentek meg, melyek azt�n egyre vil�gosabb� v�ltak, m�g v�g�l a t�tott sz�jjal b�mul� griffend�lesek szeme el�tt kibontakozott a h�feh�r sz�rnyak k�pe.

– Merlinre! – ny�g�tt fel Ron.

– Ez gy�ny�r�! – s�hajtotta Hermione csillog� szemekkel.
Harry nem most l�tta el�sz�r a leanfay sz�rnyait m�gis ugyanolyan hat�ssal volt r� annak megjelen�se, mint a legels� alkalommal.

– Nem lesz ebb�l gond? – tal�lta meg j�zan esz�t Hermione. – M�r sz�lni akartam a f�lek �s a farok miatt is, de azok elb�jnak �jdons�lt sz�rnyaid felt�n�s�ge mellett.

Luka egykedv�en v�llat vont.

– Ahov� megy�nk ott �gyis mindenki tudja, ki vagy mi vagyok, �gyhogy t�k f�l�sleges titkol�znom – mondta. – R�ad�sul emberi alakban nem sok hasznomat veszitek – k�rd�n a l�nyra meredt. – Elindulhatunk v�gre?

– Elb�rsz egy�ltal�n minket? – akad�koskodott Hermione. – M�r a kos�r eleve d�gneh�z, �s mi is h�rman vagyunk, r�ad�sul m�g ott van a sebes�l�sed is…

– Abbahagyn�d egy percre az idegesked�st? – �rdekl�d�tt Luka. – Szerinted v�llaln�k olyasmit, amit nem tudok megcsin�lni?

A l�ny motyogva a kos�r padl�j�ra szegezte tekintet�t.

Luka s�hajtva megcs�v�lta a fej�t, majd ellen�rz�sk�pen r�ntott m�g egy utols�t a k�teleken.

– H�lgyeim �s uraim! – mosolyodott el a fi�. – K�sz�ntj�k �n�ket a Leanfay-airlines roxforti j�rat�n! K�rem kapcsolj�k be biztons�gi �veiket, �s ne l�ty�gtess�k italukat a padl�ra. K�sz�nj�k!

A h�rom griffend�les fintorogva egym�srapillantott. Ron �rtetlen�l n�zett hol Harryre, hol Hermion�ra, rem�lv�n, hogy valamelyik�k magyar�zatott ad az im�nt elhangzott egy�rtelm�en muglis viccre. M�r ha az vicc akart lenni…

Kapaszkodjatok! – figyelmeztette „utasait” Luka.

Sz�rnyait sz�tt�rva egy er�teljes csap�ssal a leveg�be emelkedett, v�zcseppek milli�it z�d�tva a k�rny�kre.

Hermione halkan felsikkantott, mikor a r�gt�nz�tt sz�ll�t�eszk�z�k a leveg�be emelkedett.

Ron a hirtelen r�nt�s hat�s�ra a kos�r padl�j�ra zuhant, kis h�j�n mag�val r�ntva a g�rcs�sen kapaszkod� Harryt is.
A helyv�ltoztat�s eme m�dja a kezdeti neh�zs�gek �s k�nyelmetlens�gek ut�n, v�g�l igen hat�konynak bizonyult. Amint Luka el�rte a megfelel� magass�got, megsz�nt a kos�r hint�z�sa is, �gy a benne utaz�k m�r csak aff�le hi�nyoss�gokra panaszkodhattak, mint a p�rn�zott �l�sek �s az es�v�delem.

Hab�r ha v�laszthat Harry ink�bb a sepr�re voksolna, ennek ellen�re �gy gondolta, meg lehet szokni ezt a fajta rep�l�st is.
A kor�bban oly t�volinak t�n� erd�r�sz egyre k�zelebb ker�lt. A t�vols�g cs�kken�s�vel a f�nyek mell� imm�r hanghat�sok is p�rosultak: kiab�l�sok, tompa d�rren�sek, recseg�sek vegy�ltek a nyugalmukb�l felzavart madarak felh�borodott csivitel�s�be.
P�r perc eltelt�vel a kos�r sz�l�nek t�maszkod� Harry v�ratlanul felki�ltott, s izgatottan mutogatni kezdett az alattuk elter�l� t�jra.
Hermione �s Ron azon nyomban bar�tjuk mellett termettek.

– Mi az? – hajolt ki a l�ny is.
– N�zz�tek! – ny�jtotta ki jobban a karj�t Harry, kis h�j�n kiesve.

A s�r� lombs�tor ritkulni kezdett. Az �gy felbukkan� apr� tiszt�sok remek r�l�t�st biztos�tottak az alant elter�l� vid�kre.

A m�regz�ld f�v�n s�t�t alakok rohantak, �tkokat sz�rva az �ket �ld�z�kre.

Az �gen �jabb vill�m cik�zott �t, p�r pillanatra reflektorf�nybe vonva ezzel a k�rny�ket. A s�rg�s f�nyben k�t v�r�s �st�k villant fel.

– Sz�llj le! – ki�ltott fel Luk�nak hirtelen Ron. Hangj�b�l csak �gy s�t�tt az idegess�g.

A leanfaynek se kellett k�tszer mondani, teket�ri�z�s n�lk�l s�llyedni kezdett.

Harry biztos volt benne, hogy Luka m�r messzir�l kisz�rta kiket is �ld�znek a hal�lfal�k.

A f�ldh�z k�zeledve imm�r tiszt�n kivehet� volt Ron ikerb�tyainak, Frednek �s Georgenak, ny�l�nk alakja, valamint az �ltes kora ellen�re igencsak f�rg�n rohan� McGalagony szigor� l�ptei.

Az �tv�ltoztat�stan professzor kiab�lva terelgette maga el�tt a fi�kat, mik�zben megpr�b�lta �tkaival megh�tr�l�sra k�nyszer�teni az igencsak kitart�nak bizonyul� �ld�z�it.

A hal�lfal�k ugyan csak n�gyen voltak, de valami�rt az ikrek nem haszn�lt�k p�lc�ikat, �gy komoly t�ler�t jelentettek a fiatalokat v�d� McGalagonynak.

– Kapaszkodjatok! Ez r�z�s lesz! – ki�ltotta Luka.

Miel�tt Harry ak�rcsak egy mozdulatot is tehetett volna, a kosarat hatalmas r�nt�s remegtette meg, majd �les �vben megd�lt, m�r-m�r a felborul�ssal fenyegetve.

Harry meglepetts�g�ben a nyelv�re harapott, �s k�t t�rs�val egyetemben a fonott padl�ra zuhant.

Sz�vesen r�sz�lt volna Luk�ra, vagy megn�zte volna mi az �rd�g�t m�vel a leanfay, de mozdulni se tudott a kos�r mocskos alj�r�l.
Egy �jabb egetrenget� r�nt�s k�vetkezett, majd egyszeriben csend �s nyugalom.

A kos�r mozdulatlanul hevert a f�ld�n.

Alig lett v�ge a gyomorforgat� tort�r�nak, Ron m�ris felpattant �s izgatott arccal kivet�d�tt heveny�szet sz�ll�t�eszk�z�kb�l.
Harry felr�ntotta a f�j�s k�ny�k�t d�rzs�lget� Hermion�t, majd bar�tja ut�n sietett, nehogy az valami meggondolatlans�got tegyen.
Igyekezet�k hi�baval�nak bizonyult. A menek�l�k �s �ld�z�ik ugyanis egyar�nt megk�v�lten �lltak �s elkerekedett szemekkel a k�zt�k �ll� leanfayre meredtek.

Luka sz�rnyait sz�tt�rva, l�b�t kem�nyen megvetve �llt a hal�lfal�k el�tt, tenyer�t kiny�jtva maga el� emelve.

Nehezen lehetne le�rni azt a pof�t, amit a hal�lfal�k v�gtak az esem�nyek ilyen jelleg� fordulata l�tt�n.

Harry elk�pzelte, amint a semmib�l egy k�l�n�s, macskaszer� fi� jelenik meg el�tt�k, sz�rnyaival viharszer� szelet kavarva.
Furcsa m�don a megmentett ikrek �s maga McGalagony is �gy b�mult Luk�ra, mintha egy uf� sz�llt volna le pont az orruk el�tt.
A hal�lfal�k ocs�dtak fel el�bb meglepet�s�kb�l.

P�lc�ikat meglend�tve �tkok tucatjait sz�rt�k az �tjukat el�ll� fi�ra.
�m az �tkok Luka kiny�jtott tenyere el�tt p�r centivel megtorpantak. A fi� k�r�l l�v� mindeddig l�thatatlan burok fala l�gyan fodroz�dni kezdett, mik�zben sorra nyelte el a nekicsap�d� b�b�jokat.
Harry r�j�v�n, hogy a fonott haj� fi� nem k�pes ekkora erej� �tkok keresztt�z�ben a v�gtelens�gig kitartani, intett Ron�knak.
A h�rom fiatal egy emberk�nt mondta ki a hal�lfal�kra b�b�jaikat.
McGalagony is feleszm�lt �mulat�b�l, �s hathat�s seg�ts�g�vel p�r perc eltelt�vel a kor�bbi �ld�z�k egyt�l-egyig eszm�letlen�l vagy megk�t�zve hevertek a f�ld�n.

Luka l�tva, hogy elm�lt a vesz�ly, leengedte kez�t, megsz�ntetve ezzel a pajzsot. P�r pillanatig szemlehunyva �llt, majd hirtelen megt�ntorodott �s leveg� ut�n kapkodva t�rdre rogyott.
Harry�k egyb�l bar�tjukhoz siettek. �m alig �rtek a fi� mell�, mikor felcsattant McGalagony szigor� hangja.

– M�gis mit k�pzelnek?! – kiab�lta a n� mag�b�l kikelve. – �n�knek most a kast�ly alagsor�ban lenne a hely�k �s nem a Tiltott Rengeteg kell�s k�zep�n, hal�lfal�kkal viaskodva.

– Na de tan�rn�… – hebegte Harry.

–Semmi de! – mondta ellentmond�st nem t�r� hangon a professzor.

– Miattam vannak itt – ny�gte Luka er�tlen�l. S�padtabb m�r nem is lehetett volna. – �n tehetek r�la.

A fonott haj� fi� kez�t mellkas�ra szor�tva f�jdalmasan pihegett. �gy t�nt t�r�tt bord�i komolyabb gondot okoznak neki, mint azt mutatta.
Harry fel nem foghatta, hogy tudott az elm�lt k�t �r�ban ilyen f�jdalmak mellett annyira fesztelen�l viselkedni.

McGalagony arc�r�l elt�nt a szigor, hely�t az aggodalom vette �t.
Intett a mellette �ll�, l�tsz�lag semmit sem �rt�, ikreknek, majd hossz� l�ptekkel Luka mell� sietett, n�velve ezzel a sr�c k�r�l csoportosul�k sz�m�t.

– J�l van, Panther? – k�rdezte a fi� arc�t vizsg�lgatva. – Megs�r�lt?

– Csak volt n�mi n�zettelt�r�sem k�t griffmad�rral – felelte Luka k�nnyed mosolyt er�ltetve az arc�ra. – De ne agg�djon, m�r megold�dott az �gy.

McGalagony Harry�kre villantotta tekintet�t.

– Griffmad�r? – ism�telte Luka szavait.

Miel�tt Harry�k b�rmit is v�laszholtak volna, Hermione k�zbesz�lt.

– Ez egy el�g hossz� �s bonyolult t�rt�net, tan�rn� – hadarta a l�ny, enyh�n elv�r�s�dve. – �s nem hiszem, hogy ez a legmegfelel�bb perc az �gy tiszt�z�s�ra.

Az id�s n� p�r pillanatig m�rlegelte az elhangzottakat, majd lassan b�lintott.

– Griffmadarak? Szfinx? Mi j�het m�g?... A Jeti? – morogta a kiss� h�tr�bb �ll� Fred, mintegy mag�nak.

Luka h�feh�r f�lei megrezd�ltek, majd a leanfay �gy kapta fel a fej�t, mintha a v�r�s haj� fi� legal�bbis kiab�lt volna.

– Szfinx? – k�rdezte kiss� k�vetel�z� hangnemben. – Milyen szfinx?

– Mit gondoltatok, mi�rt rohang�lunk itt? – g�nyol�dott George. – Testedz�st tartottunk?

– Egy szfinx t�madt r�nk, �s elt�rte a p�lc�inkat! – fakadt ki keser�en Fred. – Emiatt kellett s�rg�sen lel�pn�nk.

– Hogy ker�lt ide? – gondolkodott hangosan Harry. – �gy tudom b�k�s, intelligens l�nyek.

McGalagony halkan fels�hajtott. R�j�v�n, hogy a titkol�z�ssal m�r elk�sett, �gy d�nt�tt tiszta vizet �nt a poh�rba.

– Egy Idom�r hozta – szinte k�pte a szavakat. – Addig �gy t�nt vissza tudjuk szor�tani a t�mad�st, hisz a F�nix Rendje �s p�r auror is itt van, de azt�n megjelent az a d�g… – lehunyta szem�t, majd vett egy m�ly l�legzetet, mintegy nyugalmat er�ltetve mag�ra. – El se hinn� az ember, mire k�pes egy szfinx, am�g nem l�tja a saj�t szem�vel…

Ron d�h�sen beler�gott egy k�zeli far�nkbe.

– Ezek eld�nt�tt�k, hogy mindenk�pp valami macskaf�l�vel ny�ratnak ki minket?! – csattant fel m�rgesen.

– Engem akarnak felideges�teni – sz�lalt meg Luka csendesen. – Miattam kezdt�k el begy�jteni azokat a l�nyeket, amelyeknek egy cseppnyi k�z�k is van a macsk�khoz.

Mondat�t d�bbent csend k�vette.

– Ugyan m�r Panther! – legyintett v�g�l McGalagony. – Ne fecsegjen itt �ssze mindenf�le… – hirtelen a tork�ra forrt tov�bbi mondand�ja, Luka ugyanis vill�mgyors mozdulattal felpattant, majd egy er�teljes sz�rnycsap�s k�s�ret�ben elviharzott. – Mit m�vel, Panther?! – ord�totta az �tv�ltoztat�stan professzor a fi� ut�n. – Azonnal j�jj�n vissza!

– Var�zsl�t a var�zsl� ellen, mitol�gia l�ny a mitol�gia l�ny ellen – ki�ltott vissza Luka, majd elt�nt a f�k f�l�tt.