|
1. Fejezet
2006.11.07. 16:44
1. Fejezet
Egy jabb szomor nap virradt fel. Ez volt Elisabeth Carter els gondolata, amikor felbredt. Hossz percekig csak bmulta a plafont s gondolkodott, van-e egyltaln valami oka r, hogy felkeljen.gyis csak a szenveds vrna r. Vgl megemberelte magt s kimszott az gybl. Az vek sorn megkemnyedett a szve s nha mg maga is azt gondolta, nem ms, mint egy savany liba. Csak a szlei kedvrt lt mg, annyira elkeseredett. Az desanyja s az desapja mindent megtettek, hogy jobb tegyk az lett, de a tnyeken nem vltoztathattak. Elisabeth kvibli s az is marad mindrkk.
Mieltt kilpett volna a szobbl, a szeme megakadt azon a paprlapon, amelyet tegnap este rt tele letnek fjdalmas titkval. Tulajdonkppen nylt titok volt, Roxmortsban mindenki tudott rla. De Elisabeth nem akarta, hogy a szlei akr vletlenl is meglssk az rst. sszehajtotta a paprt s az egyik knyvba tette, majd a knyvet visszatette a polcra. Az rs segtett rajta, megknnyebblt, br maga sem tudta, mirt. Ezutn lement reggelizni.
Aznap remek id volt s Elisabethnek jkedve kerekedett. Kis idre megfeledkezett bnatrl s stlni ment. Lassan elmaradtak mellette a hzak s egy kis rtre rt. Leszaktott egy vadrzst, mikzben brndozva kvette az svnyt, amely a rt s a mellette lv erd kztt haladt, majd kis id mlva az erd belseje fel vette az irnyt. Elisabethet ntudatlanul vitte a lba, minden lpst iosmert. Mindig ide meneklt, ha nem brta elviselni az ellensges vagy jobb esetben sznakoz pillantsokat. Ht ve a msodik otthona lett az aprcska erd.
Vidman ddolgatva rt kedvenc fi mell, amikor hirtelen megtorpant, ugyanis nem volt egyedl. Azon a helyen, amit olyan jl ismert, a mohos fatrzsn egy fi ldglt. Elisabeth bnultan llt, agyban drmblt a megszokott gondolat: elfutni! El innen, messzire... De mr ks volt, a betolakod szrevette a lnyt s meglepve ugrott fel. Egy hossz pillanatig csak nztk egymst, aztn a fi ttovn megszlalt:
- Szia... Hogy kerlsz ide?
Elisabeth megrezzent, de csak ksve vlaszolt.Az ismeretlen nagyon jkp volt szke hajval s kk szemvel. s a hangja...
- n... csak erre stltam.
- Aha. Roxmortsban laksz?
- Igen - blintott a lny.
- Mg nem lttalak, igaz, csak egy hete kltztnk ide. Engem Tomnak hvnak, s tged?
- Elisabeth. rlk, hogy megismertelek.
- Gynyr neved van - Tom kzelebb lpett Elisabeth-hez, akinek a torkban dobogott a szve s egy ismeretlen rzs trt r...
- Nekem most mennem kell - Elisabeth kitrt a fi ell s gy megriadt, hogy mg a rzst is elejtette.
- Mris? Ltlak mg? - kiltott utna Tom.
by Silme Betty
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
