�rta: Brigichan (brigichan @ hotmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 12 �ven aluliaknak nem aj�nlott, AU

Megjegyz�s 1: a cselekm�ny kezdet�nek id�pontja: 1997 nyara

Megjegyz�s 2: seg�ts�g a lusta olvas�nak: v�lem�nyt �rok err�l a fejezetr�l a vend�gk�nyvbe

Felker�lt: 2005. november 5.

Emerald Destiny

9. fejezet - A spicli

Perselus szomork�san hunyorogva �lldog�lt a folyos� v�gi ablakn�l, �vatosan kukucsk�lva kifel�, �t a szomsz�d udvar�ra, az ismeretlen, fiatal csal�dra, akikkel soha egy sz�t nem besz�ltek. Bek�lt�z�s�kkor k�sz�ntek egym�snak, ahogy illik, de azok az�ta nem kopogtattak egym�s ajtaj�n. Tal�n �rezt�k rajtuk a muglik, hogy nem hozz�juk hasonl� n�ps�ggel van dolguk, �s jobbnak l�tt�k tartani a t�vols�got. Nevets�ges, gondolta Perselus, hogy itt laknak, tulajdonk�ppen m�terekre egym�st�l, �s m�g csak nem is k�v�ncsiak a m�sikra. Ha �gyesen lesnek, m�g be is l�thatnak egym�s ablak�n, m�gis olyanok, mint az idegenek. A nagy, zajos v�rosban l�tsz�lag senki sem t�r�d�tt a m�sikkal. Mindenki elmer�lt saj�t �nz�s�ben, elsietve a k�z�s gondok mellett - de sz�ps�gek �s �r�m�k mellett is -, csak hogy saj�t lelk�t meg�vja a s�r�l�st�l. A b�jitalok mestere nagyon j�l r�ismert benn�k saj�t, sz�tcinc�lt jellem�re.

- Mi�rt lopakodsz? - k�rdezte kiss� visszah�z�d� hangon, meg sem fordulva.

Rowena megtorpant k�tm�ternyire t�le, fanyar arcot v�gva leleplez�d�se l�tt�n. Kedvese lassan megfordult, �s csod�lkozva cs�cs�r�tett ajkaival.

- Meg akart�l ijeszteni?

Oly t�r�kenynek �s gyeng�nek t�nt, mikor ezeket a szavakat kiejtette, hogy a n�t eg�szen el�nt�tte a b�ntudat. Hiszen l�tva, milyen gyenge, s�padt �s sov�ny m�g mindig a b�l ut�ni esem�nyek miatt…

- D-dehogyis, �desem - szabadkozott, k�nyelmetlen�l feszengve. - �n csak…

- Hallottam, hogy j�ssz - nyugtatta meg Perselus. - Ilyenkor mindig meger�s�dnek az �rz�keim…

Bek�t�z�tt csukl�j�ra pillantott.

- Ilyenkor?

- Amikor k�zelebb ker�l�k ehhez a s�t�t v�gzethez. �lesebben hallok… jobban �rzem a szagokat… illatokat - hunyta le a szemeit, �s mosolyogva kiny�jtotta a kez�t Rowena fel�.

A n� hozz�simult a h�t�hoz, el�l pedig �sszefon�dtak a karjaik.

- Nem akarok elmenni a parkba… - motyogta v�g�l a f�rfi, hiszen igencsak kellemesnek �rezte kedvese k�zels�g�t.

- Megl�tod, j�t fog tenni - cs�kolta meg a nyak�t az. - Lamerint nem siker�lt meggy�zn�d?

Perselus megr�zta a fej�t.

- Mostan�ban ker�l…

- … �s te is ker�l�d �t - tette hozz� Rowena. - Mi t�rt�nt, veszekedtetek?

A professzor hallgatott.

- Csak neh�z �gy l�tezni, hogy… azok ut�n, amik t�rt�ntek…

- Ap�ddal?

- Biztos nem �r�l neki, hogy egy ilyen senkih�zi nagyapja van - s�hajtotta Perselus. - �n se voltam k�l�nb…

- Miket besz�lsz…? - dorg�lta a n� kedveskedve, m�g jobban megszorongatva mellkas�t, mintha valami v�nkost �lelgetne.

- De mi lesz, ha…

- Mi lesz ha! �desem, tudod, hogy ut�lom, ha ilyen vagy! Felesleges azon t�prengened, ami m�g meg sem t�rt�nt, �s val�sz�n�leg nem is �gy fog megt�rt�nni, ahogy elk�pzelted magadnak! A j�v� folyamatosan v�ltozik!

A b�jitalok mestere s�rt�d�tten szipogott egyet.

- Szerinted f�l?

- Az ap�dt�l? Bolond lenne, ha nem f�lne… viszont… neked is meg kell �rtened, hogy � m�r nem kisfi�… A maga m�dj�n… egy feln�tt m�dj�n akar szemben�zni a vesz�llyel…

- Te besz�lt�l vele! - bontakozott ki az �lel�sb�l Perselus, megd�bbenve, mint aki �rul�son kapott valakit. - Neked elmondta, amit nekem nem!

A n� az �gre emelte a tekintet�t.

- Merlinre, Perselus, r�meket l�tsz. Mindenki tudja, hogy �rzel most, mit�l f�lsz, �s mit�l akarod meg�vni �t… Igen, � is tudja, hogy csak ezen j�r az agyad eg�sz nap - tette hozz�, magabiztosabban. - �s m�r a k�ny�k�n j�n ki.

- Hogy lehet ilyen felel�tlen, mikor…! �n betegre agg�dom magam miatta, � meg csak…

- … heny�l a szob�j�ban, �s h�lyes�geken t�ri a fej�t? Csak tudn�m, hogy ez melyik�t�kre igaz jobban… - morfond�rozott hangosan Rowena, ki�rdemelve egy s�t�t pillant�st. - T�nd�rbog�rk�m, szerinted min t�preng szerencs�tlen k�ly�k naphosszat? Azon, mik�nt bizony�thatn� be neked, hogy � is van olyan r�termett var�zsl�, mint a tan�tv�nyaid, akik m�r sz�mos vesz�llyel szemben�ztek… Nem kev�s tehets�get �r�k�lt, ezzel, gondolom, tiszt�ban vagy…

- Ut�lom, mikor �gy sz�l�tasz - jegyezte meg v�g�l Perselus halkan, egy percnyi d�bbent csend ut�n.

- Tudom - adott cs�kot neki a n� az arc�ra. - Csak az�rt teszem, hogy bosszantsalak vele. Kit n�zt�l? - tette a v�ll�ra az �ll�t, hogy kil�sson � is az ablakon. - A szomsz�dokat?

- Azt a csal�dot, igen…

- A kisgyerekkel? - k�rdezte Rowena meglep�dve. A f�rfi b�lint�sa l�tt�n elpirult. - Nos… - mondta, hajtincseit tekergetve -, t�nyleg nagyon sz�p kisbaba…

K�zen fogta kedves�t, �s h�zta a l�pcs� fel�. A professzor sejtelmesen hunyorogva h�mm�g�tt.

- Ezzel most mire c�lzol?

Odalenn a nappaliban m�r �sszegy�lt a n�gy fiatal, �s a lelkes Sirius, aki �gy t�nt, alig v�rta m�r hogy indulhassanak.

- M�g a v�g�n lek�ss�k a randev�t - tette cs�p�re a kez�t. - Nem te volt�l az, aki annyira meg volt gy�z�dve err�l az id�pontr�l?

Perselus f�radtan grimaszolt.

- De igen. Larichs von Rabenstein elm�j�ben vil�gosan ez volt r�gz�tve. Mai napon, d�lut�n, a Kensington Gardensben, amikor a legnagyobb a t�meg, k�t alak fog tal�lkozni…

- De hogy vessz�k �szre, kik azok? - k�rdezte Marie nemes egyszer�s�ggel.

- Az egyik miniszt�riumi dolgoz� lesz… �s k�tve hiszem, hogy lesz ideje m�g hazaszaladni, �s �t�lt�zni mugli ruh�kba. Egy�bk�nt meg… - d�rzs�lte meg hal�nt�k�t k�nl�dva Perselus -, nem is lehet�nk biztosak abban, hogy a tal�lkoz�t val�ban megejtik. Ki tudja, mennyit m�dos�tott a terveiken az, hogy megsz�kt�nk - pillantott Harryre.

Sirius nem t�nt meggy�z�ttnek. Ha m�r menni�k kellett, h�t legyenek ott id�ben.

- A miniszt�riumban a munkaid� az �ltal�nos irodai dolgoz�kn�l n�gy-�t �ra k�r�l �r v�get. Addigra, nyugodt lehetsz, sim�n ki�r�nk - magyar�zta Tonks, ahogy leevick�lt a l�pcs�n. Mivel ki volt k�t�dve a cip�f�z�je, majdnem elhasalt.

- Remus hol van? - k�rdezte Sirius, miut�n les�jt�an v�gigm�rte.

- P�r�zt meg nyak�rvet keres neked.

Perselus gonoszan elvigyorodott. Azonnal nagyobb kedve t�madt s�t�lni menni.

- P�R�ZT?

- Azt mondtad, kutyak�nt akarsz vel�nk j�nni - pislogott Tonks kiss� �rtetlenkedve, megigaz�tva topj�nak p�ntj�t.

- Persze. �S?

- Sz�ks�gszer� - sietett le a l�pcs�n Remus is, hogy ne v�rjanak r� m�g t�bbet. - Megijeszten�d a gyerekeket, ha p�r�z n�lk�l rohang�ln�l az utc�n.

Sirius k�ts�gbeesett pillant�st vetett Harryre, mintha t�le v�rn� a seg�ts�get. A fi� k�nyszeredetten megvonta v�llait.

- M�g a v�g�n elvisz a sint�r, Sirius - tette hozz� Perselus mosolyogva.

- Te j� �g, milyen meleg van! - t�rta sz�t karjait Tonks mosolyogva.

Vid�man sz�vta mag�ba a friss leveg�t, �s a nap meleg sugarait, melyek mintha cir�gatt�k volna a b�r�t.

- Csod�latos! - ujjongott, p�r�gve a puha, kaviccsal telesz�rt �ton.

- Egy kicsit t�l vil�gos… - jegyezte meg Perselus morcosan, mert szinte vak�totta a ny�ri naps�t�s.

- Sokkal jobban �rzed majd magad, megl�tod - karolt bel�je Rowena, ahogy s�t�ltak.

- M�gsem siker�lt meggy�zni Lamerint, hogy elj�jj�n? - k�rdezte Remus.

- Nem igaz�n…

- Aggaszt�an sok id�t t�lt bez�rk�zva a szob�j�ba.

- Sz�momra ink�bb az okoz fejt�r�st, hogy folyton csak az ikrekkel van… Nem igaz�n szaladg�lnak k�r�l�tt�k l�nyok…

- Ez egy szabad orsz�g, Perselus - jegyezte meg Tonks csipkel�dve. - Szerinted titokban k�sz�lnek valamire?

- Ezzel most mire c�lzol?

- Te mire c�lzol?

Rowena �sszepillantott Remusszal, �s mindketten nagyot s�hajtottak.

- N�ha nem tudom, melyik�k a nagyobb gyerek - jegyezte meg Lupin hunyorogva, ahogy a felh�tlen�l kacag�, kis csoportra n�ztek.

A t�volban egy hatalmas, fekete kutya futk�rozott, a kensingtoni park hatalmas f�it ker�lgetve. Tereb�lyes koron�juk lel�g� �gait kergette vid�man, fel-felugr�lt, hogy el�rje �ket, �s r�harapjon a nagy, z�ld levelekre. Harry, Ron, Hermione �s Marie nevetve szaladg�ltak k�r�l�tte, �gakat dob�lva neki, melyeket � lelkesen hozott vissza minden alkalommal. Szel�den cs�v�lta hossz� fark�t, amikor megsimogatt�k a fej�t, �s a f�leit. Nagyot vakkantott, ha megl�tott egy-egy g�rkorcsoly�z� tin�dzsert, �s boldogan hajkur�szta a fel�je rep�l� labd�kat.

Hermione �s Marie vettek maguknak vattacukrot, �s le�ltek egy padra, onnan figyelve a fi�k j�t�k�t.

- Kor�bban sohasem gondoltam volna, hogy egyszer m�g ilyen boldognak l�thatom - motyogta Remus. - Sz�rny� volt az el�z� �v… n�lk�le…

- Mind azt hitt�k, hogy �r�kre elvesz�tett�k - �rintette meg a karj�t Tonks.

- N�lk�letek most nem lehetne itt - folytatta Remus, Perselusra �s Rowenara pillantva.

- �tugorhatn�nk az �rzelg�s megnyilv�nul�sokat? Tudod, hogy ut�lo-… - mordult Perselus goromb�n, hiszen zavarba j�tt a h�l�lkod�s hallat�n. �m eln�mult, mert ahogy elpillantott Rowena v�lla felett, felfigyelt egy khaki-z�ld tal�rba �lt�z�tt alakra, aki siet�sen haladt P�n P�ter s�pos f�mszobra fel�, �gyesen ker�lgetve a lust�n s�t�l� muglikat. Azok megvont�k a v�llaikat, �s legyintettek a t�sk�j�t szorosan �lel� alak l�tt�n, majd folytatt�k a pihen�st.

- � az? - suttogta Rowena.

Perselus �rezte, hogy igen. B�lintott, �s k�vetni kezdte. Tonks a sz�j�hoz emelte k�t ujj�t, �s �leset f�ttyentett vele a gyerekek fel�. Azok mind odakapt�k a fej�ket, Hermione pedig b�lintott. A nagy, fekete kutya le�lt a l�nyok l�b�hoz, odaintve mancs�val a k�t vih�ncol� fi�t, �s �gy str�zs�lt mellett�k, mint egy bern�thegyi egy h�val betemetett s�el� mellett.

A n�gy feln�tt elkezdte h�t k�vetni a f�rfit, aki idegesked�s�vel csak m�g jobban kit�nt a nyugodt j�r�kel�k k�z�l.

- Ismer�snek t�nik - motyogta Tonks, ahogy �tugrott egy fekete, der�kig �r� kis ker�t�sen.

Egyre ritkultak a muglik k�r�l�tt�k, �gy megszapor�zt�k l�pteiket. A k�t f�rfi osont el�l Tonksszal, �s Rowena csak kicsit lemaradva k�vette �ket: t�rdig �r� szokny�ban nehezebb volt l�pcs�znie, �s bokrokon �tugr�lnia. Ugyanakkor szerette volna a h�tuk m�g�tt biztos�tani a terepet.

Ugyanis neszt hallott az egyik fa �gai k�z�l.

Megtorpant egy pillanatra, �s gyanakodva felpillantott a hang ir�ny�ba. Att�l tartott, nem csak �k figyelik meg a tal�lkoz�t. Nem engedhette meg azonban, hogy lemaradjon, hiszen �gy k�nnyen szem el�l t�veszthette volna h�rom t�rs�t. Balj�s �rz�sekkel, de ut�nuk eredt.

�pp amikor utol�rte �ket, eszm�lt fel Tonks.

- De hisz ez Eustace Crowder, valami aktakukac a Nemzetk�zi M�guskapcsolatok F�oszt�ly�r�l! - csapott a homlok�ra, de �gy t�nt, kicsit hangos volt, mert Crowder mag�hoz �lelte a t�sk�j�t, �s reszketve k�rben�zett.

Remus megragadta a n� karj�t, �s ber�ntotta egy bokor m�g�, ahol a m�sik kett� m�r takar�sban volt.

- Hogy vettek fel t�ged aurornak? - k�rdezte Perselus sokadszorra, kiss� megbotr�nkoz� arckifejez�ssel.

- Nem hinn�m, hogy hallana minket. Akivel tal�lkozni k�sz�l, nem tart att�l, hogy megzavarj�k - suttogta Rowena, ahogy leguggolt, �s megsimogatta a sz�p, h�sos f�sz�lakat. - Term�szetb�b�j… felismerem az ilyet. Val�sz�n�leg �gy hat, hogy t�vol tartja a muglikat. Elhitetik vel�k, hogy igaz�b�l nem is k�v�ncsiak a szoborra - intett a s�pos kisfi�t �br�zol� eml�km� fel�.

P�rja kiss� elpirult, ahogy maga is megvizsg�lta a f�vet. Meg sem �rezte azon, hogy k�l�nb�zik a norm�lis gyept�l: ismeretei teh�t kudarcot vallottak volna, ha most csak egyed�l lenne.

- Ez nem helyi b�b�j lehet - jegyezte meg Remus, aki sz�m�ra szint�n �j volt a var�zslat, amit a kis ter�letre bocs�tottak. � maga is j�rtas volt a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�ben, m�gsem j�tt r� � sem, mit�l is olyan n�ptelen a k�rny�k. - Egysz�val…

- … akivel tal�lkozni k�sz�l, az k�lf�ldi - fejezte be a gondolatmenetet Tonks.

- Mi m�s dolga akadhat egy spiclinek a Nemzetk�zi M�guskapcsolatok F�oszt�ly�r�l…? - vonta fel a szem�ld�k�t Rowena. - M�r csak az a k�rd�s, mi c�lb�l �zletel Rabenstein�kkal…

- Mi�rt pont vel�k? - k�rdezte Remus.

- Ismersz m�s, neves, k�lf�ldi csal�dot vagy szem�lyt, aki a k�zelm�ltban telepedett le Angli�ban, �s akinek mindenk�ppen sz�ks�ge lehet egy-k�t hamis�tott okiratra?

Mindh�rman hallgattak, elismerve, hogy a n�nek nagyon is igaza lehet.

- Hogyan mehett�l te tan�rnak…? - fordult vissza Lupin a spicli fel�, vigyorogva.

- Ha kibesz�lt�tek magatokat, tal�n koncentr�lhatn�nk a feladatra is… - d�nny�gte Perselus, �vatosan lehajtva p�r v�konyka �gat. - L�pteket hallok…

A t�bbiek kiss� furcs�llva n�ztek r�.

- T�nyleg hallom, rendben? - sand�tott vissza r�juk, �s kedves�nek ekkor jutott esz�be, mir�l besz�lgettek elindul�s el�tt.

Beh�zta a nyak�t, �s minden ir�nyba k�rben�zett. Az egyik homokos, elker�tett �sv�nyen egy k�l�n�s ruh�kba �lt�z�tt, r�zs�s arc� idegen k�zeledett. Alacsony volt, �s t�mzsi, jobb�ra izmos fels�test�nek k�sz�nhet�en. Arca �s orra saj�tosan r�zsasz�n volt, mint egy kismalacnak, l�tszott h�t rajta, nem veti meg az italt. Noha alacsonyabb volt mindannyiukn�l, egyik�k sem szeretett volna k�zdelembe bocs�tkozni vele. Termete azt a l�tszatot keltette a k�v�l�ll�kban, hogy m�gikus k�pess�gei is legal�bb olyan fejlettek, mint izmai.

Remus t�prengve massz�rozta az �ll�t, azon morfond�rozva, miket rejthet az a t�ska.

- Hogy sz�l a parancs? - k�rdezte v�ratlanul.

- Megfigyel�s - felelte Perselus, noha l�tszott rajta, hogy nem helyesli. - �s muglikat vesz�lyeztet� esetben beavatkoz-… A SZENTS�GIT, MI VOLT EZ?! - sz�kkent fel, kiugorva a bokor takar�s�b�l, amikor egy pukkan�st k�vet�en r�zsasz�n f�st kezdett sz�lling�zni mindenhonnan.

A k�t, rosszban s�ntik�l� f�rfi a szoborn�l persze azonnal �szrevette �t, �s ideges dulakod�sba kezdtek. Az idegen megpr�b�lta kit�pni Crowder kez�b�l a t�sk�t, de az ny�sz�tve ellenkezett. T�mad�ja j�kor�t tasz�tott rajta, mire a spicli hanyatt esett. �m mindkettej�k kez�b�l kir�ppent a t�ska, pap�rlapokat sz�rva a f�re. Az idegen d�h�dten el�kapta a p�lc�j�t, �s arra a bokorra szegezte, ami m�g�tt most Perselus �llt, szitkoz�dva. A b�jitalok mestere jobbra vet�d�tt, elhasalva a gyepen, a t�bbiek pedig, a f�stt�l k�h�gve �s k�nnyezve igyekeztek menteni a b�r�ket.

Crowder felsikkantott, amikor megl�tta, hogy az idegen �tkokkal bomb�zza a leskel�d�ket, ez�rt menek�l�re fogta a dolgot. Odam�szott t�sk�j�hoz, kapkodva belegy�rte a sz�tr�ppent iratokat, �s nyak�ba szedte a l�bait. Elrohant azon a kihalt kis s�t�nyon, amelyen az ismeretlen �rkezett.

Remus belemarkolt a v�r�s, homokos f�ldbe, �s j�kor�t haj�tott t�mad�juk szemeibe. Az pr�szk�lve �s idegen nyelven k�romkodva t�r�lgette a szemeit.

- Conexio! - rikkantotta valaki azel�tt, hogy megsz�lalhatott volna.

Ugyanebben a pillanatban k�t fekete kab�tos alak vet�d�tt a sz�kev�ny miniszt�riumi ut�n, fel�j�k sem pillantva. Egy harmadik ott maradt a szoborn�l, p�lc�j�t a megk�t�z�tt idegenen tartva, �m rettent�en d�h�s, k�k szemeivel �ket figyelte.

- Mi a t�-…? - k�rdezte Tonks, n�gyk�zl�b, a homokban k�szva, nem �ppen a legn�iesebben.

- LAMERIN! - f�rmedt a fi�ra Perselus.

- Hogyan? - pillantott fel Remus.

Egy magas, atl�tikus alkat� f�rfi hoppan�lt a fi� mellett, megvizsg�lva a megk�t�z�tt rabot. Ugyanolyan fekete kab�t volt rajta, csup�n mellkas�n, a piciny zseb f�l�tt b�bor cs�k h�z�dott, „VBK - CA” h�mzett, s�rga felirattal.

- Aidan! - pattant fel a f�ldr�l Tonks, leporolva a t�rd�t.

A f�rfit, �gy t�nt, meglepte, hogy keresztnev�n sz�l�tott�k. M�r �ppen k�vetni akarta Crowdert, de �gy, hogy �szrevette Nymphadorat, intett a kez�vel. K�t, hangtalanul mozg� t�rsa szaladt h�t helyette.

- Ez azt�n a b�jos bemutat�, Nymphadora. M�r azt hittem, riasztani kell a tudatm�dos�t�kat… - jegyezte meg a f�rfi, g�nyosan vigyorogva a f�foltos, poros, m�g mindig k�nnyez�-k�h�g� t�rsas�gon.

Tonks ujjai reszketve fogt�k a p�lc�t. �gy t�nt, roppantul megsz�gyen�tve �rzi mag�t, ami�rt a var�zsl� olyan �gyetlennek titul�lta, mint egy muglit.

- Megtudhatn�m, mit keresel itt?

- Azt hiszem, err�l nem neked tartozok jelent�ssel, Nymphadora. Jelenleg �n vagyok az, akinek joga van k�rd�seket feltenni. Nem vagy szolg�latban, mi ez a nevets�ges lopakod�s �s k�vet�s? �s kik ezek veled?

- Roxfortos tan�rok - mondta Lamerin halkan, m�g mindig inger�lt arccal.

- Ki maga, �s mi dolga van a fiammal? - k�vetelte Perselus, f�lrel�kve Remust, odal�pve a b�rdolatlan f�rfihez.

- Ez a maga fia? �r�lhet, ha ezek ut�n nem bukik meg a vizsg�n. Majdnem sikeresen t�nkretett�k a felv�teli feladatukat - felelte az. - M�g szerencse, hogy a k�lyk�k eszesebbnek bizonyultak, �s meg tudt�k f�kezni magukat is, �s a c�lszem�lyeket is.

- Felv�teli… feladat? - rebegte Perselus.

- Aidan Sloo, Var�zs-B�n�ld�z�si Kommand� egyik kik�pz�tisztje - mutatta be Tonks a f�rfit kelletlen�l.

V�gigm�rte Lamerint, annak fekete kab�tj�t, �s �szrevett a fi� mellkas�n egy z�ld cs�kot. Azon is �t bet� �llt csup�n: VBK-FP.

- Ugye nem mondod komolyan, hogy te is VBK-s akarsz lenni…!

- „Var�zs-B�n�ld�z�si Kommand� - Felv�teli Program”?! �S ERR�L �N MI�RT NEM TUDOK? - �v�lt�tte Perselus, �jra a kensingtoni h�z nappalij�ban.

�gy szorongatta fia jelentkez�si lapj�t, hogy az eg�szen gy�r�tt lett a sok hadon�sz�st�l. Lamerin sz�rnyen mogorva arcot �lt�tt, �s l�tszott rajta, hogy nem akarja hagyni mag�t.

Rowena s�tem�nnyel k�n�lta, �s le�ltette az asztalhoz Harryt, Marie-t, Ront �s Hermionet, hogy kivonja �ket a veszeked�sb�l, melyet � maga is viszolyogva hallgatott. Ron fel akart kelni, hogy megn�zze b�tyjai pap�rj�t, de a n� er�szakosan vissza�ltette.

- Ebb�l most maradj ki - sziszegte. - Egyetek.

- Ezt tervezgett�tek eg�sz id� alatt! - folytatta a b�jitalok mestere. - MI�RT?!

- Mert valamit kezdeni akarunk az �let�nkkel… valami �rtelmeset… - morogta Fred.

- Ott a boltotok, t�r�djetek azzal! Neked, fiam, hogy juthatott eszedbe…!

- SEMMI M�S NEM JUTOTT AZ ESZEMBE, APA! - csattant fel Lamerin, kit�pve a kez�b�l a lapot, �s megpr�b�lta �jra kisim�tani. - Tudod j�l, hogy nem j�rtam norm�lis iskol�ba! M�g szerencse, hogy itt nem k�vetelnek RAVASZ-vizsg�kat, csak RBF-et! A fi�k seg�tettek felk�sz�lni, �s a Miniszt�riumban megengedt�k, hogy soron k�v�l letegyem �ket.

- Csak �gy megcsin�lt egy RBF-et? - sz�rnyedt el Hermione, aki �veket k�sz�lt a vizsg�kra. �m Sirius egy inger�lt pillant�ssal eln�m�totta.

- Semmilyen m�s k�vetelm�ny nincs, csak RBF-vizsg�k, �s a 17 �v korhat�r! Az �sszes el�zetes teszten megfelelt�nk! Ez volt a felv�teli feladatunk, �s szerencs�sen elbalt�zt�tok nek�nk! �r�lhet�nk, ha nem utas�tanak el minket! Hogy tehett�tek ezt?!

- H�t rem�lem is, hogy elutas�tanak! Az �n fiamb�l nem lesz…!

- Mi�rt, mi lesz akkor a fiadb�l? Egy naplop� �lete v�g�ig, aki naphosszat az apja tal�rj�t fogja?!

Perselus szeme megvillant, �s hatalmas pofont kevert le gyermek�nek.

Lamerin els�padt a sz�gyent�l, �s az ajkaihoz kapott. Azok felrepedtek a csattan�st�l. Iszony� arccal felkapta a VBK-s kab�tot, �s sz� n�lk�l felcs�rtetett az emeletre. �gy becsapta szob�j�nak ajtaj�t, hogy a konyhaszekr�nyben egym�sra borultak a t�ny�rok.

Apja rettenetesen d�h�s volt, szinte f�jtatott a m�regt�l.

- Nem volt jogotok beler�ngatni ebbe az �r�lts�gbe!

- Nem mi r�ngattuk bele, � vetette fel az �tletet! - menteget�z�tt George.

- AKKOR LE KELLETT VOLNA BESZ�LNETEK R�LA! �pesz� ember nem megy el Kommand�snak!

- Uram, k�rem… Lamerinnek t�nyleg kiv�l� k�pess�gei vannak… Akkora a tud�sa, mint kett�nknek egy�ttv�ve, azonnal felvett�k volna, ha nem lett volna ez a mai mal�r… - tette hozz� Fred. - M�r az is kellemetlen�l �rintette, hogy kiv�telezve b�ntak vele, ami�rt… nos… - seg�lyk�r�en b�tyj�ra pillantott - ami�rt �n Ez�st-Merlin D�jas var�zsl�, roxfortos tan�r, meg minden… Eg�szen m�sk�ppen kezelt�k, mint minket…

Perselus elk�pedve pislogott, �s f�jdalmas, er�lk�d� arcot v�gott, mintha makacs, ostoba embereknek pr�b�ln� elmagyar�zni huszadj�ra, ugyanazt.

- Fel… FEL TUDJ�TOK FOGNI, milyen vesz�lyekkel j�r ez a munka? Hogy itt vesz�lyes b�n�z�ket kell hajkur�szni? R�d h�nyat k�ldtek annakidej�n? - f�rmedt Siriusra.

- Lehettek vagy egy tucatnyian… - mondta az, flegm�n.

- Tiszt�ban vagyunk vele, uram - mordult Fred. - De van is kit hajkur�szni, most hogy Tudjukki �jra vi-…

- Nem fogom v�gign�zni, ahogy a fiam meg�leti mag�t valami elvetem�lt akci�n! A ti any�tok HOGY EGYEZHETETT BELE?

Az ikrek hallgattak. Ron elk�pedve emelkedett fel a sz�kb�l.

- EL SE MONDT�TOK NEKI? - ki�ltotta.

Perselusnak nem is kellett t�bb: p�lc�j�val mag�hoz h�vta mugli kab�tj�t, �s kirohant az ajt�n.

- George, szaladj, nem mondhatja el any�nak! Nem szabad, hogy t�le tudja meg…!

Az iker meg se v�rta, hogy befejezze a mondatot, m�ris �tnak indult a Grimmauld t�r fel�. Testv�re feliszkolt az emeletre: �gy t�nt, vigasztalni akarja Lamerint.

A sok ajt�csapkod�s v�gezt�vel Remus, aki eddig a kanap� karf�j�n �lve hallgatta a veszeked�st, megd�rzs�lte a hal�nt�k�t.

- Mint a gyerekek, komolyan…

- Akkor sem lett volna szabad meg�tnie… - s�hajtotta Sirius. - Nem sz�lhat bele a fi� �let�be �r�kk�.

- Ezt most csak az�rt mondod, mert a te any�d is olyan volt, hogy mindent el� akart �rni neked…

- Az �n any�m enn�l sz�zszor kegyetlenebb volt!

- Akkor pedig tudhatn�d, hogy Perselus csak j�t akar, mert f�lti a k�lyk�t - mordult Remus, amire bar�tja nem tudott mit felelni. - Te sem �r�ln�l neki, ha a gyereked ilyen vesz�lyes hivat�st v�lasztana…

Akaratlanul is Harryre pillantott, aki m�r �vek �ta tudta, hogy az auror-szakma az egyetlen, amit el tud k�pzelni mag�nak.

- �n igenis b�szke lenn�k a gyermekemre - l�pett m�g�je Sirius, v�llaira t�ve a kez�t -, ha az ilyen dics�retes munk�t v�llalna.

- De te m�s vagy! M�g mindig mindenben a csib�szs�get l�tod, a gyerekes kalandokat! Nemes feladat, vagy sem, k�t legjobb bar�tunk halt meg e dics�s�ges hivat�s miatt!

- James �s Lily nem a-…

- A vit�t lez�rtam, Sirius - tiltakozott Remus, �s ink�bb felment az emeletre, a szob�j�ba.

Ron, �gy t�nt, teljesen mag�ba zuhant. Egyik oldalr�l Hermione, a m�sikr�l pedig Marie simogatta a h�t�t, hogy vigasztalja egy kicsit.

Tonks, m�g mindig f�st�l�gve, n�m�n meredt maga el�, mintha fel akarn� gy�jtani a doh�nyz�asztalt a tekintet�vel.

- Milyen ember ez az Aidan Sloo? - k�rdezte Rowena �vatosan.

Nymphadora s�hajtott egyet.

- Sz�rny� alak… - kezdte. - Elk�peszt�en �ntelt… maximalista… G�nyos �s kegyetlen. L�thattad, hogy besz�lt velem… Most, �gy t�nik, a Civil Alakulatn�l szolg�l… a CA ezt jelenti - intett unottan. - Aidan �s �n nagyj�b�l egy id�ben kezdt�k a kik�pz�s�nket. A VBK-soknak �s nek�nk vannak egyforma kurzusaink - tette hozz�, l�tva az �rtetlenked�st a gyerekek arc�n. - Ugyan�gy ismerni�k kell a legfontosabb s�t�t var�zslatokat, �s azok kiv�d�s�t. Lopakod�sb�l �s �lc�z�sb�l is ugyan�gy meg kell felelni�k, mint nek�nk.

- De akkor mi a k�l�nbs�g az aurorok �s a kommand�sok k�z�tt? - k�rdezte Harry.

- Ezt rem�lem nem az�rt k�rdezed, mert el akarod bliccelni a RAVASZ-okat - jegyezte meg Sirius vigyorogva. A fi� visszamosolygott r�.

- Az auroroknak nagyobb a t�rsadalmi megbecs�lts�ge, mint azt bizony�ra tudod. Mindig minket mutogatnak, mindig mi nyilatkozunk… az � nev�ket csak kev�sszer emlegetik. Ez�rt is gy�l�lnek minket annyira - folytatta Tonks. - Hiszen hallhattad, ehhez csak RBF-vizsg�k sz�ks�gesek. Aki teh�t nem tud az utols� k�t �vben megfelel�en teljes�teni, vagy nem �r el megfelel� RAVASZ-eredm�nyeket, az sokszor ink�bb elmegy a Var�zs-B�n�ld�z�si Kommand�hoz… Ahogy ez az ut�bbi �vekben sok jelentkez�vel megesett. Az elm�lt n�gy �vben, �gy tudom, senkit sem vettek fel az auror-k�pz�sre.

- De Tonks… - sz�lalt meg v�gre Ron. - A munka tulajdonk�ppen ugyanaz, nem? Ugyan�gy b�n�z�ket kell vad�szni… vagy t�vedek?

- Nos… am�g a VBK-sok a b�nelk�vet�ket hajkur�ssz�k, addig nek�nk a s�t�t var�zsl�kat kell felkutatnunk… De igen, Ron, azt hiszem, igazad van, a munka egyform�n mocskos… Hiszen ma m�r a legt�bb s�t�t var�zsl� egyben b�n�z� is…

- �desany�d nem lesz boldog, ha ezt megtudja - s�hajtotta Hermione.

- Az biztos - tette hozz� Sirius. - Molly eg�sz �let�ben foggal-k�r�mmel harcolt az�rt, hogy vesz�lyen k�v�l tudjon titeket… - pillantott Ronra.

- Elk�pzelni sem tudom, hogy fogj�k ezt beadni neki… - fintorgott a fi�. - M�g kicsi voltam, mikor Charlie bejelentette, hogy s�rk�nyokkal akar foglalkozni Rom�ni�ban… K�t napig s�rt, �s k�ny�rg�tt neki, hogy gondolja meg mag�t… Soha nem fog beleegyezni ebbe…

- De ha egyszer nem kell hozz� sz�l�i enged�ly… - vonta meg a v�llait Harry. - Azt csin�lnak, amit akarnak… Feln�ttek…

- T�nyleg nagyon f�lresiker�lt ez a mai felv�teli feladat? - k�rdezte Marie.

Sirius �sszepillantott Rowenaval, akinek m�g mindig ugyanolyan kormos volt az arca a f�stt�l, mint Tonksnak.

- El�gg� akad�lyoztuk �ket, azt hiszem… - vallotta be a n�. - Hiszen �gy m�g azzal is kellett foglalkozniuk, hogy minket is visszatartsanak, �s azzal is, nehogy megsz�kj�n a k�t f�rfi…

- De siker�lt megakad�lyozni, nem? - k�rdezte Harry.

- Az ikrek elkapt�k Crowdert, mint az kider�lt… �gy igen - b�lintott Tonks. Majd nagyot s�hajtott. - Rem�lem, legal�bb azt az � siker�knek fogj�k elk�nyvelni, hogy minket megf�keztek… �s nem a mi �gyetlens�g�nknek…

- Na �s mi lesz Crowderrel? - k�v�ncsiskodott Hermione. - Biztos nem engedik majd vissza dolgozni egy ilyen eset ut�n…

- �, ebben biztos vagyok. Majd tal�lnak valakit a hely�re…

A fesz�lt hangulat az elk�vetkezend� napokban is megmaradt. Egy �tkez�sn�l sem volt teljes az asztal; akik �sszevesztek, ker�lt�k egym�st.

Perselus inger�ltebb volt a kellet�n�l, m�g Rowena nyugtat� szavaira sem volt k�pes norm�lisan viselkedni. Volt, hogy egy eg�sz napra elt�nt: ilyenkor, mint ut�lag kider�lt, mugli rokonain�l volt, �tragasztva saj�t aggodalm�t s�gor�ra �s ap�s�ra.

A h�rom VBK-jel�lt izgatottan leste az ablakot minden reggel. A mal�r ut�n sz�mtalanszor bementek a Miniszt�riumba, hogy �rdekl�djenek, megvannak-e m�r az eredm�nyek, de minden alkalommal hazak�ldt�k �ket, mondv�n: az �rtes�t�st baglyok �tj�n kapj�k meg.

Az ikrek nem akartak tov�bb alkalmatlankodni, hiszen Piton m�r akkor, mikor elhaladt mellett�k, �gy n�zett r�juk, mintha fel akarn� ny�rsalni �ket. Visszavonultak h�t az Abszol �ton l�v� var�zsvicc boltjukba, �s ott v�rt�k a sorsd�nt� pap�rokat.

Lamerin egy sz�t sem v�ltott az�ta apj�val, hogy a pofon elcsattant. A f�rfi pr�b�lt ugyan mindent megtenni annak �rdek�ben, hogy lebesz�lje - vagy ink�bb: lebesz�ltesse �t err�l az �r�lt d�nt�sr�l. Molly �s Arthur is megjelent m�snap, hogy hallja a fi� �rveit is, �s ugyan�gy r�m vesz�lyesnek �t�lt�k meg a munk�t, melyre a h�rom fi� v�llalkozni akart. M�g azonban az � aggodalmukat term�szetesnek v�lte, nem hagyta �tverni mag�t: amikor m�g Kingley is l�togat�ba j�tt, azonnal gyanakodni kezdett.

Nem is k�pzelte volna, hogy apja ilyen aljas m�dszerekhez is folyamodik, hogy visszatartsa �t. Nem tudta, mivel vette r� Kingsleyt, de m�g azt sem z�rta ki, hogy megfenyegette, hogy meg�tkozza… mi t�bb: lehet, hogy a m�lt�s�gteljes auror Imperius-b�b�j alatt �llt. Elvetette azt�n az �tletet, tekintve, hogy Kingsley sose hagyn� mag�t �gy elvar�zsolni… �s egy kicsit sz�gyellte is mag�t, hogy ilyesmit felt�telezett apj�r�l, de olyannyira haragudott r�, hogy nem volt hajland� meghallgatni bocs�natk�r�s�t.

Nem, mintha a professzor annyira t�rte volna mag�t. Makacs ember volt, t�vol �llt t�le, hogy elismerje hib�it. Lamerin sokszor azt k�rdezte mag�t�l, vajon azt v�rja-e apja, hogy majd � meg oda b�k�lni hozz� - bevallva, mennyire ostoba volt, hogy ez a szakma egy�ltal�n az esz�be jutott. A f�lt�sb�l fakad� veszeked�st m�g meg tudta volna bocs�tani neki, de a pofont nem. Nem l�tott r� es�lyt, hogy valaha kib�k�ljenek…

Napr�l napra keser�bb� v�lt, hiszen az �gy v�rt bagoly csak nem akart �rkezni. Egyik reggel, mikor az eg�sz h�z bagolyhuhog�sra �bredt, pizsam�stul rohant le a konyh�ba, h�tha az � madara �rkezett…

De csal�dnia kellett. Harry, Ron �s Hermione kapta meg McGalagony �rtes�t� level�t, ahogy minden �vben. �v�lteni tudott volna a csal�d�st�l, �s ez az arc�ra volt �rva.

Apja, aki a l�pcs�n �llva figyelte, �szrevette ezt. Amikor meghallotta a baglyokat, � is azonnal kipattant az �gyb�l. Egy vigasztal� sz�t sem tudott azonban kiny�gni, amikor fia sz� n�lk�l, szinte k�nnyes szemekkel felballagott mellette a l�pcs�n.

�rz�sei teljesen �sszezavarodtak. Egyr�szt sz�vb�l k�v�nta a sikert gyermek�nek, m�sfel�l azonban szerette volna burokban tartani, megv�deni minden rosszt�l… Noha tudta, hogy ez nem lehets�ges. Megt�rve v�rta h�t a bagoly �rkez�s�t, mert tudta: b�rmi is �ll majd a lev�lben, sz�rnyen fogja mag�t �rezni t�le.