Mikor meg�rkezett a sz�v�nek oly' kedves otthon�nak ajtaj�hoz, vett egy m�ly leveg�t, �s lassan kif�jta. Annyira ijedt volt �t k�zben, hogy a titokzatos idegen elkaphatja, hogy szinte eg�sz �ton dermedten �lt.

Most, hogy biztons�gban van, pr�b�lta ler�zni mag�r�l a fojtogat� �rz�st. Ut�lt f�lni. Peppy kicsit lemaradva m�g�tte, a l�tv�nyt�l leny�g�z�tten tekintett sz�t az el�parkon.

- Menj�nk be! Seg�ts a csomagokn�l Tomnak - Az utas�t�s kiz�kkentette a man�t a k�bulatb�l, futott teljes�teni �rn�je parancs�t.

Mikor Tom �s Peppy elhaladtak Camille mellett, a n� kedves hangon k�sz�nte meg. L�tta rajtuk, hogy furcs�llj�k hirtelen ittl�t�t. Igyekezett azt mutatni, hogy nincs semmi probl�m�ja.


V�gighaladt a folyos�kon, a falakat meg-meg�rintve ment a r�gi szob�j�ba. Keser�en gondolt vissza, hogy k�t h�napja m�g semmire nem volt gondja. Tanult, k�pezte mag�t, j�tszott a h�gaival, vacsor�n�l hallgatta a b�tyjai t�rt�neteit, �desanyj�t �s kedvenc n�v�r�t figyelte, hogy � is olyan el�kel� �s finom h�lgy lehessen, mint �k.

H�t igen. A l�tszat �s a val�s�g. Mint ahogy most is. Sosem tartozott a kimondott �rin�k k�z�. F�rfias szenved�ly�vel nem is volt lehets�ges, de nem tudott lemondani r�la. F�rfi m�dra lovagolt, karddal v�vott �s b�tyjainak k�sz�nhet�en, kiv�l�an b�nt j� p�r fegyverrel. Mindemellett t�rsas�gban t�k�letes �rin�k�nt viselkedett.

A mugli harci eszk�z�k is leny�g�zt�k. A csal�dban mindig volt olyan k�l�nc, mint �, �gy igen gazdag fegyvergy�jtem�nnyel rendelkezett a Palota. B�r nem haszn�lt�k �ket, Daniel, Camille kedvenc szolg�l�ja, lelkiismeretesen karban tartotta azokat, �gy b�rmikor haszn�lhat�ak lenn�nek.

A szob�j�ba �rve mosolyogva n�zett k�r�l. Minden olyan volt, mint mikor elment. Esz�vel tudta, hogy ennek �gy kell lennie, hiszen k�t hete nem lakott csak itt, de zaklatott lelk�nek j�les� l�tv�ny volt. Felfriss�tette mag�t, �s �t�lt�z�tt, mivel Angli�ban kor�nt sincs olyan meleg, mint szeretett haz�j�ban, ebben az �vszakban. K�nny� ny�ri ruh�ban libbent le az indiai t�rsalg�ba. Mikor bel�pett, minden arc fel� fordult.

- Baj van - Nem volt helye kertel�snek.

Anyja agg�d�n n�zett r�. Sejtette � m�r akkor is, mikor Tom sz�lt neki, hogy Camille �rkezett.

- �lj le k�z�nk, �s kezd az elej�n.

A fiatal n� engedelmeskedett, majd r�szletesen elmondta, mit tapasztalt a k�ri�ban, �s mit hallgatott ki. Mik�zben besz�lt, mindenki figyelmesen hallgatta. Amikor a titokzatos idegen kihallgat�s�n�l tartott, l�tta, hogy megfesz�lnek az arcok, de senki nem sz�lt k�zbe.

Elhallgatott, v�rta, hogy a t�bbiek megem�ssz�k a hallottakat.

- Anya, azt �ruld el nekem, k�rlek, hogy mi volt az, amivel Lucius meg tudott gy�zni, hogy az � fi�t v�laszd - a k�rd�st Amelie tette fel, de mindenki k�v�ncsi volt a v�laszra.

- Annak m�g nincs itt az ideje. Ink�bb az a fontos, hogy te mit tudt�l meg.

- Nos - kezdett bele a k�rdezett -, a Malfoyok sajnos t�l r�g �ta a s�t�t m�gia k�vet�i. A gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik, eddig csak p�ran l�zadoztak sz�leik ellen, de azokat valamilyen b�b�j seg�ts�g�vel tartott�k kord�ban.
Mivel nem vagyok tiszt�ban a p�lc�val val� var�zsl�s mik�ntj�vel, err�l t�bbet nem tudok mondani.
A nyak�knek k�sz�nhet�en Camille megl�tta a v�gs� bizony�t�kot - Ugyanazt l�tta, amit �n, a koromn�l �s hajadons�gomn�l fogva az �kszer n�lk�l is l�thatok. Nem volt b�ztat�.
A f�rje �s az any�sa nem, de a csal�d feje, valamint a legt�bb rokonuk �s bar�tjuk s�t�t lelk�. Vel�k b�k�s �ton nem rendezhet� semmi, ami igencsak megnehez�ti a dolgunkat, ha konfliktusba kevered�nk.

- De n�m�n sem fogok t�rni - heveskedett a h�ga.

- Nem is kell. Te egy Alm�ssy vagy. Egy nagy m�lt�, aranyv�r� csal�d sarja, nem mellesleg, ha Lucius tudn� r�lad mindazt, amit �n, akkor komolyan tartana t�led - B�tyja ugyan mosolygott, mik�zben ezt mondta, de mindenki tudta, hogy komolyan besz�lt.

Camille h�l�san n�zett Andrew-ra. Eml�kezett m�g, mikor titokban harcolni tan�totta. Kem�ny tan�r volt, de � �lvezte minden perc�t.

- Mit tegyek, mit tan�csoltok? Menjek vissza, mintha mi sem t�rt�nt volna?

-Igen. Persze, nem v�dtelen�l. Mivel a helyzet komoly, �jra lev�dj�k az otthonunkat. Ehhez kell minimum egy h�t, mivel nem a nyaral�nkr�l van sz� - Apja hangja nyugodt volt, m�gis hat�rozott. Camille nem ellenkezett, tudta, hogy Alm�ssy Gy�rgy�t nem olyan f�b�l faragt�k, aki hagyja veszni csal�dja b�rmelyik tagj�t.



Mire v�get �rt a h�tv�ge, m�r k�szen �llt a terv. Ha b�rmi baj t�rt�nne, vagy Camille csak �gy �rezn�, hogy mennie kell a k�ri�b�l, kapott egy nevet �s egy c�met, ahol seg�ts�get kap.



x x x



Miel�tt hazament volna, el� akarta k�sz�teni a terepet az esetleges gyors t�voz�s�ra.

A hint�t a megfelel� ir�nyba ford�ttatta, majd n�h�ny m�rf�ldre a c�l�llom�st�l leereszkedett.

Kifogta az egyik lovat, feket�re v�ltoztatta, majd elv�gtatott vele. Teljesen belesimult a l� h�t�ba, nem akarta, hogy �szrevegy�k.


A sz�rk�let j�t�kony hom�lyba fedte kil�t�t. S�t�t sziluettje sz�guldott a f�ldeken kereszt�l. Gondolatai a k�zelg� besz�lget�s k�r�l j�rtak. Eddig nem volt j� tapasztalata az angolokkal.

A kapu el�tt meg�llt, de nem mozdult a nyeregb�l. K�r�ln�zett, nem k�vette-e valaki. K�zben meg�llap�totta, hogy a kast�ly, amibe be sz�nd�kozott jutni, ugyan kisebb volt, mint az otthona, de ugyan�gy kiv�vja az ember csod�lat�t.

Sz�z tornya t�rt az �g fel�, mely m�r teljesen bes�t�tedett, csak a hold vil�g�tott. A kapu, amely el�tt v�rakozott, hasonl�tott a Malfoyok�hoz, csak ezen nem voltak nyilak, �s az M helyett egy hatalmas c�mer volt rajta.

Nem volt ideje jobban megn�zni, tudta, minden perc sz�m�t. Szemeit behunyva koncentr�lt j�vetele c�lj�ra �s a szem�lyre, akivel mindenk�pp tal�lkoznia kellett. Egy fel� sz�guld� medve alakj�t l�tta. F�nyes volt �s �ttetsz�. A n� tudta, mire haszn�lj�k a var�zsl�k. Az �rkez� patr�nus �llat k�rbeszagl�szta �t, majd v�rakoz�s teljesen �llt meg el�tte.

- Besz�lnem kell �nnel, tal�n egym�s seg�ts�g�re lehet�nk.

A patr�nus sz�tfoszlott, a kapu kiny�lt �s Camille v�gt�ra �szt�n�zve lov�t �tv�gott a parkon. Az �llat, a f�rads�g legkisebb jele n�lk�l kaptatott fel a dombon. A t� mellett elkanyarodva, egyenesen a bej�rat fel� korm�nyozta az �llatot. Mikor oda�rt lass�tott, majd meg�llt.

Kih�zta mag�t �s m�lt�s�gteljesen n�zett az el�tte �ll� ismeretlenekre. A k�t alak meghajolt. A n� miut�n azok kiegyenesedtek, egyedes der�kkel lehuppant a f�ldre, majd � is meghajolt.

- Menj�nk az irod�mba, ott mindent megbesz�lhet�nk.


A kellemes, megnyugtat� hang egy �reg f�rfi� volt, legal�bb is Camille erre k�vetkeztetett. A m�sik alak mozg�s�b�l �t�lve j�val fiatalabb, tal�n a n�vel egykor� lehet. Nem l�tott bel�l�k semmit, a kast�ly takarta a hold f�ny�t.

Csendben mentek a l�pcs�k�n, majd egy ronda szobor el�tt meg�lltak. Az id�s var�zsl� - a f�kly�k f�nye l�that�v� tette - a fiatal f�rfi�nak magyar�zott valamit egy olvad�s r�g� nevezet� valamir�l, mik�zben a szobor �letre kelt, �s arr�bb �llt. �k, az �gy felszabadult l�pcs�n jutottak be az irod�ba.

Mikor becsuk�dott az ajt� m�g�tt�k, a fiatal f�rfi Camille fel� fordult.

- �dv�zl�m �nt, kisasszony. Harry Potter vagyok, a mellettem �ll� �r Albus...

- Dumbledore - fejezte be helyette a n� - Tudom. Nem akarom megs�rteni �nt, uram, de ha volna oly' sz�ves �s, magunkra hagyna minket a professzorral, lek�telezne. Amit meg k�v�nok vitatni az �rral, az egyenl�re csak k�t szem�lyes t�ma. �s asszony vagyok - ny�jtotta a Harryk�nt bemutatkozott fiatalember fel� bal kez�t, hogy felh�vja figyelm�t a gy�r�j�re.

A f�rfi elk�sz�nt, majd kiment az irod�b�l. Camille igyekezett magabiztosnak l�tszani. Tudta, hogy ezen a besz�lget�sen nagyon sok m�lik.

- Bocs�sson meg k�rem, m�g be sem mutatkoztam. A nevem Camille Alm�ssy Malfoy, sz�rmaz�somat tekintve, magyar.

- Foglaljon helyet, k�rem - mutatott az id�s m�gus az egyik karossz�kre.

- K�sz�n�m, elfogadom.

Mikor mindketten le�ltek, a f�rfi Camille arc�ra f�ggesztette tekintet�t, jelezve, hogy figyel.

- H�zass�g r�v�n ker�ltem a Malfoy csal�dba, de ezt bizony�ra tudja, mivel a l�pcs�n felfel� j�vet, megengedtem, hogy belepillantson az eml�keimbe.

Albus arc�n elismer�s suhant �t.

- Valaki az �letemre t�r. Lucius Malfoy-t haszn�lja fel, hogy sikerrel j�rjon. Azt nem hallottam, hogy meg akar �lni, de meg fog, mert amit akar, azt nem adhatom meg neki.

- Voldemort - mondta halkan a f�rfi, mintegy mag�nak.

A l�ny arc�n egy pillanat alatt futott �t a felismer�s, �s a d�bbenet.

- A j�slat. Voldemort �s Harry Potter - Elgondolkod� arc�ra egy nehezen �rtelmezhet� mosoly �lt ki - Mondja meg nekem professzor, most mit tegyek? A j�slat val�ra fog v�lni. Nem hittem volna, hogy belekeveredek valaha is, de....

- Mire gondol, asszonyom? Bevallom, nehezen k�vetem.

A l�ny arca �jra komoly lett.

- Tudja, hogy ezt nem mondhatom el egyenl�re. Mennyit tud a csal�domr�l a professzor?

- Eleget, hogy tudjam, Eyla Temploma nem csak egy mese.

- Akkor azt is tudja, hogy nem avatkozhatunk bele az esem�nyekbe.

- Akkor minek k�sz�nhetem a l�togat�s�t?

- Seg�ts�get k�rek �nt�l, hogyha elj�n az ideje, sz�m�thassak �nre.

- Honnan tudja, hogy �n vagyok az, aki seg�thet mag�n Camille?

- �n a F�nix Rendj�nek vezet�je, �s Harry mentora. Nekem is megvannak a megb�zhat� forr�saim, ahogy �nnek is. Azt k�rem �nt�l, hogy ha elj�n az ideje, ny�jtsa fel�m a kez�t �s sem �n, sem a csal�dom nem lesz h�l�tlan. Az elk�vetkez� h�t nap kritikus id�szak nekem, �s �gy k�zvetve �nnek is. Ha elbukom, a terv�nek b�cs�t inthet.

Albus nem tudta uralni arcizmait, a csod�lkoz�st�l kikerekedett a szeme.

- Mit tud a terveimr�l, ha szabad ilyen ny�ltan r�k�rdeznem?

- Mindent, ami engem, vagy a csal�domat �rint. �n nem ismer engem Professzor, �gy nem tudhatja. �n mindig megv�dem az eny�imet, �s csak annyira b�ntetek, amennyire felt�tlen�l sz�ks�ges. Ezt az�rt mondom el, mert ez az inform�ci� egyszer m�g kincset �rhet �nnek a tervei alak�t�s�ban.